A csaknem háromezer lakosú, jórészt romák lakta Szolnok megyei Tiszaburán a település ezerkétszáz, tizennyolc és hatvan év közötti lakosából hatszázan önkormányzati segélyt kapnak, százötvenen csökkent munkaképességűek, míg kétszáz kismama gyesen van. Bérből és fizetésből alig háromszázan élnek a faluban: többségüket az önkormányzat foglalkoztatja. Ebben a helyzetben kapóra jött az állam által támogatott Út a munkához program, amelynek révén tavaly ötszázan dolgozhattak közmunkán.

Farkas László polgármester azt mondja, a regionális munkaügyi központtal közösen dolgozták ki a foglalkoztatás részleteit: volt, akit az iskolában kisegítőként, másokat a házi szociális ellátásban vagy a közterületek gondozására alkalmaztak. A 400 milliós program éves költségvetésének 95 százalékát az állam fedezte, öt százalékot – 20 millió forintot – az önkormányzatnak kellett volna előteremtenie.

A forráshiányos falu az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került településeknek járó többlettámogatásból szerette volna ezt a részt fedezni, ám tavaly kevesebb pénzt kaptak a vártnál, így erre nem futotta. A képviselő-testület úgy határozott: a program résztvevőivel fizettetik ki a hiányzó összeget. Akivel közmunkaszerződést kötöttek, annak vállalnia kellett, hogy a nettó 53 ezer forintos havi béréből háromezret befizet az önkormányzat számlájára.

– Elmondtuk, miért van erreszükség, szabályos szerződést kötöttünk, s a résztvevők kilencven százaléka aláírta a feltételt – mondja Farkas. Enélkül nyáron fel kellett volna függeszteniük a programot, s akkor több százan munka nélkül maradnak. Így egész évben tudták foglalkoztatni a rászorulók nagy részét.

A közmunkaprogramban részt vett több helybéli azt mondta: így is jobban járt, mint a munkanélküliként neki járó, havi 28 ezer forintos rendelkezésre állási támogatással. Akadt azonban, akinek nem tetszett, hogy „sarcot” kell fizetni, ezért nem is kötött szerződést.

Az ügy egy névtelen feljelentés nyomán pattant ki, de a polgármester arra gyanakszik: politikai ellenfelei akarják ilyen módon ellehetetleníteni, miután közeledik a választás, s ő újra megméretteti magát. (Farkas László 2006-ban a Fiatal Romák Országos Szövetségének színeiben lett a település vezetője, s a képviselő-testület kilenc tagja is e szervezet delegáltja).

A rendőrség közcélú foglalkoztatással való visszaélés kapcsán, gazdasági vesztegetés miatt, ismeretlen tettesek ellen indított nyomozást – tájékoztatott Veres Éva, a Szolnok megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. Kiderült: a szomszédos Tiszabőn is eljárás indult hasonló ügy miatt, ám részleteket nem közölt a rendőrség.

Ulviczky László, Tiszabő jegyzője elmondta: a napokban nyomozók jártak a polgármesteri hivatalban, s több iratot is lefoglaltak. Értetlenül állnak az eljárás előtt, a jegyző szerint nem követtek el visszaélést.

– Több tucatnyi embert foglalkoztattunk 2009-ben az Út a munkához program keretében, de az önkormányzatra háruló terheket a saját költségvetésünkből kifizettük – mondta.

Mint megtudtuk, Tiszaburával közösen terveztek ugyan egy másik foglalkoztatásélénkítő programot, amelyben romáknak adtak volna munkát, ám visszaléptek, mert a finanszírozás nagy terhet rótt volna az önkormányzatra.

– Ha a tiszabői képviselő-testület a tiszaburaiakhoz hasonlóan azzal állt volna elő, hogy az emberektől szedjük be az önrészhez szükséges pénzt, jegyzőként erről lebeszélem őket, mert jogszerűtlen lett volna ez az eljárás – állította Ulviczky.

Az Észak-Alföldi Regionális Munkaügyi Központnál azt szerettük volna megkérdezni: törvényes-e, hogy a közmunkában résztvevőktől anyagi hozzájárulást kér egy önkormányzat. A válasz: a kérdés eldöntése a rendőrség feladata. Az Út a munkához program részleteiben nem tér ki arra, hogy az önkormányzati önrészt miként kell előteremteni, ez a képviselő-testület feladata és felelőssége.