A rektorok illetménye közérdekből nyilvános adat – állapította meg hivatalból indult vizsgálata során Jóri András adatvédelmi biztos, ezért ajánlást adott ki, amelyben felkérte a Magyar Rektori Konferenciát (MRK) és a felsőoktatási intézmények vezetőit, hogy a illetményekre vonatkozó megkeresésekre adjanak érdemi választ. Azt is kérte, hogy az intézmények tegyenek eleget az elektronikus információszabadságról szóló törvény rendelkezéseinek. Ez azt jelenti, hogy többek között a honlapjukon nyilvánosságra kell hozniuk a foglalkoztatottak létszámára és személyi juttatásaira vonatkozó összesített adatokat, illetve – szintén összesítve – a vezetők és vezető tisztségviselők illetményét, munkabérét, rendszeres juttatásait és a költségtérítéseket.

Az ügy előzménye, hogy többen szerették volna megtudni, mennyit keresnek a felsőoktatási intézmények vezetői. A választ azonban – a személyes adatok védelmére hivatkozva – általában megtagadták. A kérdésben az MRK is állást foglalt, amely szerint az illetmények nem minősülnek nyilvános adatnak.

Szabó Gábor, a rektori konferencia elnöke, a Szegedi Tudományegyetem rektora az ombudsman megkeresésére korábban azt válaszolta: álláspontjuk szerint a hatályos jogszabályok alapján nem dönthető el egyértelműen, hogy az egyetemi vezetők fizetése kiadható-e. Ezért törvényben kellene szabályozni, hogy milyen munkakört betöltő személyek látnak el közfeladatot, és esetükben a személyes adatok mely körét kell nyilvánosságra hozni. Közölte azt is: a rektor „nem a közfeladat ellátásának letéteményese, hanem a felsőoktatási intézmény demokratikusan megválasztott vezetője”. Azt jogerős bírói ítélet mondta ki, hogy az állami tulajdonú gazdasági társaságok vezetőinek illetménye „a közfeladat ellátásához kapcsolódó közérdekből nyilvános adat”, a felsőoktatásról szóló törvény viszont az egyetemeknek „az önkormányzatiság elvén alapuló széles körű autonómiát biztosít”, így azok más megítélés alá esnek – hozott fel egy újabb érvet Szabó. Az MRK

szerint ugyanis az autonómia része az anyagi javakkal való gazdálkodás, ezen belül a jövedelmek meghatározása is.

Az ombudsman álláspontja viszont az, hogy a felsőoktatási intézmények közfeladatot látnak el, a rektorok pedig felelősek az egyetemek szakszerű és törvényes működéséért, és e minőségükben maguk is közfeladatot végeznek. Jóri András azzal sem ért egyet, hogy hiányos lenne a szabályozás. Szerinte a törvényekből és az Alkotmánybíróság határozataiból egyértelműen levezethető, milyen munkakörök esetén nyilvános a fizetés. Ugyanakkor rámutatott: az illetmények közzététele nem sérti az autonómiát, „ellenben megfelel a felsőoktatási törvényben lefektetett elveknek: az átláthatóságnak, az elszámoltathatóságnak és a személyi felelősségnek”.

Az ügyben közben bírósági ítélet is született: novemberben első fokon, nem jogerősen a Fővárosi Bíróság is úgy döntött, hogy ki kell adnia a Szent István Egyetemnek a rektor, a rektorhelyettesek és a dékánok fizetésére vonatkozó adatokat. (A botrány annak nyomán alakult ki, hogy az egyetem dolgozói szóvá tették az intézményben folyó „éktelen pazarlást” és a rektor szerintük havi 4,7 millió forintos fizetését.) A pert Bodoky Tamás, az Index újságírója kezdeményezte a közérdekű adatok kiadása érdekében a Magyar Rektori Konferencia és a Szent István Egyetem ellen. A bíróság szerint a konferencia nem adatkezelő, ezért a keresetet e tekintetben elutasította, a Szent István Egyetemnek viszont három évre visszamenőleg közölnie kell az illetmények és más juttatások összegét.

