A legtöbben a politikusokat és a BKV cégvezetését okolják

A BKV-sofőrök munkabeszüntetése a fővárosiak négyötödét akadályozza napi teendőinek elvégzésében, a sztrájkot mégis sokan elfogadhatónak tartják, és a kialakult helyzet miatt a legtöbben a BKV vezetését, illetve a politikusokat hibáztatják.

A fővárosiak szemében egyértelműen a BKV-sztrájk volt az elmúlt hetek legfontosabb közéleti, politikai eseménye: a megkérdezettek 76 százaléka említette, több mint két és félszer annyian, mint a további vezető híreket. Csaknem minden válaszadó tudta, hogy a sztrájk a buszközlekedést érinti, és a villamosokat is ötből négyen említették, míg a HÉV-ről és a metróról 19, illetve 12 százalék tudta úgy, hogy érintett a sztrájkban.

A sztrájk a megkérdezettek négyötödét akadályozza napi teendőinek elvégzésében (közülük minden másodikat jelentősen), emellett a döntő többség úgy gondolja, hogy a város életében is fennakadást okoz. (Egyébként a megkérdezettek 55 százaléka több százezerre, 22 százalék pedig több millióra becsülte a munkabeszüntetés miatt hátrányosan érintettek számát.) Ez érthető is, hiszen egy átlagos napon a megkérdezettek 72 százaléka használ valamilyen tömegközlekedési járművet. Ezen belül busszal 48, villamossal 36 százalék szokott utazni, ám az arányuk most, a munkabeszüntetés idejére 16-17 százalékra csökkent. Ezzel szemben számottevően nőtt az autósok és a gyalog közlekedők aránya, minden tizedik válaszadó a sztrájk idejére inkább otthon marad. A busz- és villamosvezetők sztrájkja a legtöbbek számára a közlekedés időtartamát is megváltoztatta: most a munkába vagy iskolába járóknak kevesebb mint háromtizede tud fél órán belül beérni, míg „békeidőben” ez az arány 62 százalék. A munkába járás átlagos időtartama bő félóráról 50 percre nőtt. Összességében a munkába vagy iskolába járók háromnegyede esetében nőtt az odautazásra fordított idő, átlagosan 24 perccel.

Ami a sztrájk okait illeti: bár a megkérdezettek kétharmada említette a béren kívüli juttatások problémáját, 46 százalék úgy tudja, a sofőrök béremelésért harcolnak, míg a mindennapi munkavégzés szabályozását 17 százalék említette, egyéb okokat (köztük a járműpark rossz állapotát) összesen 3 százalék említett. A béren kívüli juttatások mértéke miatt tartott munkabeszüntetés ezzel együtt is jócskán megosztja a közvéleményt: szinte ugyanannyian tartják elfogadhatatlannak, mint ahányan el tudják fogadni (50, illetve 46 százalék). Ezzel ellentétben a vasutasok szolidaritásból tartott sztrájkját már jóval kevesebben tolerálják: ezt a lépést csak minden harmadik válaszadó helyeselte.

A BKV-sztrájk megítélését leginkább a pártpreferencia befolyásolja: a Fidesz- és Jobbik-szavazók többsége (61, illetve 55 százaléka) elfogadhatónak tartja a munkabeszüntetést. A sztrájk miatt ugyanakkor a legtöbben (48 százalék) a cég vezetőségét tartják elsősorban felelősnek, további 39 százalék pedig a vezető politikusokat. A sztrájkoló BKV-dolgozókat mindössze 11 százalék (igaz, ezen belül az MSZP-szavazók 24 százaléka) hibáztatja.

A felmérést 2010. január 13-án készítette a Medián a főváros felnőtt népességét reprezentáló 600 fő telefonos megkérdezésével. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően –4-5 százalék. (Medián)

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.