Ha csak a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem egykori népligeti területének elakadt fejlesztésén múlik, egyhamar aligha teljesül a városépítészetek álma, hogy az Üllő út Budapest Champs-Élysées-jévé váljon. Pedig a holland Nanette-csoport magyarországi leányvállalatának terve akár illeszkedhetne a "párizsi vízióhoz" a maga százezer négyzetméternyi irodájával, a kétszáz szobás, négycsillagos szállodájával, a 700-800 lakás felépítésével, a közterekkel. Ám a Volán-pályaudvar szomszédságában, a turisztikai szempontból kiemelkedő Ferihegyi folyosó szinte mértani középpontjában fekvő tizenöt hektáros telken már egy éve csak hatalmas építésitörmelék-hegyek tornyosulnak. A látvány akár a holdbéli tájé.

A sikertörténet helyett egyelőre csak kudarcokat felmutató vállalkozás különösebben sem a fővárost, sem a IX. kerületet, sem a beruházót nem zavarja - mindegyikük a másikban keresi a felelőst. Tetézi ezt, hogy a máig hiányzó építési engedély, övezetátsorolás és végleges fejlesztési koncepció tükrében indokolatlanul sietősre sikeredett a bontás: a tavaly decemberi kezdés után nem sokkal a volt tiszti főtanoda egyik homlokzata ráomlott az Üllői útra, egy járókelő meghalt. Tavasszal kiderült, hogy az építési törmelék rákkeltő azbesztet tartalmaz. A felelősök felkutatásáért a Levegő Munkacsoport májusban feljelentést tett, a Fővárosi Főügyészség tájékoztatása szerint a nyomozás jelenleg is tart.

"Ki a hibás: én vagy te?" Mintha így passzolgatnák egymáshoz a kérdés megválaszolását az érintettek, de arra egyikük sem tud érdemben válaszolni, mikor lesz itt modern városrész. Pláne, hogy az egykor a Honvédelmi Minisztérium (HM) tulajdonában lévő ingatlan már 2007-ben gazdát cserélt: a tárca ugyan átadta a kerületnek, ám hogy utóbbi mikor és milyen körülmények között értékesítette, lapzártánkig nem tudta megmondani. Így azt sem, pályáztatással adták-e el, s az ingatlan új tulajdonosa azonos-e a beruházóval. A ferencvárosi építési iroda csoportvezetője, Garamvölgyi Ernő szerint azonban az önkormányzat is a terület mielőbbi rendezésében érdekelt, de a kivitelezésre nincs érdemi befolyása. A bontási engedélyben csak a munka megkezdésének határidejét írhatták elő, a befejezését már nem. Az építési engedélyezési eljárás olyannyira nem kezdődött el, hogy a beruházó tájékozódási megbeszélést sem kezdeményezett. Így döntenie a kerületnek egyelőre nincs miről.

A beruházó cég magyarországi vezetője, Tamir Kishon elismeri, hogy a válság nyilvánvalóan lassítja a beruházást, ezért az eredetileg tervezetthez képest több ütemre kell osztani a fejlesztést, amelynek végleges koncepcióját csak a szükséges övezeti átsorolás után alakítják ki. A cégvezető szerint azonban a fejlesztés legnagyobb gátja az, hogy a terület továbbra is honvédelmi övezet. Ezért oda nyilvánvalóan nem tudnak építésiengedély-kérelmet benyújtani. Jóllehet a kerület erről említést sem tesz, Tamir Kishon állítja: az övezeti átsorolást Ferencváros már egy éve kezdeményezte a fővárosnál. A kerület ezután fogadhatná el szabályozási tervét, a beruházó pedig kérhetné az építési engedélyt. "Nyilvánvaló, hogy ha a főváros meghozza a szükséges döntést, a fejlesztés első része elindulhat, el lehet végezni a telekalakításokat, meg lehet kezdeni a tervezést és néhány hét alatt el lehet szállítani a bontási törmeléket", írja válaszában a cégvezető. Ám arra nem reagált, miért kellett elkapkodni a tragédiával és környezetkárosítással járó bontást.

