A netes tartalmak fizetőssé tételére még nem dolgoztak ki hatékony, általánosan alkalmazható üzleti modellt – így reagált a Ringier ügyvezetőjének felvetésre Incze Kinga piaci elemző, a Mrs. White Media Consulting vezetője. A kábelen terjesztett televízióknál működik a fizetős modell: ezek nem reklámbevételekből tartják el magukat, hanem a kábelszolgáltatóktól kapott, végső soron az előfizetőktől származó pénzből.

Incze szerint a gyakorlatnak a netre való átültetését ma még számos tényező nehezíti. A netszolgáltatókat – szemben a kábeltársaságokkal – semmi nem ösztönzi a „tartalomcsomag-képzésre”. A háztartásonkénti néhány ezer forintos szolgáltatási díjért cserébe „korlátlan” internet-hozzáférést árulnak.

Az elemző ma még elképzelhetetlennek látja, hogy bevételükből bizonyos százalékot átengedjenek a tartalomszolgáltatóknak azért, mert azok értékes tartalommal látják el a netre látogatókat. A helyzet csak akkor változna, ha az egyes internetes tartalomszolgáltatók (például hírportálok) annyira megerősödnének, hogy nélkülük nem lehet nethozzáférést eladni.

Ekkor szóba jöhetne a világhálón is a kábeltévészerű üzleti modell, vagyis hogy a netszolgáltató fizet a tartalomszolgáltatónak. Az elemző szerint ugyanakkor utóbbiak fő bevételi forrása továbbra is a hirdetési díj maradna.

Árnyaltabbnak látja a helyzetet Mihók Attila, a Ringier Magyarország ügyvezető igazgatója (a Népszabadság Zrt. igazgatóságának tagja). – Csak hirdetési bevételekből hosszú távon nem lehet jövedelmezően minőségi tartalmat szolgáltatni a világhálóra. Ha a társadalomnak szüksége van igényes tartalomra az interneten, akkor el kell rajta gondolkodni, hogyan fizeti azt meg. A nagy tartalomszolgáltatók összeállva igenis mondhatják, hogy pénzt kérnek bizonyos prémiumtartalmakért – ismételte meg lapunknak aszakmai fórumon tett korábbi kijelentését Mihók.

Korántsem állítja azonban – amint az egyes fórumokon megjelent –, hogy így egyáltalán nem maradnának ingyenes tartalmak a neten. – Például egy focimeccs eredményét és rövid összefoglalóját ingyenesen kapná mindenki. De a meccsről készült prémiumfotókért, videókért, az értékelő interjúkért, a részletes felvételekért, elemzésekért, statisztikákért már fizetni kellene – szemlélteti egy példával elképzeléseit.

A minőségi online tartalmak fizetőssé tételére a világ számos pontján keresik a megoldást. Legerőteljesebben talán Rupert Murdoch médiamágnás, a News Corporation elnök-vezérigazgatója, aki nemrég újfent kijelentette: feltett szándéka fizetőssé tenni lapjai internetes kiadásait is, mivel a megbízható, magas hozzáadott értékkel készülő hírek Amerikában vagy Angliában sem ingyen készülnek.

– Idehaza további érvek is szólnak a fizetős modellek bevezetése mellett – állítja Mihók Attila. Szerinte a honi reklámpiac országos kereskedelmi televízióból vagy rádióból is csak kettőt képes tisztességesen eltartani; a korlátlan interneten a reklámtorta elvileg a végtelenségig osztható. Világos tehát, hogy csak ebből nem lehet minőségi tartalmat finanszírozni.

A tisztán reklámból fenntartott online média ellen szól szerinte az is, hogy az újságírás abban a modellben totálisan kiszolgáltatottá válna a hirdetőknek. – A hirdető saját magáról, termékeiről nemhogy negatív, de esetleg még csak semleges információt sem szeretne viszontlátni. Ekkor nem válaszható külön a PR- és manipulált tartalom a valódi, független minőségitől – érvel Mihók Attila.

Márpedig utóbbira az ügyvezető szerint igenis szükség van: az újságírásszakma, a tartalom előállítását nem lehet ráhagyni a közösségi oldalak tömegeire vagy a bloggerekre. Szerinte az is a változás mellett szól, hogy az internetszolgáltatók egyre nagyobb sávszélességet kínálnak magasabb áron.

Amire viszont csak akkor fognak tömegesen előfizetni az emberek, ha komplexebb online tartalmakat érhetnek el rajta keresztül: minőségi írásokat, fotókat, videókat, teljes tévéműsorokat. A fizetős modellek kialakítása végső soron tehát éppúgy érdeke az internetszolgáltatónak, mint a tartalmat előállító vállalkozásoknak, médiacégeknek, hiszen a tét a fogyasztó elégedettsége.

Mihók szerint nem kérdés, hogy az interneten is kialakulnak majd a fizetős modellek. Az viszont még kidolgozásra vár, hogy pontosan mely tartalmakért kérnek pénzt a jövőben, és hogy milyen csatornákon valósul meg a díjbeszedés. – Elképzelhető, hogy az internetszolgáltató oldalán ikszeljük majd be, melyik prémiumtartalmakra akarunk előfizetni, s ennek díja aztán megjelenik a havi internetszámlánkban. A bevételből pedig a tartalomszolgáltató – például egy hírportál, televízó – is részesedik.

Mihók Attila szerint egyébként korai lenne még temetni a nyomtatott lapokat. Az újságolvasás ugyanis nem csupán informálódás, hanem egyben szórakozás, kulturális tevékenység, kikapcsolódás is. – Sokáig lesznek még olyanok, akik nem a képernyőn szeretnék olvasni a terjedelmes vagy elmélyülést igénylő tartalmakat. Az persze elképzelhető, hogy a nyomtatott sajtó és főleg annak néhány szegmense idővel prémium- (így drágább) termékké alakul át, de a piacról még jó ideig nem fog eltűnni a „print média”– mondta a Ringier ügyvezető igazgatója.

A tét a fogyasztó elégedettsége