Teknős Miklós

A Zöld Baloldal nevű párt nyílt levelet írt Hónig Péter energiaügyi miniszternek, mert tisztességtelennek tartják a mostani áremelést. Elfogadhatatlannak gondolják, hogy „minimálbérből és az amúgy is alacsony nyugdíjból élő emberek millióival fizettessék ki az EU által előírt zöldenergia alkalmazásának többletköltségeit, a hő- és villamos energiát együtt szolgáltató erőművek támogatását, a villamosenergia-rendszer szabályozásának extraprofitját.” Kérik a minisztert: ne engedélyezzen további áremelést, és sürgetik annak feltárását, hogy a legnagyobb energiaszolgáltató cégek milyen módszerekkel élnek vissza túlzott piaci erőfölényükkel.

A probléma felvetése aktuális, hiszen egy uniós irányelv szerint Magyarországnak 2020-ra energiafelhasználása 13 százalékát megújuló energiaforrásból kell fedeznie. Vagyis geotermikus energiából, szélés napenergiából, biomasszából. Nem kérdés, hogy ez az átállás pénzbe kerül, mint ahogy az sem, hogy a költségek egyaránt terhelik a fogyasztókat, az erőműveket, a szolgáltatókat és az államot. De nem mindegy, kit mekkora mértékben.

Az energiaügyi tárca úgy tájékoztatta lapunkat, hogy a célravezető eszköz az állam kezében az ösztönzés. Ennek egyik eszköze az úgynevezett kötelező átvételi rendszer. A hazai erőművek 15 százaléka úgy termel villamos energiát, hogy azt kötelezően át kell venni tőlük a törvényben meghatározott áron, függetlenül attól, hogy rendelkezésre áll-e olcsóbb áram. E rendszer is hozzájárul az áramárak emelkedéséhez, annak ellenére, hogy a válság miatt csökken a fogyasztás.

Mi indokolja a kötelező áramátvételt? Papíron a környezetvédelem. Vagyis: olyan erőművek termelik ezt az áramot, amelyek megújuló energiaforrásokat használnak, illetve termelnek hő- és villamosenergiát is. Az erőmű magától nem ruházna be a környezetbarát üzemmódra, de úgy már igen, hogy a drágábban megtermelt áramot bizonyosan átveszik tőle. Az áram fogyasztói árában tehát már így is fizetünk környezetvédelmi felárat, a kritika ezért nem alaptalan.

Szociális szempontok viszont az energia árának képzésében nehezen érvényesíthetők, erre nem is tesz kísérletet a kormány. A szociális tárcánál azt mondják, azért nem, mert a szociális szempontok az árakat torzítanák, és azokat a családokat is támogatáshoz juttatná, amelyek nem rászorultak.

Az adósságkezelési szolgáltatáson kívül az önkormányzatok inkább lakhatási támogatással segítenek a rászoruló családokon. Az ez év nyarán indult kríziskezelő programba is bevonták a hátralékosokat. A program azoknak nyújt kapaszkodót, akik még nincsenek a szociális rendszerben, de közel vannak a lecsúszáshoz: a válság miatt elveszítették a munkahelyüket, vagy elviselhetetlen mértékben megnőtt a lakástörlesztő részletük. E két legfontosabb kritérium együtt vagy külön-külön is jogosulttá teszi a kérelmezőt arra, hogy pénzhez jusson a krízis alapból. A hátralékosok bevonását a pénzalap elosztását felügyelő, szociális szakmai szervezetekből álló testület javasolta. A szakemberek ugyanis rég felfigyeltek arra, hogy a válság által érintett családok egy részénél kikapcsolták az áram- és gázszolgáltatást, ezért a tél beálltával súlyos helyzet alakulhat ki. Bár az energiaszolgáltatóknak törvény tiltja, hogy téli időszakban kikapcsoljanak szolgáltatást, ahol ezt már ősszel megteszik, később fagyoskodnak a családok. A tárca számításai szerint ötnyolcezer családnak segíthet a program új szolgáltatása: a rászorultak a jegyzőnél adhatják be kérelmüket, és ha az igényt megalapozottnak látják, ötvenezer forinthoz juthatnak. Ebből harmincezret előre fizetős mérőórára tennének, húszezret pedig azonnal az adósság csökkentésére fordítanak. Így nem maradnak fűtés nélkül. A jogosultság feltételei között viszont azt olvasni: „a lakásban a vezetékes áram- és gázszolgáltatás egyaránt ki van kapcsolva”.

Ez meglepő. Sok családban még nem tartanak ott, hogy mindkét szolgáltatás szüneteljen, bár a fűtés már gyakran akkor sem megoldható, ha csak az áramot kapcsolták ki, hiszen a gázkazánok zöme akkor működik, ha a készülék kap áramot. Máshol a gáz hiánya teszi lehetetlenné, hogy – legalábbis elviselhető áron – fűtsenek. A tárca válasza szerint: „Ez a támogatási forma azoknak segít, akiknek a tél közeledtével nem áll rendelkezésére semmilyen – fűtésre felhasználható – vezetékes energiaforrás, emiatt fennáll a kihűléses halál veszélye.”

Mindez azonban nem ad választ azoknak, akiknek a kifizetetlen áramszámla miatt kikapcsolt szolgáltatással a fűtés lehetetlenné válik, mégsem kapnak segélyt, mert a gáz még jön. Az áramszolgáltatásból körülbelül 40 ezer fogyasztót kapcsoltak ki. Azt nem tudni, hány családnál kötötték ki a gázt. A minisztérium tájékoztatása szerint készül egy országos felmérés, amelynek keretében a lakosság közüzemi díjhátralékainak mértékét és összetételét derítik ki.

A Zöld Baloldal már a nyáron jelezte, hogy a tartozásokban jelentős része van annak, hogy az áramszámlák indokolatlanul magasak. A januári áremelést elemezték, és úgy találták, az áramszolgáltatók indokolatlanul vettek ki ötmilliárd forintot a fogyasztók zsebéből: Az áremelés „akkor, amikor Európában ennek az energiafajtának az ára csökken – indokolatlan, a lakosságot túlzott mértékben terheli, és csupán a szolgáltatók tisztességtelenül magas profitját szolgálja”.

A Zöld Baloldal azt követelte a kormánytól, vizsgálja felül a Magyar Energia Hivatal eljárását. A szaktárca lapunkat úgy tájékoztatta: kötelességük megvizsgálni, hogy egy adott évben a szolgáltatók engedélyezett kereskedelmi árrése nem lépte-e túl a rendeletben meghatározott mértéket. A tavalyi évre vonatkozó vizsgálat következtében ez év áprilisában kötelezték a szolgáltatókat, hogy ötmilliárd forintot térítsenek vissza a fogyasztóknak. Az összeg hatvan százalékát a krízisalaphoz utalták a szolgáltatók, a maradékot pedig hátralékos családokat segítő alapítványokhoz.

Kérdés, hogy idén is megtalálják-e azt a történetesen szintén ötmilliárd forintot, amit most a Zöld Baloldal kér számon a rendszeren.