Éváék két gyereket nevelnek Budapesten. Havi nettó 280 ezer forintból élnek. Elsősorban a lakáshitel törlesztő részlete miatt fix költségeik havonta 160-170 ezer forintot tesznek ki, így négyüknek 110 ezer forint marad étkezésre, tanszerekre, ruhára, kultúrára. Hivatalosan nem szegények. Éva szerint mégis reménytelenül szegénynek érzik magukat.

A kutatók megkülönböztetnek abszolút, relatív és szubjektív szegénységet, mondja Bass László szegénységkutató. Abszolút a szegénység, ha valaki az alapvető szükségleteit sem tudja kielégíteni, vagyis éhes és fázik. Magyarországon körülbelül 800 ezer - egymillió ember él ilyen mélyszegénységben. Az emberek harmada a létminimum alatt él, igaz, messze nem mindenki mélyszegénységben. Körülbelül kétmillió ember nem éhezik, de havi 70 ezer forintnál kevesebb pénzből él.

Relatív szegénységről akkor beszélünk, ha valakinek van mit ennie, van hol laknia, de nincs elég pénze arra, hogy úgy táplálkozzon, olyan tevékenységekben vegyen részt, úgy éljen, ahogy az adott társadalomban szokásos - mondja a kutató. Nincs pénze kultúrára, élvezeti cikkekre vagy nyaralásra. Bass László hozzáteszi: az unió is ezt a meghatározást használja. Eszerint Magyarországon az emberek 12-14 százaléka szegény. (Itt azokat tekintik szegénynek, akik az adott országban az átlagos jövedelemnek kevesebb, mint hatvan százalékához jutnak hozzá. Vagyis teljesen más összegből él egy svájci, mint egy magyar szegény.)

Létezik szubjektív szegénység is: ez - jövedelemtől függetlenül - azt jelenti, hogy szegénynek érzi magát valaki. Bass László tapasztalatai szerint nálunk minél nagyobb településen él valaki, annál szegényebbnek tartja magát. - Gyakori, hogy kis falvakban, szerény házban, ócska bútorok között élők azt mondják nekünk: nem szegények, mert a szomszédnak még szekrénye sincs, ő a szegény - magyarázza. A nagyvárosokban viszont lakással, autóval, jó jövedelemmel rendelkező emberek jelentik ki magukról, hogy szegények, mert évek óta nem tudták lecserélni a kocsijukat.

Bass úgy véli, a szegénység legfőbb oka még mindig a munkajövedelem hiánya. - Egyszerűen nem igaz, hogy segélyből jobban meg lehet élni. Felhívta a figyelmet: a hazai szegények 55-60 százaléka nem roma.

A kutató szerint két jellegzetessége van a magyarországi szegénységnek. Akkor is belecsúszhat egy család a szegénységbe, ha csak az egyik szülő dolgozik. Ezzel szemben Nyugat- Európában egy kereső elég ahhoz, hogy megóvja a családot. - A másik jellegzetesség, hogy vidékre, a kis településekre koncentrálódik - állítja. Nyugat- Európában ez fordítva van.

A 2010-es évet az Európai Parlament és a Tanács a Szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem Európai Évének nyilvánította. Az EU-ban az állampolgárok 16 százaléka, mintegy 80 millió ember tekinthető szegénynek. A gyerekeknél ez az arány 19 százalék, vagyis 19 millió gyerek él szegénységben. Jövőre a tagállamok kampányt indítanak, hogy a média segítségével hívják fel a figyelmet a szegények helyzetére - mondja Korózs Lajos, a szociális tárca államtitkára. A februárban induló magyarországi kampányban társadalmi célú hirdetéseket jelentetnek meg, konferenciákat rendeznek, és mindenekelőtt bemutatják a jó példákat. Az Európai Év kampányának hazai pénzügyi kerete körülbelül 160 millió forint, mely fele részben uniós támogatásból áll.