Szabó Gábor lapunknak azt mondta: „ez egy jogvita, az ügy pedig nem olyan egyszerű, mint ahogyan azt egy egyszerű kérdésfelvetés sugallja”. Jól mutatja ezt az is, hogy négy hónapba telt, amíg az ombudsman kialakította álláspontját az ügyben. Közölte: nem tudja, mit, milyen formában és hol kell nyilvánosságra hozni, ezért várják a jogerős bírósági döntést. Megkérdeztük néhány nagyobb intézmény vezetőjét is: az adatvédelmi biztos ajánlása nyomán elárulják-e nekünk illetményüket, illetve szándékoznak-e azt valamilyen formában közzétenni. Rudas Imre, a Budapesti Műszaki Főiskola rektora, az MRK korábbi elnöke, jelenlegi tiszteletbeli elnöke azt mondta: tartja magát az MRK állásfoglalásához, amely szerint a rektori illetmények nem nyilvános adatok. Megjegyezte: lehetséges, hogy a későbbiekben, a Szent István Egyetemet esetlegesen jogerősen is elmarasztaló ítélet esetén a rektori konferencia álláspontja „szolidaritásból” változik: ő ebben az esetben is tartani fogja magát a közös állásponthoz. Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora szerint meg kell várni a jogerős bírósági döntést, és ha annak értelmében közzé kell tenni az intézményvezetők jövedelmét, hát megteszi. – Egy per közben azonban nem tanácsos változtatni az állásponton – tette hozzá, megjegyezve: a bíróságnak kell majd kimondania azt is, mit tekintünk rektori jövedelemnek. Hudecz Ferenc, az ELTE első embere ezzel szemben azt mondta: nem ismeri még az ajánlás részleteit, de tanulmányozni fogja, és eleget kíván majd tenni az abban foglaltaknak.

Miből áll az egyetemi vezető fizetése?

A felsőoktatási intézmények vezetői a jövedelmüket firtató kérdéseket gyakran hárítják el azzal, hogy nehéz megmondani: mit is értünk egy rektor fizetése alatt. Egy rektor jövedelme ugyanis több elemből áll. A garantált alapilletményt az egyetemi tanári alapilletmény – jelenleg 437 300 forint – százalékos arányában határozzák meg, de maximum a duplája, azaz 874 600 forint lehet. Ezt a fizetést leköszönésük után, oktatóként is megkapják. Az intézmények többségében a maximumot adják, Magyar Bálint volt oktatási miniszter egyik utolsó intézkedésének köszönhetően. Magyar 2006 tavaszán, a két választási forduló között arra kérte a felsőoktatási intézményekben fölállított gazdasági tanácsokat: a rektorok juttatásainak megállapításakor vegyék figyelembe, hogy „az intézmények új pályára állítása az intézményvezető személyes felelőssége, ennek elismerése a juttatásában is meg kell hogy jelenjen”. Azt ajánlotta: az új rektori fizetések alapjául az egyetemi oktatói illetmény kétszeresét vegyék – ez akkor 840 ezer forint volt. Jutalmat is javasolt a rektoroknak: mértéke az intézményvezető éves jövedelmének 80 százaléka lehetett, amely akkor járt, ha teljesítette a gazdasági tanács kritériumait. Hiller István oktatási miniszter tavaly – a rektori fizetések utáni fokozott sajtóérdeklődés előtt – jelentősen lecsökkentette a prémiumot: ez ma a rektor éves jövedelmének tíz  százaléka lehet. De hogy mekkora az éves jövedelem, azt továbbra sem lehet tudni: a rektorok a maximum 60 ezer forint „magasabb vezetői pótlékon” felül további „vezetői pótlékot”, (például tanszékvezetői pótlékot) is kaphatnak, valamint „garantált illetményen felüli juttatást” (például oktatói vagy kutatói tevékenységért).

Továbbra sem tudni, mekkora az éves jövedelmük