Miniszterei nem tudtak Zuschlagról
Telt ház és szigorú biztonsági intézkedések várták a Bács-Kiskun Megyei Bíróság dísztermében tegnap Gyurcsány Ferenc és Jánosi György tanúvallomását a Zuschlag-perben. A két volt ifjúsági és sportminiszter ugyanazt mondta: soha nem avatkoztak bele az ifjúsági szervezetek pályázati támogatásaiba, és nem bírálták felül az államtitkárok és szakértők által elbírált kiutalásokat. Gyurcsány kijelentette: külön soha nem találkozott Zuschlag Jánossal, sem pályázatokkal, sem a büntetőüggyel kapcsolatban. Azt sem tudja, Zuschlag kitől kapott ötvenmillió forintot a fiktív egyesületek nevében felvett pénzekkel okozott kár megtérítésére.
A bíróság elsőként Jánosit hallgatta meg, aki 2002-ben, a Medgyessy-kormány megalakulásával lett miniszter. Bírói kérdésre válaszolva megerősítette: szóbeli megállapodás volt arról, hogy a két államtitkár közül Ocsovai Tamás "viszi" az ifjúsági ügyeket, Mesterházy Attila a sportért felel. Az elbírálási folyamattal kapcsolatban Jánosi közölte: a feladatot a helyettes államtitkárok végezték, e szinten történt a pályázatok kiírása, a szakértők kirendelése, a döntési listák összeállítása. Miután javaslataikat a közigazgatási államtitkár is jóváhagyta, ő a döntéseket változtatás nélkül írta alá. A politikus úgy emlékszik: a bal- és jobboldali képviselők egyaránt lobbiztak támogatásokért. A kéréseket úgy kezelte, hogy szólt a beosztottjainak: ha van rá mód, segítsenek, de a közös álláspont az volt a tárcánál, hogy konkrét ígéretet soha ne tegyenek. Ő nem tudott arról, hogy baloldali ifjúsági szervezetek a holdudvarukhoz tartozó civil szervezetek támogatásaiból finanszírozták a működésüket, rendezvényeiket, nem is keresték meg ilyen kérésekkel. Ezt azzal magyarázta: Mesterházy kinevezése miatt nem volt felhőtlen a viszony az MSZP ifjúsági és sportmunkacsoportjával. Előfordult, hogy az országos hallgatói önkormányzat, illetve egyházi szervezetek vezetői is megkeresték támogatási ügyekben, egyedi kiutalással segített is, még ha emiatt néhány baloldali ifjúsági szervezet azért bírálta, hogy a jobboldalt támogatja.
Gyurcsány Ferenc 2003 májusától 2004. szeptember végéig volt gyermek-, ifjúsági és sportminiszter. A tárca működésével kapcsolatban azt tapasztalta, hogy hiányzik a kellő rend, ezért közvetlen munkatársaival hetente tartottak értekezleteket. Ezeken nem voltak ott a parlamenti ifjúsági munkacsoport tagjai, velük évente talán két alkalommal találkoztak, szakpolitikai kérdésekben.
A támogatásokkal összefüggésben Gyurcsány azt az alapelvet próbálta érvényesíteni, hogy vannak a nagy horderejű szakpolitikai, stratégiai célok, amelyekre - az egyeztetéseket követően - jelentős összegeket különítettek el. Egyedi ügyekben azonban a tárcánál nem volt helye a konzultációnak - hangsúlyozta Gyurcsány, megjegyezve: sohasem élt a változtatás jogával. Ahogy Jánosi, úgy Gyurcsány sem cáfolta: erőteljes volt a képviselői lobbi a támogatásokért. Ezt ő természetesnek tartotta, de azért, hogy ez a lobbi ne érje el az apparátust, szabályozta a képviselőkkel, polgármesterekkel való kapcsolattartást. A közvetítő szerepet a politikai államtitkár, valamint a kabinetfőnök töltötte be. Annak érdekében pedig, hogy személy szerint ne közvetlenül őt keressék kéréseikkel, megszüntette a miniszteri keretet - ha nincs saját hatáskörben felhasználható összeg, akkor nincs lobbi sem.
