
A felvételi ponthatárokat közösen váró fiatalok a Millenárison rendezett bulin Népszabadság - Móricz Simon
Egyre biztosabbnak látszik, hogy az elkövetkező években az emelt szintű érettségi nem lesz általános feltétele a felsőfokú tanulmányok megkezdésének - egyelőre ez látszik kikristályosodni a parlamenti pártok huzavonájából. Az MSZP oktatási munkacsoportja által ősszel benyújtott törvénymódosítási javaslat eredetileg ugyan ezt célozta volna: eszerint 2012-től minden felvételizőnek kötelező lett volna legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tennie. Ezt azonban sem a Fidesz, sem az oktatási tárca nem támogatta: előbbi a felkészülési idő rövidsége, utóbbi a szakmai konszenzus hiánya miatt. A szocialisták elképzelését végül a szintén MSZP-s Arató Gergely, a szaktárca politikai államtitkára "fúrta meg". A hétfőn elfogadott módosító indítványa szerint 2014-től a felvételihez szükséges érettségi vizsga szintjét a kormány határozná meg a felsőoktatási intézmények közös javaslata alapján.
Jelenleg az intézmények képzési területenként közösen dönthetnek arról, kérnek-e emelt szintű érettségit a jelentkezőktől. Most öt nyelvszakon, jövőre pedig az orvosi képzéseken lesz kötelező az emelt szint, a többi területen megelégszenek a középszinttel. Csakhogy egyre több felsőoktatási intézmény kénytelen elsőseinek felzárkóztató kurzusokat indítani - a színvonal csökkenésének oka a nagyobb egyetemek vezetői szerint az, hogy a felvételizők nem kötelesek emelt szinten érettségizni. Egy-egy nagyobb intézmény ugyanakkor hiába is szeretné megkövetelni a nehezebb vizsgát: egyedüliként azt nem írhatja elő. A kisebb intézményeknek viszont, a jelentkezői létszám megtartása érdekében, nem feltétlenül érdekük az emelt szintű vizsga előírása.
Kérdés, ezen a helyzeten mennyiben segít az új javaslat. Arató Gergely azt mondja: az intézményeknek ugyan továbbra is közösen kell megállapodniuk arról, hogy mely tárgyakból kérhető az emelt szint, de hogy valóban kérik-e, arról egy-egy intézmény már maga is határozhat. A javaslat szövegéből ugyanakkor ez nem derül ki egyértelműen. Arató szerint ezért ezt a hétfői zárószavazáson még pontosítják.
Egyértelműbb viszont a Fidesz hétfőn benyújtott törvénymódosítási javaslata. Eszerint "a kormány rendeletben határozza meg, hogy a felsőoktatási intézménybe történő felvételhez az egyes alapszakok esetében az érettségi vizsga mely vizsgatárgyából vagy vizsgatárgyaiból kell emelt szintű vizsgát teljesíteni". Ez elsőként a 2013-ban felvételizőkre vonatkozna.
Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatáspolitikusa lapunknak azt mondta: azért nyújtottak be egy önálló javaslatot, mert a MSZP "salátatörvényét" nem tudták támogatni. Az ugyanis egyebek közt az iskolaigazgatók kinevezéséről is szól: az intézményvezetői poszt betöltését - az esztergomi gimnáziumban történtek miatt - a tantestület 40 százalékának egyetértéséhez kötnék.
- Azt azonban, hogy az emelt szintű érettségi legyen a továbbtanulás feltétele, már nyolc éve támogatjuk - tette hozzá Pokorni. Megjegyezte: az átmeneti időszakban indokolt az óvatosság, ezért kezdetben valószínűleg csak a népszerűbb szakokon tennék kötelezővé az emelt szintet. Hoszszú távon is csak "a szakok többségénél" lenne követelmény a nehezebb vizsga, ráadásul csak az államilag támogatott képzésekben. Pokorni szerint ugyanis - miután a jövőben kapacitásfölösleg várható a felsőoktatásban - "meg kell engedni a továbbtanulást azoknak, akik ennek költségeit a saját zsebükből kifizetik". Arra a kérdésünkre, hogy ez miként hatna a színvonalra, hiszen a költségtérítéses és a támogatott hallgatók egymás mellett ülnek majd az előadásokon és a vizsgákon, a Fidesz oktatáspolitikusa azt mondta: a minimum ponthatárok emelése is jó eszköz a színvonal védelmére.
Az oktatási tárca ugyanis azt tervezi, hogy 2012-től 240 pontra emeli a minimális bejutási küszöböt - erről valószínűleg januárban dönt a kormány. Az idén még a megszerezhető 480-ból elegendő volt csak 160 pontot teljesíteni - ez egy kettes és egy hármas érettségivel elérhető. Jövőre viszont már 200 pont alatt senkit nem vesznek föl. Az oktatási tárca növelné az emelt szintű érettségiért adható többletpontok számát is - a jelenlegi 40 helyett 50 pluszpont járna érte -, ezzel is ösztönözve a diákokat a nehezebb vizsga letételére.
|