Politikai botrányok nélkül, 2006 óta működtetett kórházakat Magyarországon Kern József, a Medysist Kft. tulajdonosa, aki most úgy döntött: az intézmények üzemeltetésére létrehozott vállalkozásokban lévő üzletrészét eladja az érintett önkormányzatoknak. Kern a piacról való távozásáról csak annyit mondott a Népszabadságnak: el akarja kerülni, hogy azért jusson kevesebb pénz az általa működtetett intézményei betegeinek ellátására, mert az üzemeltető piaci szereplő. A nem állami tulajdoni formában gyógyítóknak ugyanis átlagosan 6-8 százalékkal kevesebb pénz jut. A szektorsemleges finanszírozást a kormánynak ugyanis nem sikerült megvalósítania, így míg az önkormányzati fenntartású egészségügyi intézmények nem fizetnek iparűzési adót és megkapják a kötelező béremelések fedezetét, addig a magánüzemeltetőknek mindez többletterhet jelent. S bár a megkülönböztetés miatt Kern József az Alkotmánybírósághoz fordult, azt mondja, beadványával nem foglalkoztak. Így most elérkezettnek látta az időt, hogy üzletrészét átadja az önkormányzatoknak. Kern szerint az érintett kórházakban lényegében semmi nem változik, ugyanannak a cégnek maradnak az alkalmazottai a dolgozók, mint eddig, hiszen csak a vállalkozás tulajdonosi szerkezete alakul át.

Kern József az első intézményt, a körmendi kórházat még a HospInvest-birodalom portfóliójából hozta magával. A HospInvestet ugyanis közösen alapította Kollányi Gáborral, ám 2006-ban útjaik szétváltak. Egy évvel később pályázaton nyerte el a mezőtúri és a tapolcai kórház üzemeltetési jogát. Vállalásait máig a tulajdonos önkormányzatok megelégedésére, rendben teljesítette. Ám azt soha nem tagadta: mindez csak úgy volt lehetséges, hogy több lábon állt, azaz más cégeinek nyereségéből kompenzálta a kórházak veszteségét. Kern a HospInvest csődje után lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a hazai egészségügy összes szereplője számára kedvezőtlen mindaz, ami versenytársával történt. De akkor még bizakodó volt saját kórházait illetően.

Bár az üzletember nem akarta a finanszírozási nehézségeket részletezni, az ellátórendszer gondjairól naponta érkeznek hírek. A meglévő intézmények számához képest kevés a pénz, a kormány pedig az elosztás módszereinek váltogatásával próbál úrrá lenni a helyzeten. Csak 2009-ben háromszor változott a finanszírozási technika. Ez pedig azzal jár, hogy a pénzügyi terv hónapról hónapra borul, kiszámíthatatlan, mekkora összeget kapnak az adott hónapban az egészségbiztosítótól azért a gyógyításért, amit már három hónappal korábban elvégeztek. A képtelen helyzetet valamennyi intézménytípus megérzi, de a kisebbek helyzete jóval nehezebb, hiszen a havi apanázsuk nagyobb része bérköltség, vagyis olyan tétel, amit nem lehet tologatni, mindenképpen ki kell fizetni.

Noha a kórházak szeptemberben extra pénzt, 47,5 milliárd forintot harcoltak ki, az ebből ez idáig megkapott öszszeg kevésnek bizonyult. A Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület gyorsfelmérése szerint például a nyíregyházi és a szekszárdi városi kórház novemberben alig kapott többet, mint a bérköltsége. Vagyis: nincs pénz a napi működés egyéb költségeire. Csiba Gábor, az egyesület elnöke szerint több kisvárosi kórház került hasonló helyzetbe. A kórházi szövetségek és a kormány megállapodása alapján az intézmények idén 10,5 milliárd forint pluszpénzt kapnak, ebből 4,5 milliárdot októberben, a további hatmilliárdot pedig decemberben.

Csiba Gábor azt mondja, az első tételt már valóban megkapták, de a novemberi elszámolás a megszokottnál is kevesebb volt, méghozzá olyannyira, hogy arra gyanakodott: "a kormány úgy adott, hogy közben visszavette az összeget".

Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke azt állítja: aki számolt, pontosan tisztában lehetett azzal, hogy novemberben megint mélypont jön a finanszírozásban. Ezért arra kérte a minisztert, hogy a decemberre járó többletet ne december végén, hanem már a hónap elején utalják át a kórházaknak. Az extra pénz megszerzésének mámorában ugyanis a kórházigazgatók jó része rögtön fizetési megállapodásokat kötött a beszállítókkal. Ha ezeket a megállapodásokat valóban be akarják tartani, muszáj még decemberben fizetniük.

- Baj van - summázza a helyzetet Rácz Jenő, a Veszprém megyei kórház igazgatója, volt szakminiszter, de szerinte január vége előtt nem érdemes mérleget vonni. "Addig csak a túlélésre szabad koncentrálni, mert ahhoz is épp elég dolog van."

Újabb iskolát zártak be csütörtökön az influenzás megbetegedések miatt. A rákospalotai Meixner Általános Iskola 157 tanulója közül 80-an betegedtek meg, és nyolc tanár is megfertőződött - adta hírül a hirado.hu. November 23-ig tanítási szünetet rendeltek el. Ez már a negyedik iskola, amelyet újinfluenza-fertőzés miatt bezártak. Eközben a vírus elleni védekezésről tartott budapesti nemzetközi konferencia felszólalói az oltás fontosságát hangsúlyozták. Székely Tamás miniszter szerint a magyarok kiváltságos helyzetben vannak, a lakosság 60 százaléka hozzájuthat a vakcinához, míg a környező országokban nincs oltóanyag. (D. A. N.)