m.vicsu | 2010. február 22. | 18:39:01

Antilewis!Ez pont így fog történni!Remélem, és bízom benne,hogy ehhez segítséget kaphatok! Például tőled is!:)

antilewis | 2010. február 18. | 16:55:10

Tisztelt m.vicsu és G.R. bajtársak! Mélyreszántó beszélgetésetekből kiderül, hogy ti sem hagyjátok annyiban a dolgot. Szerintem korrigálni kéne a cikket, hogy legalább egy kicsit megközelítse a valóságot!

m.vicsu | 2010. február 17. | 18:04:11

Tudod kedves G.R., a mai világban ezek szerintük nem fontos értékek...Sokkal inkább a boncolgatás, negatív szemlélet...De lesz ennek szerintem folytatása, mert nem csak minket háborít fel!

G.R. | 2010. február 17. | 18:00:00

Csatlakozom az előttem szólókhoz...
"A Révai győri diákotthonába együtt érkezem a pizzafutárral. Gyakori vendég itt, a falvakból érkezett gyerekek számára újdonság a helybe jövő lehetőség. Borravalóra már nemigen marad pénzük." - azt gondolom, hogy ez (is) erős túlzás, megmosolyogtatott, de ezzel nem én voltam az egyedüli...
Na, de nem is ez a lényeg.
Az ilyen és ehhez hasonló kisarkított cikkek elolvasása után persze hogy megkülönböztetik az "aranyos" diákokat. Személy szerint nem tudtam azt, hogy a cikk nem az Arany János Tehetséggondozó Program előnyeiről fog szólni, hanem a szociális és családi helyzetünket fogja boncolgatni. A beszélgetésből mégis sikerült kiragadni ezt a három mondatot. Talán ha ezt tudom, részletesebben kifejtem a dolgot, így személyes problémáim sem adódtak volna belőle.
Igen, én is falun nőttem fel, de nem hinném, hogy ezt ingerszegény környezetnek nevezném.
Az, hogy „súlyos kulturális és szociális hátrány”-t hurcolnék magammal végképp felháborított. Itt tanítottak meg tiszteletre, becsületre, mindezt nagy szeretettel és odaadással.
Tény, hogy nagyon sokat köszönhetek a programnak, tanáraimnak, a kollégiumnak, ezzel a részével nincs is gond. Viszont a cikkben ezt és az ehhez hasonló, számomra fontos dolgokat nem közöltek le…

m.vicsu | 2010. február 17. | 15:57:55

A komment folytatása: A falvakban manapság rengeteg kikapcsolódási lehetőség adódik, és fejlett az infrastruktúra is. Ez mennyivel kevesebb, mint a város, ahol adott esetben azt sem tudom ki a szomszédom? Rengeteg olyan embert ismerek, aki az apró településekről indulva remek karriert futott be, de sajnos olyat is, aki városban született, de ma mégis munkanélkül tengeti mindennapjait. Akkor hol is van az összefüggés?
Visszatérve a programhoz, ha erről szeretne valaki írni egy cikket, akkor úgy írja meg, hogy a jó lehetőségeket tűntesse fel, és ne pedig az ottani diákokat becsmérelje szociális vagy más szempontból egyaránt. Lehet ez elrettentés azoknak, akik jelentkeznének, és nehezíti azok helyzetét, akiket nehezen fogadott el az adott intézmény ahol tanul, épp azért, mert a programban tanul.

m.vicsu | 2010. február 17. | 15:54:36

Teljesen egyetértek az előttem szólóval!Én is az Arany János Tehetséggondozó Program tanulója vagyok, immáron 5. éve. A programtól csak jót kaptam, rengeteg lehetőség adódott előttem. Ellenben ez a cikk nem a program értékére hívja fel az emberek figyelmét, hanem azt célozta meg, hogy a program résztvevőit negatív színben tűntesse fel! Tudom, hogy az újságban megjelent cikkben a nyilatkozó diákok nem teljesen azt mondták,amit leírtak, vagyis egy egybefüggő szövegből kivett mondatok nem feltétlenül adják vissza az olvasónak a tényleges gondolatmenetet és értéket. A cikk írója elgondolkodhatna azon, hogy amit leír az mennyire fedi a valóságot. Véleményem szerint,ha valaki egy cikket ír, annak teljes mértékben tájékozódnia kellene a háttérinformációkról. Az a rész különösen sértő, hogy még a pizzafutárnak borravalót sem tudnak adni a diákok, mivel nem feltétlenül a programban szereplő rendelte a pizzát, mivel a kollégiumban más tanuló is lakik, más "normális" diák, ahogy a cikk írója gondolná. Én személy szerint mindig adok a pizzafutárnak borravalót, de ez csak egy dolog a sok közül. Talán a legtöbb embert érintő kijelentés az, hogy a falvakban élő emberek egy ingerszegény környezet áldozatai. Nem is tudom melyik ember ingerszegényebb, az, aki a betonrengetegben, másoktól lehet teljesen elkülönülve éli mindennapjait, vagy pedig az, aki egy nyugodt környezetben, szeretett közösségben él. A falvakban manapság rengeteg kikapcsolódási lehetőség adódik, és fejlett az infrastruktúra

