Bihari Zoltán, a Zempléni Nemzeti Parkért Szövetség elnöke azt mondja: a kiemelkedően értékes természeti és táji értékeket őrző Zemplén egyes részeinek nemzeti parkká nyilvánítása már az első védett területek kialakítása idején szóba került, ám ez eddig mindig meghiúsult. Jelenleg a védettséget a 26 500 hektáron elterülő Zempléni Tájvédelmi Körzet biztosítja a táj számára. Gyakorlatilag ez adná az alapját az új nemzeti parknak, amelyet az elképzelések szerint a Tokaj-Bodrogzugi Tájvédelmi Körzet 4240 hektáros területével egyesítenének, a működési terület pedig Szabolcs megyét is érintené. A szövetség elnöke azt állítja: a nemzeti parki státusz sem jelentene szigorúbb szabályozást attól, mint ami most is érvényes az erdőkre. Így alaptalannak tartja azok félelmét, akik további szigorítástól tartanak.

- Az előnyöket ezzel szemben hosszasan lehet sorolni - véli Bihari Zoltán, aki azt mondta: részben megérti az aggodalmaskodókat, hiszen a most is érvényes tájvédelmi körzeti státusz számos megkötést tartalmaz, ami elsősorban a gazdálkodókat érinti. De azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy nem kezdődtek el olyan természetvédelmi, ökoturisztikai és élőhely-fejlesztési beruházások, amelyek segítségével a tájat megfelelő körülmények között meg tudták volna mutatni a turistáknak. Erre pénz sem volt, hiszen az Európai Unióban ilyen forrásokra jóformán csak nemzeti parkok pályázhatnak. Így nem növekedett elvárt mértékben ezen a vidéken a turizmus, amitől a vállalkozók bevételt, a helyeik pedig munkahelyeket reméltek.

- Egy új, megfelelő menedzsmenttel felálló nemzeti parki igazgatóság létrejötte gyökeresen megváltoztatná a helyzetet, mint ahogyan mindenhol felpezsdült a gazdasági élet, ahol hasonló folyamatok történtek - állítja az elnök, aki példaként említi a Hortobágyi Nemzeti Parkot, ahol a körülbelül 350 millió forintos állami támogatás mellett az igazgatóság éves költségvetése megközelíti a négymilliárd forintot. A központi forrást a saját bevételek, területalapú támogatások, valamint az elnyert európai uniós pályázatok egészítik ki. Bihari Zoltán szerint a fejlesztések nyomán jobb lesz az infrastruktúra, több lesz a turista, s ebből profitálhatnak az éttermek és a szálláshelyek tulajdonosai is. Mindehhez hozzátette: az esetleges ipari fejlesztéseket sem gátolja a nemzeti parki szabályozás, ugyanis a peremterületeken, például a Sátoraljaújhelyt, Sárospatakot és Szerencset körülvevő térségben épülhetnek üzemek.

A Zöld Zemplénért Szövetség Egyesület az idén szeptember elején elsősorban a térség természeti értékeinek megőrzésére, valamint fejlesztésének elősegítésére alakult meg Sátoraljaújhelyen. Egyik legfontosabb céljuk az, hogy a tájat és a területet érintő változásokat eredményező döntési folyamatok során a helyiek is hallathassák a hangjukat. Elnökül Barátossy Gábort választották, aki korábban az FVM Erdészeti Hivatalának elnöke volt. E szervezet tagjai ellenzik a ZNP létrehozását. Az elnök szerint az elképzelhető, hogy nem teremt nagyobb kötöttséget a terület új besorolása a gazdálkodóknak, csakhogy erről a helybeliek nem tudtak megbizonyosodni, mert nem látták a nemzeti park kezelési tervét, pedig ehhez joguk lenne.

- Újabb szigorítások viszont teljesen ellehetetlenítenék a térség gazdálkodóinak helyzetét, gyakorlatilag úgy hoznának létre egy új rendszert, hogy arról éppen a teherviselőket nem kérdezik meg - véli Barátossy Gábor. Álláspontja szerint a jelentős munkanélküliséggel küzdő térségben nem alakulhatnának ipari üzemek, ami a fiatalok további elvándorlásához vezet. Mindezeken túl az ország jelenlegi gazdasági helyzetében fölöslegesnek tartják egy új nemzeti park létrehozását, amely százmilliókkal terheli a költségvetést. A szervezet úgy vélekedik, hogy a táj szépségét a helyiek eddig is megőrizték.

Az egyesület elnöke tagadja, hogy helyi politikai vagy gazdasági érdekek miatt tiltakoznának a nemzeti park létrehozása ellen. Mint mondja, egy szűk természetvédelmi lobbi érdekei éppen a ZNP létrehozása mögött érhetők tetten. Most azon dolgoznak, hogy minél szélesebb támogatói kört állítsanak az ellenzők tábora mögé. A sátoraljaújhelyi kistérség települései kezdetektől ellenzik a nemzeti park kijelölését. Nemrég csatlakozott hozzájuk az Abaúj-Hegyköz kistérség is.

A hetven települést képviselő Zempléni Településszövetség (ZTSZ) kezdetben támogatta az ügyet, néhány hónapja viszont testületileg kiléptek a Zempléni Nemzeti Parkért Szövetségből. Májer József elnök szerint eleinte jó ötletnek tűnt a kezdeményezés, de tagtelepüléseik közül egyre többen kezdték ellenezni az ügyet. Az idén nyáron közgyűlés elé került a kérdés, és a tagság a kilépés mellett döntött. Az elnök azonban úgy véli, hogy ezzel nincs lezárva az ügy, véleményük még változhat. Ehhez az ellentétes érdekeket képviselő feleknek le kell ülniük egymással, és tisztázni a vitás kérdéseket. Leglább ilyen fontos lenne garanciákat biztosítani a térségben élőknek ahhoz, hogy normális keretek között tudjanak gazdálkodni a nemzeti park szabályozási rendszerében is.

Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter szerint a zempléni térségnek kevés esélye van arra, hogy ipari centrummá váljon. Az ökoturisztika fejlesztése terén azonban sokkal nagyobb lehetőségek rejlenek a települések, a helyi lakosok, vállalkozók számára. A tárca tapasztalatai szerint országosan évente 200-300 ezerrel nő a nemzeti parkokba látogató fizető vendégek száma. Szabó Imre hozzátette: a minisztérium álláspontja a tiltakozások ellenére változatlan az ügyben, vagyis mindenképpen támogatják az önálló Zempléni Nemzeti Park létrehozását, amelynek működési költségeit a minisztérium biztosítja.