Feleslegessé válhat a zenetanárok harmada

A költségvetés-tervezet jelentős összegeket von el a zeneiskoláktól, az alapfokú művészetoktatási intézménytől. Ennek aránya iskolánként akár 40 százalék fölötti is lehet. A pénzt a szülők hozzájárulásával kompenzálná az állam. Így azonban megháromszorozódnak a tandíjak.

Csökkentik a zeneiskolák támogatását, de még nem tudni, mennyivel. Mivel a támogatások több csatornán érkeznek a zeneiskolákhoz, és arról is csak 2006-ból van adatunk, hogy mennyibe került az intézmények fenntartása - akkor 15 milliárd forintba -, az elvonások pontos összegét nehéz megbecsülni. A szakma jelenleg a keret kétmilliárdos csökkenéséről beszél, bár értesülésünk szerint egy módosító indítványnak köszönhetően egymilliárd visszakerülhet az iskolákhoz.

Azt nem tudni, hogy a módosító javaslat csupán az egy tanulóra jutó állami támogatásokat, vagy a pályázati összegeket is érintené-e. Ez azért sarkalatos kérdés, mert a költségvetés-tervezet a minősített iskolák 860 milliós pályázati keretét is 460 milliósra akarta csökkenteni, és kikötötte, hogy ezt az összeget csak a hátrányos helyzetű gyerekek oktatására lehet fordítani. Biztos viszont, hogy az önkormányzati szférában tervezett elvonások az önkormányzati fenntartású zeneiskolákat is érzékenyen érintik. A finanszírozás pótlására a kormányzat a szülői hozzájárulásokat nevezte meg. Ezek a tanulók évi 240 ezer forintos költségének 5-10 százalékát tették ki, jövőre viszont akár 30 százalékra is nőhetnek.

- Ez a javaslat a hátrányos helyzetűek támogatásából sem részesülők, azaz az alsó középosztály alapfokú zenetanulását lehetetleníti el, pedig ők jelentik az iskoláink egyik legfontosabb bázisát. Az intézkedés a tanulók minimum harmadának elvesztésével járna, ami ugyanennyi tanárt tenne munkanélkülivé, és számos iskola bezárásához vezetne - mondja Ember Csaba, a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének vezetője. Hozzáfűzi: az, hogy három szinten, magas minőségben és művészeti célokat szem előtt tartva folyik zenei képzés, egyedülálló a világon. Sok gazdag országnak sem sikerült ilyen rendszert létrehoznia, pedig megkísérelték. A zenetanár szerint a döntés rövidlátó, mert ha igaz, hogy két év múlva már fellendülés várható, akkor éppen addig, a tanároknak járó végkielégítések kifizetése miatt nem sokat profitálnánk az elvonásokból.

Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora úgy fogalmazott: - A világhírű magyar zenei kultúra alapja a kodályi gondolatra épülő zeneiskolai oktatás. Anélkül nem lenne Marton Évánk, Kocsis Zoltánunk vagy Schiff Andrásunk. Az alsó szintnek kell a legszélesebbnek lennie, hogy felkutassa és ápolja a zenei tehetségeinket.

A rektor érthetetlennek látja az ilyen mértékű elvonásokat akkor, amikor épp egyfajta Gründerzeitot él az ország. Erre utal legalábbis, hogy gyönyörű koncerttermek épülnek és újulnak meg, köztük a Zeneakadémia.

- Hiába költünk el azonban ezekre az intézményekre milliárdokat, ha kitépjük a magyar zenei oktatás gyökerét: közönség és művészek nélkül nemsokára üresen fognak kongani a koncerttermeink - fest sötét jövőt Batta András.

Ellehetetlenülhet az alapfokú zenetanulás
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.