A BRFK valamennyi fejvadásza a „fekete seregként” elhíresült bűnszervezet vezérét, M. Róbertet keresi – közölte Tafferner Éva, a BRFK szóvivője, miután a kedd déli ellenőrzéskor már nem találták otthon a férfit. Az ország egyik legveszélyesebb bűnözőjének és a legnagyobb fegyveres bűnszervezet vezetőjének tartott M. Róbertet 2008. szeptember 20-án helyezték házi őrizetbe. Előzőleg három évet töltött előzetesben emberölés és más bűncselekmények gyanújával, de a törvény szerint három évnél hosszabb ideig a legmegátalkodottabb bűnözők sem maradhatnak rács mögött ítélet nélkül. A jogalkotó abból indult ki, hogy nincs az a bonyolult ügy, amit a gyanúsított elfogásától számított három éven belül ne lehetne lezárni legalább egy nem jogerős ítélettel. Időközben két monstre maffiaperben is kénytelen volt a bíróság szabadon engedni (azaz házi őrizetbe helyezni) néhány gyanúsítottat.

A Pest megyében működött, olajügyekben és gyilkosságokban is érintettnek vélt Kosziklán egy tagja már korábban eltűnt a házi őrizetből. Most M. Róbertnek veszett nyoma. A szervezett bűnözői csoportokra szakosodott nyomozók attól tartanak, hogy M. Róbert szökése láncreakciót indít el, s a közelgő ítéletük elől még többen menekülnek az elkövetkező hónapokban.

M. Róbertet több társával együtt 2006 nyarán vették őrizetbe az alvilágban Ragyás Tóniként ismert erőszakos bűnöző, H. Antal meggyilkolásának gyanújával. Elfogásának hírére több volt katonája és áldozata is beszélni kezdett. Lassan kirajzolódott a főváros legveszedelmesebb bűnszervezetének képe. A fénykorában sikeres kick-boxer M. állítólag a börtönben vált tekintélyes bűnözővé, miután 2000 februárjában – visszaesőként – négy és fél évet kapott zsarolásért, önbíráskodásért, kábítószerrel visszaélésért. Két és fél év múlva, kedvezménnyel szabadult, s bűnözői pályája, úgy mondják, attól kezdve töretlenül ívelt felfelé. Rendőrségi források szerint egyetlen ismert alvilági vezérnek sem volt akkora magánhadserege, mint neki. Ha kellett, ezer fegyverest is össze tudott szedni. Hogy kerülhetett házi őrizetbe egy ilyen ember, amikor – ha a bíróság bizonyítottnak találja, hogy a neki tulajdonított bűncselekményeket bűnszervezet tagjaként, annak vezetőjeként követte el –, akár életfogytig tartó fegyházzal is sújthatják? Úgy, hogy a törvény rá is vonatkozik. Három évet ült előzetesben, a bíró nem dönthetett másképp. De miért is nem lehetett három évvel az elfogása után ítéletet hirdetni? Ez esetben nem a rendőrség vagy az ügyészség ült az aktákon. M.-et júniusban fogták el és novemberben vádat emeltek ellene. Csakhogy: „elhúzódott az ügy”. Így mondják.

A bíróság szerint a 15 ezer oldalas nyomozati anyag és a 27 vádlott már önmagában sem ígért könnyű és gyors pert. Közben a vádlottak egymás után lebetegedtek, a tanúk sem mindig jelentek meg az idézésre, és a rendőrség még a tárgyalás kezdete után is újabb és újabb gyanúsítottakat fogott el, s emiatt többször szinte elölről kellett kezdeni az egész pert.

A jogalkotó éppen M. Róbert ügye apropóján úgy döntött, a keresztapák és más gonosztevők akár négy évet is tölthetnek előzetesben. Ezzel a parlament a maga részéről elintézettnek tekintette az ügyet. Csakhogy azok az okok, amelyek miatt a perek elhúzódnak, továbbra is megmaradtak.