A fővárosnak is van magyarázata rá, hogy miért vár ölbe tett kézzel a helyzet rendezésére. Az átminősítésekre kijelölt időtartamot az építési törvény szabályozza, amelynek egyes, az ügymenet felgyorsítását segítő változásai október 1-jétől módosultak. Az átminősítéshez először a beruházónak kell megkeresnie a kerületet, a képviselő-testület döntése után pedig hatástanulmányt készíttetnek. Ezt elküldik a fővárosnak, ő egyeztet a hatóságokkal. Az állami főépítész állásfoglalása és a harmincnapos kötelező kifüggesztés után a Fővárosi Közgyűlés dönt. "A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem egykori területét érintő fejlesztés kapcsán az első lépés nem történt meg, vagyis a ferencvárosi önkormányzat azon túl, hogy kiadta a bontási engedélyt, hozzájárulva a holdbéli sitthalmok kialakulásához, nem hozott (...) döntést az ügyben, így hatástanulmány sem készült és így az eljárás sem indulhatott meg" - szögezte le a városháza sajtóosztálya.

A bontás miatti feljelentéssel kapcsolatban a Levegő Munkacsoport alelnöke, Beliczay Erzsébet elmondta, bűncselekmény gyanújával fordultak az ügyészséghez, miután kiderült, rákkeltő azbeszt kerülhet a levegőbe, veszélyeztetve az ott dolgozók és a buszvégállomáson várakozók egészségét. A Nemzeti Azbesztmentesítési Program Munkacsoporttal azt kérték a vádhatóságtól, vizsgálja felül a bontási engedélyek törvényességét, s rendeljen el nyomozást a szennyezett hulladék jogellenes elhelyezése miatt.

A haláleset, valamint az azbeszt ügyében jelenleg a BRFK összevont nyomozást folytat foglalkozás körében elkövetett gondtalan veszélyeztetés miatt - tudtuk meg Skoda Gabriellától, a Fővárosi Főügyészség szóvivőjétől. Az előbbivel kapcsolatban a statikus szakértő azt már megállapította: a bontást szakszerűtlenül, a tervtől eltérve kezdték meg. Munkavédelmi szakértő vizsgálja: ez okozhat-ta-e a halálesetet. Ugyancsak munkavédelmi szakértő vizsgálja, kit és milyen mértékben terhel felelősség az azbeszttartalmú anyagok tárolásával, bontásával kapcsolatban. "A vizsgálat feltárta, hogy az érintett 11. számú épület bontásiengedély-kérelmi dokumentációjában nem szerepelt az azbeszt (...), így a bontási engedély kiadásakor erre vonatkozó előírások nem szerepeltek abban". Az engedélyt kiadó zöldhatóság "erről később az OMMF (Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség - a szerk.) tájékoztatásából értesült". A kiegészített engedély alapján a bontást végző cég a törmeléket megfelelően elszállította, s elvégezte az azbesztmentesítést.

A történetben még a tények sem egyértelműek. Nem csoda, hogy a Levegő Munkacsoport az ügyészégtől állásfoglalást vár arról: az azbesztmentesítési munkáknak mely állami hatóság az általános felügyelője. A rendezetlenséget igazolhatja, hogy míg az azbeszt megtalálásának helyszíneként az ügyészség a 11-es épületről és az OMMF-ről tesz említést, addig Tamir Kishon szerint a szóban forgó "7-es épület bontásával kapcsolatos eljárást nem a Munkavédelmi Felügyelőség, hanem a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal építésfelügyelője zárta le", s rótt ki öszszesen 14 millió forint büntetést. A bontást nem a Nanette felügyelte, ezért szerződött generálkivitelezővel. Amikor kiderült, hogy a 28 épületből egy tartalmaz azbesztet, a beruházó gondoskodott a szakszerű mentesítésről. Tamir Kishonnak arról nincs tudomása, hogy emiatt büntetőügy indult volna.

Pedig nemcsak hogy indult, újabbat is kezdeményezne a Levegő Munkacsoport - már ha volna rá kapacitása: az alelnök szerint ugyanis az is környezetkárosítás, bűncselekmény, hogy a porló törmeléket 12 hónapja nem szállították el.