Jégvirágos ablakú Fordját a Révai úti új parkolóház melletti havas fűre kormányozza egy kalapos férfi, az autóban – mintha elromlott volna a fűtés – télikabátban ül az egész család.

– Miért nem áll be a parkolóházba? – kérdezem a férfit.

– Így is elment félhavi fizetésem az ajándékokra, legalább a parkoláson spórolok – veti oda.

– De hát egy fillérbe se kerül, teljesen ingyenes – mutatok a feliratra.

– Tudom én, hogy van ez – legyint. – Amikor bemegyek még ingyenes, mire kijövök kétezer. A győriek nem nagyon hiszik el, hogy az új parkolóházért nem kell fizetniük, ja nuártól pedig a bevárosban található régebbi létesítmény is ingyenessé válik. Összesen 482, kamerával őrzött fedett parkolóhelyen várakozhatnak az autósok 14 órán át. Aki tovább marad, annak a teljes parkolási időt meg kell térítenie. A túllépés jelenleg óránként 30 forintba kerül, de csak azért, hogy ne garázsnak használják a parkolóházat a helybeliek.

– A belvárosban rendkívülzsúfolt az autóforgalom, az ott élő tízezer ember számára lassan elviselhetetlenné válik – indokolja Németh Zoltán alpolgármester, hogy miért volt szükség a centrum szívében a parkolási díjak negyvenszázalékos emelésére, s a parkolóházak ingyenessé tételére. Azt szeretnék, hogy az autósok inkább a fedett, biztonságos épületekben hagyják járműveiket.

– A győriek szeretnek a „lépcsőházban” parkolni, vagyis inkább tesznek öt kört, megvárják, míg egy hely felszabadul, csakhogy közelebb kerüljenek az adott hivatalhoz, étteremhez, üzlethez – mondja egy belvárosi butik tulajdonosa. – Így aztán bedugul a forgalom, a lakások ablakai alatt pöfögnek a motorok, egyre koszosabb lesz a levegő. Kellett már valamilyen megoldást találni.

Az új parkolóházat még kevesen használják

Győrött parkolási szempontból négy zónára osztották fel a várost. A központban januártól fél óra várakozásért 200 forintot kell fizetni, a második harminc perc 210-be, a harmadik 220-ba kerül, és így nő tovább.

A decemberben átadott Révai utcai parkolóház 250 méterre van a belváros szívétől, a még fizetős Jókai utcai néhány perces sétára. A közgyűlésben mégis azon tanakodtak a képviselők: az új intézkedések beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket, vagy az autósok inkább kifizetik a belváros magasabb tarifáit.

– Én kifizetem, legfeljebbbosszankodom miatta – mondja a zöldövezetben lakó Szigeti József. Szerinte az elpocsékolt idő még többe kerül, ezért is jár mindenhová autóval.

– Ezek az új autók a városban is alig fogyasztanak valamit – magyarázza, s dobálja a százasokat az automatába.

Nem mindenki gondolja így. A mögötte parkoló Tamásné Sándor Judit úgy fogalmaz:

– Az embert néha kényszeríteni kell arra, hogy a túlzott kényelmét feladja. Én a belvárosban dolgozom ugyan, de januártól inkább a parkolóházban állok meg. Pár száz méter sétától senkinek sem kopik el a lába.

– A már ingyenes új parkolót egyre inkább birtokba veszik az autósok – tájékoztat Németh Zoltán. – Az új beruházással sikerült elérni, hogy a Győrbe kocsival érkezők minden bevezető főút mentén találnak ingyenes parkolót, és rengeteg a szabadtéri várakozóhely is.

Szerencsére ezek mindegyike közel van a belvároshoz. A helyijáratú buszok is az utazók rendelkezésére állnak, ám minden városban nagy kérdés: a mostani finanszírozás mellett meddig lehetséges fenntartani a helyi tömegközlekedés színvonalát.

A győri önkormányzat például az általa az idén igényelt 410 millió forintos állami támogatás helyett 138 millió forint normatív támogatást kapott az államtól.

– Nem tartható fenn tartósan a városi tömegközlekedés, ha a jegyek és a bérletek kedvezményeiről továbbra is az állam dönt, a működtetés viszont az önkormányzat kötelessége – állítja az alpolgármester. – Az idén félmilliárd forinttal támogattuk a Kisalföld Volánt, rajta keresztül pedig természetesen az utasokat.

A Kisalföld Volán jövő évi tevékenységéhez tízszázalékos tarifaemelésre tett javaslatot a városnak. A közgyűlés öt százalékot szavazott meg. Azt, hogy a hiány miként érinti majd Győr közlekedését, ma még nem lehet pontosan tudni. A zsúfoltság nemcsak kényelmi szempontból volna aggályos. Az állampolgári jogok biztosa az év végi csúcsforgalmi időszak vizsgálatakor arról beszélt, hogy sértheti az emberek testi épségéhez való jogát, ha állniuk kell a zsúfolt távolsági buszokon. Ez a teli helyijáratokra a gyakoribb fékezések, sávváltások miatt fokozottan igaz.

Az biztos, hogy Győrött az autóforgalom belvárosi korlátozásának nélkülözhetetlen feltétele – a már bevezetett intézkedéseken túlmenően – a nívós tömegközlekedés is. Ez olvasható ki a Széchenyi István Egyetem közlekedésmérnöki tanszéke azon tanulmányaiból, vizsgálataiból is, melyek alapján a győri önkormányzat a helyi forgalmat szervezi.

Nem szeretik

A vidéki nagyvárosok többségében idegenkednek az autósok a mélygarázsoktól és az emeletes parkolóházaktól. Debrecenben és Szegeden is kihasználatlanok a parkolóházak, a mélygarázsok. Debrecenben sokat költött az önkormányzat a zsúfoltságcsökkentő beruházásokra, mégis inkább a felszíni parkolókat használják. Szegeden az automata parkolóház körülményes működése is visszatartja az autósokat.