Bírói kérdésre válaszolva Gyurcsány azt mondta: Ocsovai nem kapott tőle instrukciókat arra vonatkozóan, milyen támogatásokat preferáljon, és neki miniszterként nem is volt tudomása a baloldali ifjúsági szervezetek finanszírozási gyakorlatáról. A civil szervezetek segítése annyira kis tétel volt, hogy nem tartozott az ötven legfontosabb teendője közé.
A bíró rákérdezett Ocsovai vallomásának arra a részletére, amely szerint egyik vasárnap Gyurcsány felrendelte őt minisztériumi dolgozószobájába egy táboroztatási pályázat ügyében. A válasz: ilyen nem történt, és nem is életszerű, hiszen hétfő reggel amúgy is találkoztak volna. Gyurcsány kijelentette: soha nem adott senkinek utasítást konkrét pályázatokkal kapcsolatban. További kérdésre azt felelte: a tárcánál nem létezett politikai lista a támogatandó szervezetekről.
A bíró rákérdezett Lados István - Zuschlag titkára volt, a per másodrendű vádlottja - kijelentésére: igaz-e, hogy egy vendéglátóhelyen munkavacsorát tartottak, amelyen jelen volt Arató Gergely, Ujhelyi István, valamint Zuschlag, s az este során Gyurcsány félrevonult Aratóval meg Zuschlaggal a pályázatokról beszélni. A politikus azt válaszolta: nem emlékszik az eseményre, a gyanúsítottal soha nem is beszélt sem kettesben, sem hármasban, ha egyébként erre szükség lett volna, akkor azt nem nyilvános helyen teszi. "Miniszterként, amikor kellett, vagy nem tudtam kikerülni, akkor találkoztunk, de személyes kapcsolatunk nem volt" - szögezte le az elsőrendű vádlotthoz fűződő viszonyáról. Tény, hogy Zuschlag azon képviselők közé tartozott, akik vehemensen képviselték álláspontjukat és lobbiztak támogatásokért. "Miniszterségem idején sok százan, köztük Zuschlag is megkerestek, hogy érveljenek különböző pályázatok támogatása érdekében, de egyedi ügyekben nem voltam fogékony a tárgyalásra" - ismételte meg a volt kormányfő.
Németh Zsolt ügyész azt kérdezte Gyurcsánytól: találkozott-e a nyomozás kezdete óta Zuschlaggal, valamint Bánáti Jánossal, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökével hármasban. Igaz-e, hogy a büntetőügyről beszéltek, illetve elhangzott-e, hogy Bánáti a Legfőbb Ügyészségen betekint majd az aktákba? Gyurcsány kijelentette: nem beszélt az érintettekkel, és nem adott megbízást Bánáti Jánosnak, hogy járjon el az ügyben. A bíró megkérdezte azt is, hogy volt-e tudomása olyan megállapodásról, amely szerint az MSZP-től 180 millió forintot kért volna Zuschlag a mandátumáról történő lemondásáért. A válasz: "Nem volt ilyen".
Zuschlag János büntetőpere tavaly októberben kezdődött. A volt MSZP-s képviselőt és hét társát különösen nagy értékre, bűnszervezetben elkövetett csalással vádolják, további nyolc fő csalásért és bűnpártolásért áll a bíróság előtt. A kárérték - amelynek nagy részét a vádlottak megtérítették - hetvenötmillió forint. Az elsőrendű vádlott Zuschlag, valamint a harmadrendű Katus Ferenc múlt év szeptembere óta előzetes letartóztatásban van. Az ügyészség szerint Zuschlag hálózatot hozott létre, amelynek működése pályázati támogatások megszerzésére korlátozódott. Elszámolási kötelezettségeiknek hamis tartalmú beszámolókkal és számlákkal tettek eleget. Zuschlag a per kezdetén visszautasította a vádat. Később újabb vallomást tett, amelyben nagyrészt elismerte bűnösségét, de tagadta, hogy tudatosan felépített szervezetet irányított.