antilewis | 2010. február 17. | 15:50:39

Ha ez a cikk azért íródott, hogy a programot és az ott tanuló diákokat lejárassa,akkor sikerült neki. Egy titkot elárulok,én is a programban tanulok, és egyszerűen nem tudom elhinni, hogy miért akar bárki is egy analfabéta, se lát-se hall idiótaként megbélyegezni. Az látszik, hogy a hihetetlenül inteligens szerző arra sem vette a fáradtságot, hogy komolyan beleássa magát a témába, mielőtt sztorit rittyentett belőle. Innen üzenem neki, hogy azok a diákok, akik itt vagyunk, bármelyik másik típusú gimnáziumi osztályban megállnánk a helyünket. A felvételin sem azt a 18 embert vették fel, akit a legjobban sajnáltak az otthoni körülményei miatt. Keményen megdolgozunk az eredményekért,és cserébe olyan lehetőségeket kapunk, amelyeket más fiatalok szülei megengedhetnek, függetlenül attól, hogy városi vagy vidéki az illető...

vicus91 | 2010. február 17. | 00:35:09

Az én problémám ott kezdődik, hogy miért kell mindent kiforgatni? Mint Arany-programban tanuló diák tudom, hogy ez nagy lehetőség a számunkra, de a cikk "nem teljes mértében" tükrözi az igazságot. Miért kell erről a programról olyan hangnemben írni, mintha az ott-tanulók mindegyike valamiyen súlyos problémával küszködne?! Ha a cikk írója nincs tisztában telejesen a feladatával, előbb keressen magának elég információt, csak azután kezdjen ilyen cikk írásába. Nemcsak a program diákjait, de a vidéki lakókat is megbélyegzi ezzel. Attól, hogy valaki nem Budapestről vagy bármely más nagyvárosból érkezik, már rögtön vidékinek és ezzel elmaradottnak számít?Akkor ezt most hogy kell érteni?

artie | 2010. február 16. | 16:47:21

A probléma ott kezdődik, hogy ebben az országban az értékmérők a nyelvvizsga és az ECDL... Előbbiről "nyugaton" azt sem tudják, micsoda, utóbbit meg már szintén elfelejtették. De nálunk ez kell, ez a szint.

Ehelyett inkább nyelvtudást kéne a gyerekekbe "tenni", valamint megtanítani őket bánni is a számítógéppel. Találkoztam már olyan középfokú nyelvvizsgát szerzettel, aki egy mondatot nem tudott elmondani.

Csil | 2010. február 16. | 12:48:01

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Csil | 2010. február 16. | 12:40:02

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Gallicus | 2010. február 16. | 11:29:46

lazus | 2010. február 16. | 10:37:46
Az, hogy hol lakik valaki az sok mindennek a függvénye. De sokak számára ma is érzelmi kérdés is. Én is azt mondom, hogy vegyen minden faluról elszármazott nagy levegőt és költözzön vissza ősei földjére felvirágoztatni és ingergazdaggá tenni a falusi környezetet. Igaza van Dr Pfotonnak, hogy a magyar falvak többsége negyeórányi járásra vannak valamely várostól. Megrögzött városlakók pedig ne akarják saját ideájukat rákényszeríteni másokra. Vannak vidékek, ahol megindult az elvándorlás a falvakba a nagyvárosok környezetében lévő helyiségekbe. Igaz elég baj is azoknak a településeknek, hogy elárasztották őket az urbánusok, erőszakkal felszámolva a falusi életformát, a falusi kultúrát és szokásrendszert.
Meg kell teremteni annak feltételét, hogy néhány - lehetőleg "bennszülött" - értelmiségi késztetést érezzen arra, hogy visszatérjen szülőfalujába és ott megtermtse egzisztenciáját. Aki ismeri az osztrák, vagy a francia településszerkezetet, az nagyon jó példákat találna arr, hogy miként kellene fejleszteni falvainkat. Akkor az sem lenne kérdés, hogy a gyerek hol végezze elemi iskoláit.

lazus | 2010. február 16. | 10:37:46

Tul alacsony a nepsuruseg videken. A falun elok jol tennek ha vennenek egy nagy levegot es bekoltoznenek egy kozeli varosba. A telepulesfejlesztest is meg kell valtoztatni. A 20-40 ezres varosokat kell most mar erosen preferalni.

