Bologna betett a tanárképzésnek
Két év múlva legfeljebb huszonnégy frissen végzett természettudományos szaktanár hagyhatja el az egyetemek falait, miközben a nyugdíjba vonulók száma évente 600-700.
A 2009/2010 tanévben a IV. évfolyamra (azaz a mesterképzés első évfolyamára) nappali tagozaton főszakosként biológiából kilenc, fizikából négy, kémiából egy, környezettanból nulla, informatikából tíz tanárképzést választó hallgató iratkozott be az egész országban.
A matematikatanár szak helyzete ez évben még nem anynyira súlyos, mint a természettudományoké (az országos létszám jelenleg 40). Nem kevésbé aggasztó viszont, hogy a létszám a következő két évben itt is folyamatosan csökkenő, az ELTE-n például három év alatt 42 százalékára esett vissza a matematikatanári szakirányra jelentkezők száma.
Sürgős változtatásokat szorgalmazó állásfoglalásukban a professzorok arra figyelmeztetnek, hogy a természettudományos tanárképzés a három éve bevezetett Bologna-rendszer hatására végveszélybe került. (Az ELTE-n a Bologna-rendszer bevezetése előtti években, az ötéves képzésben tanár szakos diplomát szerzők száma csak fizikából meghaladta évente a 20 főt). Az ELTE-sek szerint a Bologna-rendszer több okból is hátrányosan érinti a tanárképzést.
Tanár szakra nem lehet érettségi után jelentkezni (tanárképzés csak mesterképzésben létezik). A mesterszinten egyetlen, „egységes” tanár szak létezik, 129 különböző tanári modullal. A tanárképzés – szemben a négy féléves, 120 kredites természettudományos mesterképzésekkel – csak öt félév (150 kredit megszerzése) után ad diplomát. A természettudományos tanárképzés teljes elhalásának megakadályozása és az eredményes tanárképzés érdekében az ELTE-s oktatók azt javasolják, hogy a matematika–természettudomány, természettudomány– természettudomány (például fizika–kémia) szakpárokat kezeljék önállóan akkreditálandó szakokként, vegyék ki a Bologna-rendszerből, és osztatlan ötéves képzésbe tegyék át.
Ezzel nem lennénk egyedül: Bajorországban nemrég tértek vissza erre a rendszerre. (A természettudomány–egyéb szakpárok maradnának a mostani rendszerben.) A Professzori Tanács szerint e képzés hatékony lebonyolítására jelenleg még képesek az egyetemek. Sokat javítana a helyzeten, ha a természettudományi szakpárok választóit külön ösztöndíjrendszerrel segítenék, a természettudományi hiányszakok tanárai pedig kiemelt pótlékot kapnának.