A színvonalas egyetem nem feltétlenül kellemes
Nem feltétlenül jár együtt kellemes egyetemi légkörrel a magas szakmai színvonal – derül ki Felvételi Tájoló 2010 című kiadványban megjelent elemzésből, amelyben az Educatio Nonprofit Kft. kutatói 7835, nappali alapképzésben tanuló hallgatót kérdeztek meg tavasszal az intézményük nyújtotta kulturális, sportolási és étkezési lehetőségekről, az oktatók és a hallgatók viszonyáról, a hallgatók képzési ügyekről való tájékoztatásáról, illetve úgy általában: az egyetemi, főiskolai légkörről. Az eredmények arra mutatnak rá, hogy éppen a legkiemelkedőbb teljesítményű hallgatók a legelégedetlenebbek az oktatás színvonalával és a szabadidős lehetőségekkel kapcsolatban. Kiderült az is: hiába oktatnak elismert, jónevű tanárok egy egyetemen, nem biztos, hogy ott a diákok jól érzik magukat. Ezek az ellentmondások csaknem az összes képzési területet jellemzik.
A szakmai szempontok (például a felvettek pontátlaga, nyelvvizsgával rendelkezők száma, oktatók minősítése) alapján évek óta az élen járó ELTE karai például a légkört és a szolgáltatásokat tekintve jobb esetben a középmezőnyben szerepelnek, a jogi, az informatikai és a természettudományos karok viszont a legrosszabb értékeléseket kapták hallgatóiktól.
A szintén nagy presztízsű, kiemelkedő oktatói karral és hallgatókkal rendelkező Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem karai szintén több esetben gyengén teljesítettek a hallgatói élet elemeit vizsgáló szempontok szerint.
A jó légkörre a hírnév és a szakmai múlt a gazdaságtudományi képzési területen sem jelent garanciát: a szakmai mutatók alapján kiemelkedő Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságtudományi Kara is igen komoly kritikát kapott hallgatóitól az intézményi szolgáltatásokat, az oktatók és a hallgatók viszonyát, a hallgatói önkormányzat tevékenységét illetően.
A másik végletre példa viszont a Debreceni Egyetem: a bölcsészek, a mérnökök, az informatikusok itt érzik magukat a legjobban, holott ezek a karok a szakmai mutatók tekintetében csupán a középmezőnyben foglalnak helyet.
Elégedettek a hallgatók az egyházi intézmények légkörével is: a bölcsészeknél például a második helyre került e tekintetben a Károli Gáspár Református Egyetem, pedig a kar oktatói gárda színvonalát tekintve messze lemarad a többitől (9. hely). A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara (PPKE-JÁK) pedig az első helyet szerezte meg az intézményi légkört tekintve; a hallgatók és az oktatók kiválósági rangsorában az intézmény a harmadik helyen áll.
A vizsgálat során tulajdonképpen csak az orvosi és az agrárképzésekben nem mutatkoztak erős ellentmondások: kisebb kilengésekkel itt az intézmények nagyjából hasonló helyezést értek el a szakmai és a légköri mutatók alapján.
A kutatás során készült egy összesített rangsor is: ezt a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kara vezeti. Az idejáró hallgatók az étkezési lehetőségek kivételével ((3,91) rendre négyes fölötti osztályzatokat adtak. Itt értékelték ráadásul a legjobbra a hallgatók intézményi tájékoztatását (4,42), az intézményi demokráciát (4,38) és a hallgatói önkormányzat tevékenységét is (4,3). Második helyre a PP-KE-JÁK, a harmadikra pedig a Debreceni Egyetem informatikai kara került.