Dr Photon | 2010. február 16. | 10:32:02

Eros tulzas, amit a cikk allit. Egy felnovekvo gyerek szamara, talan egesz a gimnazista korig, de meg tovabb is, sokkal tobbet jelenthet a termeszetkozeliseg, amit egy falu adni tud, mint a varosi ko- es kosz-sivatagban, kicsi lakasban valo felnoves. Azon felul, a falvak tobbsege varosok 15 perces vonzaskorzeteben talalhato. Falun is rohamosan terjed az internet, igyekvo falvakban minden infrastruktura rendelkezesre all mar.
En magam egy 800 fos Vas-megyei falubol szarmazok es maig inkabb elonynek erzem a szarmazasomat, mint hatranynak, pontosan a termeszetkozeliseg es a hagyomanyos elet baratsagossaga miatt. A falusi iskolamban a tanaraim segitettek kituno konyvekkel, kiserletezeshez vegyszerrel, stb. Abszolut harmonikus volt minden, ami a falun mulott es nem egyeni emberi hibakon. A falusi iskolambol a legjobb, tanulokban valogato gimnaziumok egyikeben is siman helytalltam, aztan az ELTE-n, doktoralas, kulofold, amerikai National Lab. Eroltetett es teljesen hibas a falvak leepitese, kulonosen olyan kis orszagban, mint Magyarorszag, ahol minden falu voltakeppen egy varos kulvarosanak volna tekintheto, ha amerikai szintu kozlekedesi infrastruktura volna, ami nyilvan egyre inkabb lesz. Teljesen felesleges es elhibazott az embereket varosba kergetni, ko- es kosz-sivatagokba, ketrecszeru lakasokba, a termeszetkozeli elet, most mar modern infrastrukturaval is ellatott vagy rovidesen ellathato elet helyett.

Gallicus | 2010. február 16. | 10:25:50

Kétségtelen, hogy az a településpolitika, amely 30-40 éve meghatározza a különböző kormányzatok gondolkozását nem segítette a falvaink fejlődését, sőt a rendszerváltás után mindent elkövettek, hogy elsorvasszák azokat.
A falvak nagy része teljesen kiüresedett. Ma már nem csak az iskolát vitték el innen, de már a legtöbb falunak saját papja sincs. Elvitték a postát, lepusztították a közlekedést. Mihályi Péter kiváló CEU-s professzor nem régen még arról írogatott, hogy magát a falut is meg kell szűntetni, mert fajlagosan nagyon drága a működtetése.
A falu, sőt a tanyavilág a két világháború között ezres nagyságrendben adott nagyszerű elméket a magyar kultúrális és tudományos életnek. Csak akkor a falusi tanítónak volt rangja, tudása, tekintélye és elhivatottsága, hogy kiemelje a sokaságból a legtehetségesebbeket az alsóbb néposztályok gyerekei közül is. Mi több, sok esetben ezeke a gyerekek 1-4. osztályig összevont osztályokba jártak.
Egyébként az ingerszegénységre hivatkozni ma az elektronikus médiumok és az internet világában merő ostobaság. A legeldugottabb településen is mindazt meg lehet tanítani, meg lehet mutatni, amit bármelyik városi iskolában. Kétségtelen, hogy kell hozzá megfelelő pedagógus, akit most még inkább meg lehetne találni a feladatra, ha ehhez tisztességes jövedelmet, lakhatást és egyéb feltételeket biztosítanának. Vissza kell vinni az értelmiséget a faluba és a falu ismét felvirágzik.

kékestető | 2010. február 16. | 10:05:09

"A magyar lakosság több mint tíz százaléka ötezernél kisebb lélekszámú településeken él." Ezzel a mondattal kezdődik a cikk. Ugyan most sajnos nem áll rendelkezésemre semmilyen statisztikai adatbázis, de ez biztos hibás állítás. Valószínűleg legalább 25 % ez az arány. Pl. csak ha fejben utána számolok, Győr-Moson-Sopron, vagy Tolna megye esetében is 40-45 %-ra jön ki az 5000 főnél kisebb településeken élők aránya. Az ország megyéinek többségében hasonló helyzet. Nyilván csak az alföldi megyékben kevesebb az 5000 főnél kisebb településeken élők aránya.

Jaffar | 2010. február 16. | 09:27:34

"És azok, akik a falusi kisiskolák létéért aggódnak, a csendes óra, hangos óra világát álmodnák vissza, azok mutassanak példát, írassák a saját gyereküket az ilyenbe."

Ezzel tökéletesen egyetértek. A falusi "oktatásnak" csak akkor lenne létalapja, ha mondjuk az alsó- és felsötagozatosokat alapból más iskolákba kellene járatni. Akkor elképzelhetö és megvalósítható volna, hogy az alsó tagozatosok maradjanak a faluban, a felsösök meg a legközelebbi városban. Persze az is baromság, hogy minden faluban iskola legyen, mert erre még nálunk fejletteb országokban sincsen pénz.

Petrócz | 2010. február 16. | 08:55:30

Moderálási alapelvek- komment törölve -

balbakó | 2010. február 16. | 08:39:17

A kis falvakat a szocialista kormányok mindig is bedarálásra ítélték. Érthető szavazóbázisuk a nagyvárosi lumpenproletariátus. A baj az, hogy munkát egyiknek sem tudnak adni, sem városnak sem falunak. A falu előnye, hogy még ici pici törődés felmutatható egymás iránt, az önsorsrontás (kábszer stb) itt több falba ütközik. Egyébként még ennél is siralmasabb a budapesti paneldzsungelek népének élete. Sokan vannak, akik ki sem mennek, Budapestet nem ismerik például Újpalotán.