Egyre több gyerek születik házasságon kívüli kapcsolatból

Népszabadság - Szabó Bernadett

Az ország szegényebb, keleti részében több, a gazdagabb, nyugati felében és Budapesten kevesebb gyerek születik. Vidéken összeházasodnak a szülők, a fővárosban viszont az élettársi kapcsolat dívik. Többek között ezek a közhelyek látszanak megdőlni az utóbbi években – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal termékenységi adatokat elemző kiadványából.

Eszerint, bár továbbra is több gyerek születik Magyarország keleti felében, az országrészek közti különbségek valójában folyamatosan csökkennek. Ahogy a rendszerváltáskor, úgy tavaly is Budapesten volt a legalacsonyabb, Szabolcs és Borsod megyében pedig a legmagasabb a termékenység, de a különbség másfélszeresről 1,3-szorosra csökkent.

Az alacsonyabb termékenységű dunántúli megyékben (Veszprém, Zala, Győr-Moson-Sopron) nőtt, a magasabb termékenységű északkeletmagyarországi megyékben viszont csökkent a gyerekvállalási kedv.

Születések száma Magyarországon
A legfiatalabb anyák esetében már más a helyzet: ebben a korcsoportban nőttek a területi különbségek. Ezer tizenévesre 1990-ben 21,7 élveszületés jutott a fővárosban és 59,4 Szabolcsban. 2008-ban Budapesten már csak 8,8 élveszülés jutott ezer kamaszra, míg Szabolcsban 41,4. Ezzel szemben a 30 feletti korosztály Budapesten és Pest megyében a legtermékenyebb, de Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyében is többen szülnek 30 felett, mint az országos átlag. Ennek a korosztálynak Nógrád, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabb a termékenysége, mert itt az anyák gyerekeik többségét fiatalabb korban vállalják.

Ennek ellenére az egész országra igaz, hogy a nők egyre később szülnek: míg 1990-ben az első gyermeküket vállaló kismamák több mint háromnegyede 25 év alatti volt, addig napjainkban az ilyen – a közvélemény szemében legalábbis – korainak számító első szülések aránya már alig egynegyed. Mára az első szülés mindenhol áttolódott a 25–29 évesekre, sőt Budapesten 2004 óta a 30–34 év közötti nők a legtermékenyebbek. 2008-ban a szülő nők átlagos életkora Borsodban 25,3, Budapesten pedig 29,9 év volt.

– Nem szerencsés megyékrebontva vizsgálni a kérdést – véli Kapitány Balázs demográfus.

Hangsúlyozza: óriási különbség van például Somogyban a Balaton-part és a dél-somogyi falvak között termékenységi szempontból is. Ugyanakkor hozzáteszi: a kiegyenlítődő számokra az országon belüli migráció is hatással van. – Sok fiatal felnőtt költözik a keleti országrészekből Budapestre vagy Nyugat-Magyarországra a munkalehetőségek miatt. Később aztán ott alapítanak családot – mondja.

Nagy változások történtek abban is, hogy milyen párkapcsolatba születnek a gyerekek. 2008 volt az első olyan év, amikor egy megyében több gyerek született házasságon kívül (50,8 százalék), mint házasságban. Ez a megye azonban – meglepő módon – nem Pest, hanem Jász-Nagykun-Szolnok. Ha ez a tendencia folytatódik, hamarosan Somogyban és Borsodban is hasonló helyzet áll elő. Tavaly egyébként a gyerekek 39,5 százaléka született házasságon kívül az országban. Túlnyomó többségük (80 százalékuk) hajadon édesanyától született, szüleik több mint kétharmada élettársi kapcsolatban él. A maradék nem kis hányadban viszont az anya tartós kapcsolat nélkül vállalja a gyereket.

– Nem tudjuk, hányan vállaljákkényszerből egyedül a gyermeküket, és milyen arányban vállalkoznak tudatosan egyedül gyerekre. Ilyen kutatás ugyanis tíz éve nem készült – mondja a demográfus. Kapitány Balázs nem hiszi azonban, hogy túl sokan lennének a 40 körüli, iskolázott szinglik, akik egyedül vállalnak gyereket. Szerinte ez egy olyan jelenség, amit inkább a média erősít fel.

A házasságon kívül született gyerekek egyre erősebb elfogadottságát jelzi, hogy csökkennek a megyék közötti különbségek: a kilencvenes évek elején még Budapest vezetett a régen törvénytelennek mondott gyerekek arányát tekintve, tavaly viszont az utolsók közé került. A már említett Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Borsodban és Somogyban született a legtöbb házasságon kívüli gyerek, a legkevesebb pedig Pest, Győr-Moson-Sopron és Vas megyében. A fővárosi kerületeket tekintve is jelentős különbségek vannak: a legkevesebb gyerek az első, a második és a tizenkettedik kerületben született házasságon kívül, a legtöbb (48,9 százalék) a nyolcadik kerületben.

– Ez a jelenség két rétegbőlindult: a legszegényebb, iskolázatlan rétegek és a nagyvárosi értelmiségiek köréből – magyarázza Kapitány Balázs. Hozzáteszi: utóbbiakat nem szólta meg a falu, megtehették, hogy nem kötnek házasságot. Később azonban a folyamat „fent” megállt, a felsőbb rétegek kö rében már jó tíz éve 20-30 százalék a házasságon kívül született gyerekek aránya. De a többi rétegben folytatódik a tendencia. Szerinte ez magyarázza, miért a leggazdagabb budapesti kerületekben születik a legkevesebb gyerek házasságon kívül.

Kapcsolódó cikkek: 'Határtalan' súlyadó | Európa-csúcs Budapesten | Michelin-csillagot kapott a budapesti Costes! | Budapesti emberrablók | Utazásban is Budapest az ország szíve