Akadálymentesítés kipipálva

Ahány beruházás, annyiféle rögtönzés jellemzi az akadálymentesítésre alkalmazott megoldásokat. Az ellapított járdaszegély például megkönnyíti a közlekedést a kerekes székkel, de veszélybe sodorja a vak embert, aki nincs tudatában annak, hogy éppen lelépett az úttestre. Az érintettek nemrég maguk kezdték kidolgozni, milyen szabványokra lenne szükség.

Magyarországon ma nincs olyan előírás, amely egyértelműen eligazítaná az építőipar résztvevőit, hogyan lehet fogyatékos emberek számára akadálymentessé tenni egy épületet vagy közterületet. Ráadásul az sem egyértelmű, hogy a tervezőknek valójában kire kell inkább tekintettel lenniük, hiszen míg a kerekes székben ülő mozgássérülteknek az elsimított közlekedési folyosók kedveznek, addig a fehér bottal járó látássérültek tájékozódását a kiemelkedő domborzati jelek és a lépcsőnyi szintkülönbségek segítik.

Az utóbbi években uniós forrásból már csak akadálymentesített beruházásra lehetett támogatást nyerni. A fogyatékkal élők tapasztalatai szerint azonban az erre költött pénz nagy része nem hozott érdemi változást. Budapest belvárosában például számos járdát úgy újítottak fel, hogy a kereszteződés előtt piros műkőből készült úgynevezett vakvezető sávokat építettek be. A fehér bottal vagy cipőtalppal észlelhető sávokat azonban szint alá süllyesztették, a vájatokat pedig sokszor eltömi a por és a sár, ezzel gyakorlatilag érzékelhetetlenné válnak.

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége nemrégiben akadálymentesítő munkacsoportot hozott létre, hogy az érintettek és a szakemberek összegyűjtött javaslatai alapján egységes előírásokra tehessenek javaslatot. A munkát Kroll Zsuzsanna, a szövetség érdekvédelmi vezetője koordinálja, aki szerint a megrendelőnek sokszor fogalma sincs arról, mitől akadálymentes egy épület vagy tér. Az akadálymentesítés kötelező feladatként a kivitelezőre marad, aki - konkrét elvárások híján - az építkezés utolsó stádiumában, az átadás előtti napokban fordul valamilyen fogyatékosszervezethez, hogy nézzék már meg, jó lesz-e így. A közlekedőhelyiségek kialakítása ilyenkor már adott, a burkolatokat lerakták, és rendszerint elfogyott a kivitelezésre szánt pénz is - maradnak a feladat kipipálásához elegendő, kompromisszumos megoldások.

Vak emberek esetében például ez azt jelenti, hogy az egyenes haladást segítő vezető sávokat, vagy a veszélyes helyekre figyelmeztető "pogácsás" jelzést időtálló műkő burkolat helyett ragasztható csíkokkal oldják meg. A ragasztás azonban hetek múlva elenged, a felszakadt jelzést pedig a legritkább esetben pótolják. Az eredetileg akadálymentesnek készült épületben utólag így egyre több rejtett csapda képződik, csak akkor már senki nem ellenőrzi.

- Az akadálymentesítés szabványainak kidolgozását, csakúgy, mint a szövetség többi feladatát alaposan át kell gondolnunk a jövő évi költségvetésünk ismeretében - mondta érdeklődésünkre Szőke László, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöke. Mint ismert, a 2010-es költségvetés első tervezetében a szövetség csupán 50 millió forintot kapott volna a korábban megszokott 207 millióval szemben, ami a szervezet ellehetetlenülését eredményezte volna. A szociális tárcával folytatott tárgyalások után létrejött egyezség szerint a vakok szövetsége végül 97,5 milliós támogatást kap, és különböző programjaival további 75 millió forintra pályázhat. Az elnök szerint valamennyi tevékenységük költségeit újra kell számolni, de a legfontosabb feladataikat így folytatni tudják.

Térkép gyengén látóknak

Hiánypótló és egyedülálló földrajzi térképet szerkesztett többévnyi kitartó munkával Rohonczi Anita - gyengén látó és speciális nevelési igényű gyerekeknek. A huszonhét éves rácalmási lány az ELTE Földrajztudományi Doktori Iskolájának utolsó éves hallgatója. A fiatal nő elmondta: világéletében szerette a földrajzot, talán annak is köszönhetően, hogy általános iskolában Márta István tanította ezt a tárgyat. Eleinte a geológia érdekelte - van vagy kétszáz ásványmintája is -, de végül a földrajz mellett döntött. Az egyetem után a Cartographia Tankönykiadó Kft.-nél helyezkedett el, s többévnyi előkészítés és kutatás után az országban először szerkesztett földrajzi térképet gyengén látó és speciális nevelési igényű tanulóknak. (Hírösszefoglalónk)

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.