– Idegesnek tűnik, épp most tört szét egy toll a kezében. Meddig tart még a sztrájk?

– Remélem már nem sokáig, elvégre szolgáltató cég vagyunk.

– Mit tesz a BKV menedzsmentje, hogy minélelőbb véget érjen?

– Egyre újabb és újabb javaslatokat teszünk.Korábban felajánlottam a munkavállalóknak, hogy az idén is befizetjük a felmondott kollektív szerződésben rögzített 3 százalékos önkéntes nyugdíj-, illetve az egészségpénztári hozzájárulást. Ez összesen 1,7 milliárd forintos plusz kiadást jelent a cégnek. Többre nincs pénz.

– Ez egyszeri vállalás, ami az idei évre vonatkozik. Az új kollektív szerződésben azonban csak egy százalék szerepel, így az ezen felüli rész minden évben a bértárgyalások eredményétől függene.

– Személyes bérjellegű juttatásokat nem lehet kőbe vésni, hiszen az a cég mindenkori gazdasági helyzetétől függ. Minden, fedezet nélküli vállalás kalandorság, amely a csőd felé sodorja a vállalatot. A régi kollektív szerződés járhatatlan út, épp ideje volt már másfelé kanyarodni. Egyébként a sztrájkolók a decemberi étkezési utalványokon kívül mindent megkaptak a korábbi juttatások közül.

– Ön mit tenne most Nemes Gábor szakszervezeti vezető helyében?

– Sürgősen aláírnám az új kollektív szerződést, befejezném a sztrájkot. A tiltakozók fejenként nettó ötszázezer forinttal kaphatnak több juttatást évente a szerződés révén, mintha csak a munka törvénykönyve szerinti járandóságukat kapnák. A BKV csaknem hétmilliárd forintot költ béren kívüli juttatásokra.

– A hírek szerint Bajnai Gordon magához kérette önt.

– Ez nem igaz, nem kéretett, de telefonon mindennap tájékoztatom a fejleményekről.

– A lapunk által megkérdezett munkaügyi szakértő tárgyalástaktikai hibának nevezte, hogy nem állapodtak meg a még elégséges szolgáltatásról. Miért nem sikerült?

– Ha a tárgyalópartner szerint az elégségesszolgáltatás nulla, akkor lehetetlen a megállapodás. Az is nonszensz, hogy érdekegyeztető tárgyalásokon kéttucatnyi partnerrel kell tárgyalni. Ideje lenne rendet tenni a szakszervezetek házatáján. De úgy tűnik a jogalkotók nem merik napirendre venni a kérdést.

– Kártalanítják az utasokat?

– A bérlet vásárlásakor szerződés jön létre azutas és a BKV között. A sztrájk ugyan a hatályos törvények értelmében vis maiornak számít, mégis, úgy vélem, az utasoknak jár valamiféle kompenzáció. Szakértői csoportot kértem fel a megfelelő mód megtalálására. A jövő hét elejére készítik el a javaslatukat.

– A buszsofőrök indulatát vélhetőleg a pimaszulnagy összegű végkielégítések is táplálták. Véget ért ez a korszak?

– Kétségtelenül sokat ártott a BKV-nak ez abotránysorozat. A belső vizsgálatok még mindig tartanak, így nem állíthatom, hogy a zaftos történetek végére értünk. A jogtalan kifizetések keltette indulat azonban nem indokolhatja a vizsgálatok leállítását, illetve az eredmények eltitkolását. A józan mérlegelés kedvéért azonban nem árt tisztázni, hogy a cég 25 milliárd forintos évi deficitjénél nagyságrendekkel kevesebb pénz folyt el ilyen módon.

– Hogy lehet az, hogy ön cégvezetőként mit sem tudott Hagyó Miklós szóvivőjének, Horváth Évának az alkalmazásáról?

– Tizenkétezren dolgoznak a cégnél. Alighatudhatok mindenkiről. Amint kiderült, felmondtunk neki.

– A Fidesz 90 milliárdos adósságállományról ésa BKV teljes széteséséről beszél. Hogyan értékelné ezt a kijelentést?

– A banki hitelállományunk meghaladja a 70milliárdot. Csupán kamatokra hétmilliárd forintot fizetünk ki évente. A kormánnyal folytatott tárgyalások során ezért zárkóztam el attól, hogy a konszolidáció újabb hitelből valósuljon meg. A főváros és a kormány által kiadott szándéknyilatkozatban végül működési hiánypótlás szerepel, összesen 50 milliárd forint értékben, 2011 végéig. Reményeink szerint addigra elkészülhet a közszolgáltatás ellentételezését szabályozó törvény. Ebben érvényesíteni kell az unió azon direktíváját, amely szabályozza, hogy a közszolgáltatás megrendelője miképpen fizeti ki a bevételekkel nem fedezett indokolt költségeket. A BKV hiánya ugyanis az évek óta tartó alulfinanszírozottság következménye. A közszolgáltatást megrendelő cég természetesen nem csupán ad, hanem ellenőrzi is a pénz felhasználását.

– Az ellenzék szerint befolyásos szocialista politikusok állnak a sztrájkolók mögött. Mit szól ehhez?

– A szakszervezetek két csoportra szakadtak.Jelentős érdekellentétek vannak közöttük. Könynyen el tudom képzelni, hogy mindegyik mögött állnak politikai pártfogók.

– Meddig tarthatnak ki a sztrájkolók? Van tudomása arról, mennyi pénz van a szakszervezetek sztrájkkasszájában?

– Munkáltatóként mi csak befizetjük a törvényben meghatározott hozzájárulást, évente 90 milliót. Arról nincs információnk, hogy hová kerül a pénz.

– Rosszindulatú felvetések szerint a BKV semkapkodja el a dolgokat, miért is tenné, elvégre minden egyes sztrájknapon 90 millió forintot takarítanak meg.

– A jegyárbevétel viszont harmincmillióvalkevesebb, miközben a plusz üzemeltetési költség, így például az alvállalkozói buszok, valamint a BKV-bérlet MÁV, illetve Volán által történő elfogadása eléri a tízmillió forintot. Ráadásul egy szolgáltató cégnek sohasem tesz jót a bizonytalanság. De én is érzékeltem az álláspontok megmerevedését, így tegnap újabb javaslatot tettem. Kezdeményeztem a Munkaügyi Közvetítő és Döntőbírói Szolgálat bevonását a tárgyalásokba. Várom a szakszervezetek válaszát.

– Csütörtökön rendőrök tucatjait vezényelték a Moszkva térre, ahol sajtótájékoztatót tartott. Ha nincs megállapodás, akkor hétfőn a sztrájkolók a BKV székháza elé vonulnak. Tart az ő vagy a hoppon maradt utasok dühétől?

– A legkevésbé sem.