Aranyfog helyett gazdaságos pótlás a főváros leghíresebb foghíjtelkén
Nem ültetnek aranyfogat az Alagút bejáratához. Az ügyesen illeszkedő pótlás elsősorban a gazdaságos működtetést szolgálja.
– Ez a környék önmagábanis jelkép. Így elsősorban arra törekedtünk, hogy az általunk épített szálloda megjelenésével illeszkedjen a történelmi világörökségi környezethez és járuljon hozzá a meglévő építészeti értékek kiemeléséhez. Gazdaságosan működtethető házat építünk – magyarázza Kokas Ferenc, a telket birtokló Unione-Clark Kft. tulajdonosi körébe tartozó Unione-C Ingatlanfejlesztő és Beruházó Kft. vezetője.
A Clark Ádám tér és a Fő utca sarkán lévő üres telken egykor a Budai Takarékpénztár Ybl Miklós tervezte neoreneszánsz palotája állt. Az épület a második világháborúban bombatalálatot kapott (megmaradt udvari árkádsorában a kilencvenes évekig működött a Lánchíd presszó), míg a telket a Lánchíd és az Alagút között kialakított körforgalom metszette negyedkörcikkre. Az így mindösszesen 677 négyzetméteresre zsugorodott telekre több beépítési terv is született az elmúlt évtizedekben. De végül sem Birkás Gábor, sem Bán Ferenc építész elképzelései nem valósultak meg.
S közben egymást váltották a cégek a tulajdonosi székben. A telket privatizáló Hauk és Társai Kft.-től jelzálogtartozása fejében a Magyar Hitel Bankhoz került, amelytől az Interbau Kft. vette meg, majd jogutódlás folytán az Unione-Clark Ingatlanhasznosító Kft. ingatlanvagyonának legértékesebb elemévé vált. (A cég tulajdonosai között a Wing Zrt. érdekkörébe tartozó Wingprop Zrt., a budapesti éttermi vállalkozásairól ismert László Árpád tulajdonában lévő Borg Ltd., illetve a Market Építő Zrt.-t vezető Scheer Sándor érdekeltségi körébe tartozó Unione-C Ingatlanfejlesztő és Beruházó Kft. szerepel.)
A szállodaépítést fontolgató Unione-Clark merész huszárvágással nemzetközi tervpályázatot hirdetett három éve. Jó ötletnek tűnt. A nyílt tender egyfajta szelepként működve, kiengedhette volna a különleges helyszín és rendkívül bonyolult beépítési helyzet keltette feszültséget. A szakmai véleményformálók széles rétegéből összeválogatott zsűrinek azonban nem sikerült győztest találnia.
Az azóta már sokat emlegetett „aranyfogat” a második helyre rangsorolták. A terv különlegességét azonban nem az elhíresült aranyháló-burkolat, hanem a camera obscura jelentette. Budapest egyik legszebb dunai panorámával bíró telkére ugyanis természetes kilátást biztosító szobák helyett ablaktalan helyiségeket terveztek az építészek, amelyekbe periszkóppal vetítették volna a látképet.
– Húszmillió forintunkba került ez az első hallásra is morbidnak tűnő elképzelés – vetíteni a szemünk elé táruló látványt –, de a költségek ismeretében egyszerűen értelmetlen lett volna megvalósítani a tervet – magyarázza Kokas Ferenc. – A különleges periszkóp 1,2 milliárd forintot emésztett volna fel.
A beruházó ekkor felvette a kapcsolatot a többi díjazott tervezővel is, de egyikkel sem sikerült dűlőre jutniuk. Végül a világhírű Foster építészirodához fordultak. Két hónapos tárgyalás után nyilvánvalóvá vált: az angol tervezők különleges landmark épületet álmodnak ide. Csakhogy a kerület és a műemlékvédelmi hatóságok időközben a Unione értésére adták: semmiféle környezettel konkuráló épületet nem látnának szívesen ezen a telken. Az időközben cégtulajdonossá vált Wing-csoport így inkább saját tervezőjét, a pályázaton is induló Anthony Gallt bízta meg a tervek elkészítésével. A pontos felkérés megfogalmazásában egy szállodaszakértő is közreműködött.
Az ausztrál származású, régóta Magyarországon élő építész nem titkoltan a befektető, a kerület és városlakók számára egyaránt elfogadható tervet szeretett volna készíteni. A kompromisszumkeresés eredménye befogadhatóan átlagos. Az épület homlokzata párkányokkal osztott, kőszerű anyaggal burkolt, konzervatív megjelenésű, a szomszédokhoz és a környezethez való illeszkedése példás. Egyetlen különlegességét a bárként hasznosítható tetőterasz adja, míg a földszinten egy étterem, illetve üzletek kapnának helyet.
A tervtanácsi megmérettetés valódi célja a tervzsűri és a kerületi hatóságok véleményének kipuhatolása volt: mit szólnának a szabályozási tervben szereplő szintterületi mutató megemeléséhez. A 4000 négyzetméter alapterületű épület a földszinten kívül két parkolószinttel, hat emelettel, illetve tetőtérrel rendelkezik. A tervben szereplő 70-80 szobásnál kisebb hotel üzemeltetése már gazdaságtalan lenne – állítja Kokas Ferenc. A Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács megalapozottnak találta a szabályozási terv kért irányú módosítását.
Az érintett budavári kerület főépítésze, Aczél Péter nem kívánta véleményezni a tervet, az engedélyezési eljárás végeredményéről pedig különösen távolinak tartotta nyilatkozni. Egyelőre nincs miről beszélni – mondta –, hiszen a beruházó még be sem nyújtotta be a kérelmét.
A tervek február végére a főépítész asztalán lesznek – jelenti ki Kokas Ferenc. A jelenlegi elképzelések szerint az építkezés még az idén elkezdődhet és 2011 végére reális közelségbe kerülhet a szálloda megnyitása.
