"Isten a hívők számára az igazság, az igazságosság, a jóság és a szépség forrása; de azok is, akik nem osztják ezt a hitet, tiszteletben tartják ezeket az egyetemes értékeket". Ez szerepel Lengyelország alkotmányának előszavában. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke számára ez az invokáció a minta. (Igaz, az északi ország lakosainak több mint 90 százaléka katolikus, 75 százaléka gyakorolja is vallását, Magyarországon a vallásukat aktívan gyakorlók aránya a lakosság körülbelül 15 százaléka. - A szerk.) A magyar alkotmány egyelőre nem kísérli meg, hogy egy minden magyart a közös célok érdekében összefogó szöveget tartalmazzon - a következőnek viszont a Fidesz elnöke szerint ilyennek kell lennie. Orbán úgy véli, hogy az alaptörvény most nem több, mint "technokrata szabályhalmaz", nincs benne semmi, amit az ember tisztelhetne.

A Fidesz ennek ellenére nem tervezi és nem is támogatja a magyar közjogi rendszer felforgatását. Ezt erősítette meg tegnapi nyilatkozatával Navracsics Tibor frakcióvezető, mondván, nem az elnöki típusú rendszer, hanem a parlamentarizmus pártján állnak.

Tölgyessy Péter alkotmányjogász, politikai elemző hétfői rádióinterjújában (MR1-Kossuth) megpendítette: úgy látja, a magyar emberek támogatnának egy olyan váltást, amely szerint a főhatalom képviselője nem vitatkozik, hanem vezet, a parlament pedig - moszkvai mintára - afféle "dühöngő" lesz. A putyini modell bevezetése azt jelentené, hogy a demokratikus intézményrendszer - amelynek része például az Országgyűlés, a független igazságszolgáltatás vagy az Alkotmánybíróság - háttérbe szorulna, és ma nehezen belátható hatalomkoncentráció jönne létre.

Ettől nyilatkozatai szerint távol áll a Fidesz vezetése, de az 1998 és 2002 közötti Orbán-kormány tevékenysége a hatalmi technikákkal mutat némi rokonságot: a korábban hetente ülésező parlament akkor csak háromhetente gyűlt össze, megakadályozták a parlamenti vizsgálóbizottságok létrehozását, a ciklus végén két évre szóló költségvetést fogadtak el.

- Kizárt, hogy Magyarország szakítson az állam működésének klasszikus, demokratikus rendjével - jelentette ki kérdésünkre Lövétei István alkotmányjogász. A putyini modell - a szinte korlátlan elnöki hatalom - átvétele azt jelentené, hogy az ország szembemegy az uniós normákkal. Lövétei úgy véli, ennek következményeit nálunk senki nem vállalná. A szakember hangsúlyozta: egyelőre nem tudni, hogy kormányon a Fidesz miként alakítaná át az államszervezetet. Lövétei úgy véli, hogy az egykori Orbán-kormány és a római császárság kezdeti időszaka közt kimutatható bizonyos hasonlóság. Miközben a birodalom még a köztársasági államrend szerint működött, mindenki tudta, hogy a legfőbb vezető véleményének a szenátusban nem illik ellentmondani. Szerinte a Fideszen belül ez ma sincs másként, de szerinte a Gyurcsány-kormányban is hasonló volt a rend az őszödi beszéd elhangzásáig. A hatalomkoncentrációra való törekvés politikai hovatartozástól függetlenül tetten érhető.

Magyarországon a konstruktív bizalmatlansági indítvány bevezetésével 1990-ben kvázi prezidenciális rendszer jött létre, ezért már a kérdésfelvetést sem érti Pokol Béla alkotmányjogász. Miközben többen hajlamosak arra, hogy az államfői hatalom kiterjesztését démonizálják, szerinte megfeledkeznek arról: már most egyetlen hatalmi centrum létezik, a kormányfőé.

Amennyiben a kormány meggyőző parlamenti többséget szerez, a miniszterelnök mozgástere tág - állítja Pokol -, tehát a köztársasági elnök szerepét a mindenkori kormányoldalnak aligha állna érdekében erősíteni. Ha valaki mégis ezt kezdeményezné, két következménnyel számolnia kéne: megosztja a hatásköröket, kettős hatalom alakulhat ki, vagy a miniszterelnök rovására az államfő kerülhetne domináns pozícióba. Ez utóbbi viszont a hazai közjogi viszonyok között csaknem megvalósíthatatlan, mert a kormányfő szerepét olyan mértékig kellene korlátozni, hogy az már a minisztériumok működőképességét veszélyeztetné.