Az ideggondozóban tegnap megint feketéllett a váróm, 40-en voltak, egyszerűen nem bírom. Főleg mert a többség súlyos elmebeteg, skizofrén, mániákos-depressziós, szenvedélybeteg, leépült, demens. És rossz szociális helyzetű, lecsúszott, nincstelen. Átlagosan tíz-tizenöt perc jut egy páciensre - ez frusztrál engem igazán. Képtelen vagyok rendesen ellátni - egyáltalán, átlátni ezt a tömeget. Pedig órákat túlórázom, a feleségem már alig lát. Ráadásul a kevés időmből még gondnokság alá helyezést, rokkantosítást, elme-szociális elhelyezést, szociális munkát is végzek. Sok telefon, sok papírmunka.

Nem kellene ennek így lennie - főleg ha a kollégák nem passzolnák le nekem a súlyos beteget. Valahol a betegfelvételnél, a bejelentkezésnél dől el minden - persze ez nem bizonyítható. "Súlyosan zavart a papa? Sajnos X. doktorhoz csak két hónap múlva tudok időt adni, de megnézem Y. doktort." Y. doktor én vagyok... Utánanéztem: a gondozónk által ellátott pszichotikus betegek 65 százaléka nálam köt ki, a másik három ideggyógyászra jut a többi. A könnyebb eseteknél fordított az arány. Náluk kevesebb a munka - és több a pénz.

Mert ez a lényeg: a pénz. A betegellátás minden lépéséért pont jár, a pontokért meg forint, melyet az Országos Egészségpénztár fizet ki nekünk. Pontosabban a szakrendelőnek, amely a befolyt öszszeg bizonyos hányadát, nekünk, szerződött egyéni vállalkozóknak (vagy bt.-nek, kft.-nek) - visszajuttat. Mi durván a "megtermelt" pénz felét megkapjuk.

A rendelő és a pszichiáter abban érdekelt, hogy sok pontot termeljen - és lehetőleg kevesebb súlyos pszichotikust lásson el. Utánuk ugyanis első vizsgálatkor 1000, a továbbiakban már csak 300 forintot kapok. A könnyebb (neurotikus, fóbiás, pánikbeteg stb.) esetek után, rejtélyes okokból, elsőre 3500-at, majd minden visszarendeléskor 2000 forint jár nekünk - azaz hétszer több mint a súlyos betegek kontrolljáért.

És még egy: az OEP havonta csak egy kontrollt finanszíroz. Ennek ellenére, még ha ingyen is, a súlyosabb elmebetegeket kezdetben, hetente visszarendelem. Ellenőrizni kell a beteg állapotát, az erős szerek hatását és mellékhatását. Ráadásul nekik egy életen át pszichiáterhez kell(ene) járniuk, hiszen nem gyógyítható, "csupán" karbantartható betegségekről van szó.

A könnyebb betegeknél éppen fordított a helyzet. Egy jól beállított pánikbetegnek sokszor elegendő háromhavonta felírni a gyógyszerét, mégis havonta berendelik receptért - hogy újabb pontokat termeljen.

Méghozzá sok pontot. Lehet, hogy az orvos valóban eltölt vele egy kevés időt, de gyakoribb, hogy a kolléga nem is látja a beteget, az asszisztens adja át az előre kitöltött receptet. Ám a beteg dokumentációja ilyenkor is súlyos vizsgálatokkal, és sok-sok ponttal hízik, hizlalja az orvos számláját. Ugyanis gátlástalanul beleírnak mindenfajta vizsgálatot. Az egyik kolléga rendszeresen beír csoportterápiát - életében nem csinált ilyet. Sokfajta eljárást be lehet írni egyetlen betegnek, büntetlenül. Elegendő három szó, mondjuk a "kognitív működések térképezése", és máris 1000 ponttal, 400 forinttal lett gazdagabb az orvos.

Hogy egy korrekt kognitív állapotfelmérés legalább fél-, de inkább egyórai munka - kit érdekel? Az OEP-et biztos nem - vagy nem értenek hozzá az ellenőrei. Én legalábbis sohasem hallottam, hogy bárki is lebukott volna ezen. Pedig feltűnhetne valakinek, hogyan lehet tucatnyi ilyen beteget egy órán belül tetőtől-talpig kivizsgálni. Ugyanez az OEP rigorózus vizsgálatot indít, jegyzőkönyvvel, pénzbírsággal, ha a háziorvos a szerencsétlen idős inkontinens betegnek néhány pelenkával többet rendel a megengedettnél. Ne feledjük, az egészségkassza zárt - a pontokkal manipulálás más orvos, más beteg kárára történik.

Néhány éve félénken felvetették, hogy egy vizsgálatra ne juthasson, mondjuk húsz percnél kevesebb. Az ötlet csírájában elhalt, elsősorban a szakma ellenállása miatt. Így aztán, ha valaki gyors, percek alatt végez - nem hányható a szemére. A kollégák nagyon gyorsak, sokkal gyorsabbak nálam...

Nem csak a pénz, az ellenőrzés hiánya is rontja az ellátás színvonalát. Nem egy orvos maximum fél tucat, rég elavult szert variál - naponta jelennek meg jobbnál jobb új gyógyszerek. Nincs szakmai kontroll, nincs főorvos, az OEP-et csak a papír érdekli. Próbáltam a kollégákkal beszélni, merev elutasításban volt részem. Még hogy esetmegbeszélés, konzílium, a betegek igazságos elosztása, ugyan...