Most már nyugalomra volna szükség a titkosszolgálatoknál
Ami a hitelvesztést illeti, Gálszécsy úgy véli, hogy ez az állami szervekre - a bíróság és az ügyészség kivételével - öszszességében érvényes, mert működésüket egyértelműen a pártpolitikai érdekek határozzák meg. Így a titkosszolgálatokat sem érdemes kiemelni.
A jelenlegi helyzet okát jórészt abban látja, hogy a vezetők még a szakmai felkészültséget igénylő tisztségekben is többnyire politikai kinevezettek. A közigazgatási államtitkári poszt megszüntetése, illetve a politikához kötődő szakállamtitkári tisztség bevezetése Gálszécsy szerint odavezethet, hogy egy új kormány hivatalba lépése után a tárcáknál legfeljebb a főosztályvezetők maradnak a helyükön.
A titkosszolgálatok kapcsán az egykori miniszter emlékeztetett rá: utoljára 1990-ben fordult elő, hogy kizárólag szakmai szempontokra figyelemmel nevezték ki a vezetőket. (Ezt más forrásaink is megerősítették.) Akkoriban ezeket a szerveket sikerült is távol tartani a politikától, bár később a legnagyobb kormánypárt, az MDF keményvonalasai már megpróbáltak beavatkozni, s Gálszécsy ezt észlelve inkább lemondott.
A volt miniszter szerint azóta nincs megállás. Ennek mára az lett a következménye, hogy a titkosszolgálat a politika játékszerévé vált; például az UD Zrt. ügyében Gálszécsy András azt valószínűsíti, hogy az esetleg valóban bűncselekménygyanús ügyben kifejezetten politikai megfontolásokból léptek idő előtt.