
2008. augusztus 28.: elvezetés – ítélet után Kovács Bence
Huszonnégy vádlottat, több mint kétszáz tanút és rengeteg szakértőt kellene az újrainduló tárgyalás során meghallgatni. Azok a bírák ugyanis, akik első fokon tárgyaltak, az új eljárásban már nem ítélkezhetnének.
Az ügy kipattanásától az első fokon kihirdetett ítéletig öt év telt el. A Fővárosi Bíróság tavaly augusztusban Kulcsár Attilát, a K & H Equities korábbi üzletágvezetőjét különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés miatt nyolc év börtönre ítélte, további hat vádlott kapott még letöltendő szabadságvesztés büntetést, nyolc felfüggesztettet. Két embert felmentettek. Ha a bíróság elfogadja az ügyészség kezdeményezését, minden, a súlyos elsőfokú ítélet miatt jelenleg is előzetes letartóztatásban lévő vádlott rács mögött marad, ketten pedig házi őrizetben.
Az ilyen nagy jelentőségű, sokvádlottas ügyekben kivételes a teljes újrakezdés, vagyis az, hogy akár a nyomozás, akár az elsőfokú tárgyalássorozat valamely súlyos hibája miatt felülbírálhatatlannak minősül az első ítélet. Igaz, akár a Tocsik, akár a Stadler-ügyben ez mégis megtörtént.
Fellebbezést nyújt be Kulcsár Attila és 23 vádlott-társa ügyében a Fővárosi Ítélőtáblának a Budapesti Fellebbviteli Főügyészség. Az ügyben érdekelt ügyvédektől származó értesüléseink szerint, a fellebbviteli főügyészség valamennyi vádlott vonatkozásában az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozza. A fellebbviteli főügyészség tegnap nem cáfolta, de nem is erősítette meg értesülésünket. Amennyiben a bíróság osztja a fellebbviteli főügyészség álláspontját, azoknak az ügyét is újra kell majd tárgyalni, akiket (így Rejtő E. Tibort, a K & H Bank korábbi vezérigazgatóét) első fokon a Fővárosi Bíróság felmentett.
Az elmúlt évtizedek legnagyobb sikkasztási ügyében első fokon a múlt nyáron hirdetett ítéletet a Fővárosi Bíróság. Kulcsár Attilát, a K & H Bank brókercége, a K & H Equities Zrt. üzletágvezetőjét nem jogerősen nyolc év börtönre és 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélték. Kulcsárt azonnal letartóztatta a bíróság, s azóta is rács mögött várja az eljárás befejezését.
 Varga Zoltán bíró előtt az exbróker Kovács Bence
A 92 napig tartó per 24 vádlottja közül hetet letöltendő, nyolcat felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek. Négyen kaptak pénzbüntetést, három vádlottat próbára bocsátottak. Két felmentő ítélet született: a bíróság Rejtő E. Tibor vezérigazgatót és Dunai György vállalkozót is ártatlannak ítélte.
A Kulcsár-ügy 2003 nyarán robbant ki, azt követően, hogy június 16-án két férfi (az egyiküket sikerült azonosítani, és bíróság elé állítani) megtámadta és megverte Szász Károlyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökét. Szász egy frissen lezárt felügyeleti vizsgálatot sejtetett a háttérben.
A felügyelet másnap tette közzé, hogy a Pevdi és a Britton Kft. szabálytalanul vette át az irányítást a Pannonplast Rt. felett. Az ügyletben finanszírozóként részt vett az Állami Autópálya-kezelő Rt is. Később fény derült arra is, hogy az ügyletet bonyolító brókercég, a K & H Equities.
A mozgató a cég egyik vezetője, Kulcsár Attila, akinek, mint utóbb kiderült – az érettségit igazoló bizonyítványa és a brókervizsgája is hamis volt. Az Equitiesben szabálytalanságok sorozatát követték el. Kulcsár sajátjaként kezelte VIP-ügyfelei rá bízott befektetéseit, azaz elsikkasztotta a pénzüket.
A nyomozás egy pontján Kulcsárt Bécsből hozta haza a Nemzeti Nyomozó Iroda. Ez után csak az ügyészségen volt hajlandó vallomást tenni. Kiterjedt (elsősorban kormánypárti) kapcsolatai miatt az ügy politikai botrányt is kavart. S bár sokan kétségbe vonták, hogy Kulcsárt és társait valaha is bíróság elé állítják, a per elmarasztaló ítéletek sorával zárult.
Perek újratöltve
Egy-egy ítélet hatályon kívül helyezése miatt a bíróság korábban elvégzett munkája részben biztosan veszendőbe megy. Ebben az esetben ugyanis új bírói tanácsot jelölnek ki. (Azt a bírót, aki részt vett a kifogásolt döntés meghozatalában, kötelező kizárni.)
Ha az elsőfokú eljárás megismétlését az ítélet megalapozatlansága miatt rendelik el, a vádlottakat és a tanúkat is újra kihallgatják, s be kell idézni a szakértőket. Vagyis: a bizonyítási eljárást nagyjából ismét le kell folytatni, és ennek része lehet akár az is, hogy a bíróság további szakértőket rendel ki, illetve újabb tanúkat hallgathat meg.
A Kulcsár-ügyben ez azt jelentheti, hogy a kéttucatnyi vádlott, illetve a több mint kétszáz tanú és a szakértők sorát ismét a bíróság elé állítják. Ilyenkor egyébként soron kívül kell eljárni. Az ítélet hatályon kívül helyezése többnyire arra figyelmeztet, hogy az igazságszolgáltatás gépezete valahol rosszul működik.
A bíró esetleg már a nyomozás során elkövetett súlyos hiba miatt dönt rosszul, de az sem kizárt, hogy a rendelkezésére álló adatok alapján maga jut téves következtetésre. Az ilyen ügyek egyébként a bírákat komolyan megviselik. A teljes ítélet hatályon kívül helyezését egyébként csak kivételesen rendelik el, inkább csak egy-egy részletet tekintve kell megismételni az eljárást.
Azt legfeljebb becsülni lehet, hogy egy új eljárás mekkora költséggel jár, de tetemessel – akár több tízmilliós kiadással. Az érintettek számára ennél súlyosabb kérdés, hogy akit első fokon börtönre ítéltek, és előzetes letartóztatásba helyeztek, az rács mögött marad akkor is, ha új eljárás kezdődik. A lefoglalt pénzt vagy más javakat sem adják vissza.
|