Lomnici: Semmit sem azért teszek, hogy államfő legyek
Kérdésünkre elismerte, hogy hallott erről, ám hivatalosan senki nem kereste meg, és a jelölés érdekében maga sem tett semmilyen lépést. Hozzátette: az a benyomása, hogy néhányan már hajlamosak tényként kezelni ezt, miközben annak szerinte semmi köze a valósághoz. Ugyanakkor lapunknak több forrásból megerősítették, hogy Lomnici több helyütt szóba hozta a témát.
A volt főbíró egyébként úgy látja, egyesek talán félreértelmezik az emberi méltóság védelme érdekében tett kezdeményezését, azt gondolva, hogy messzebbre mutató személyes ambíciói vannak. Erről azonban szó sincs - hangsúlyozta -, hiszen az antiszemitizmus, a kisebbségek kirekesztése és az emberi méltóságot sértő megnyilvánulások ellen a Legfelsőbb Bíróság elnökeként is határozottan fellépett.
Lomnici ugyanis az Alkotmánybíróság jogértelmezését kérte annak kapcsán, hogy a hatályos szabályok alapján lehet-e tenni bármit a gyűlöletbeszéd visszaszorítása érdekében. Igaz, három év után sem kapott érdemi választ, mert a bírák - több tárgyalási forduló után - a hatáskör hiányára hivatkozva viszszautasították a beadványt. Emellett jogszabály-módosítást is kezdeményezett a holokauszt tagadásának büntethetősége érdekében. Hozzátette: megbízatása lejártát követően is rendszeresen részt vesz például az '56-osok megemlékezésein vagy a zsidó közösség rendezvényein, és többször ő gyújtotta meg elsőként a hanukagyertyát.
A kirekesztő, az emberi méltóságot sértő megnyilvánulások elleni társadalmi összefogásra irányuló felhívás váratlanul sikeresnek bizonyult - véli Lomnici -, mert ahhoz a parlamenti pártok, a történelmi egyházak, valamint társadalmi szervezetek és médiumok sora is csatlakozott. Elsőként a Fidesz írta alá a dokumentumot, és a volt főbíró szerint ez már önmagában okot adhatott arra, hogy lábra kapjanak különféle feltételezések. Ugyanakkor emlékeztetett arra: 2002-ben a parlament 99 százalékos többséggel, vagyis gyakorlatilag teljes konszenzus mellett választotta meg a Legfelsőbb Bíróság élére. Erre nyilván sokan emlékeznek - fogalmazott -, talán ezért is jöhet szóba potenciális államfőjelöltként.
December 10-én, az emberi jogok napján rendezik meg az emberi méltóság első nemzeti emléknapját, amelyen fejet hajtanak a holokauszt, a málenkij robot, az 1956-os megtorlás és a recski tábor mártírjai előtt.
A rendezvényen Lomnici Zoltán, az emléknap kezdeményezője üdvözli a részt vevőket, majd a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság főtitkára, Radnainé Fogarasi Katalin, utána Holló József Ferenc altábornagy, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatója emlékezik az áldozatokra.
