Magyarországon ma nincs olyan előírás, amely egyértelműen eligazítaná az építőipar résztvevőit, hogyan lehet fogyatékos emberek számára akadálymentessé tenni egy épületet vagy közterületet. Ráadásul az sem egyértelmű, hogy a tervezőknek valójában kire kell inkább tekintettel lenniük, hiszen míg a kerekes székben ülő mozgássérülteknek az elsimított közlekedési folyosók kedveznek, addig a fehér bottal járó látássérültek tájékozódását a kiemelkedő domborzati jelek és a lépcsőnyi szintkülönbségek segítik.

Az utóbbi években uniós forrásból már csak akadálymentesített beruházásra lehetett támogatást nyerni. A fogyatékkal élők tapasztalatai szerint azonban az erre költött pénz nagy része nem hozott érdemi változást. Budapest belvárosában például számos járdát úgy újítottak fel, hogy a kereszteződés előtt piros műkőből készült úgynevezett vakvezető sávokat építettek be. A fehér bottal vagy cipőtalppal észlelhető sávokat azonban szint alá süllyesztették, a vájatokat pedig sokszor eltömi a por és a sár, ezzel gyakorlatilag érzékelhetetlenné válnak.

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége nemrégiben akadálymentesítő munkacsoportot hozott létre, hogy az érintettek és a szakemberek összegyűjtött javaslatai alapján egységes előírásokra tehessenek javaslatot. A munkát Kroll Zsuzsanna, a szövetség érdekvédelmi vezetője koordinálja, aki szerint a megrendelőnek sokszor fogalma sincs arról, mitől akadálymentes egy épület vagy tér. Az akadálymentesítés kötelező feladatként a kivitelezőre marad, aki - konkrét elvárások híján - az építkezés utolsó stádiumában, az átadás előtti napokban fordul valamilyen fogyatékosszervezethez, hogy nézzék már meg, jó lesz-e így. A közlekedőhelyiségek kialakítása ilyenkor már adott, a burkolatokat lerakták, és rendszerint elfogyott a kivitelezésre szánt pénz is - maradnak a feladat kipipálásához elegendő, kompromisszumos megoldások.

Vak emberek esetében például ez azt jelenti, hogy az egyenes haladást segítő vezető sávokat, vagy a veszélyes helyekre figyelmeztető "pogácsás" jelzést időtálló műkő burkolat helyett ragasztható csíkokkal oldják meg. A ragasztás azonban hetek múlva elenged, a felszakadt jelzést pedig a legritkább esetben pótolják. Az eredetileg akadálymentesnek készült épületben utólag így egyre több rejtett csapda képződik, csak akkor már senki nem ellenőrzi.

- Az akadálymentesítés szabványainak kidolgozását, csakúgy, mint a szövetség többi feladatát alaposan át kell gondolnunk a jövő évi költségvetésünk ismeretében - mondta érdeklődésünkre Szőke László, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöke. Mint ismert, a 2010-es költségvetés első tervezetében a szövetség csupán 50 millió forintot kapott volna a korábban megszokott 207 millióval szemben, ami a szervezet ellehetetlenülését eredményezte volna. A szociális tárcával folytatott tárgyalások után létrejött egyezség szerint a vakok szövetsége végül 97,5 milliós támogatást kap, és különböző programjaival további 75 millió forintra pályázhat. Az elnök szerint valamennyi tevékenységük költségeit újra kell számolni, de a legfontosabb feladataikat így folytatni tudják.

Térkép gyengén látóknak

Hiánypótló és egyedülálló földrajzi térképet szerkesztett többévnyi kitartó munkával Rohonczi Anita - gyengén látó és speciális nevelési igényű gyerekeknek. A huszonhét éves rácalmási lány az ELTE Földrajztudományi Doktori Iskolájának utolsó éves hallgatója. A fiatal nő elmondta: világéletében szerette a földrajzot, talán annak is köszönhetően, hogy általános iskolában Márta István tanította ezt a tárgyat. Eleinte a geológia érdekelte - van vagy kétszáz ásványmintája is -, de végül a földrajz mellett döntött. Az egyetem után a Cartographia Tankönykiadó Kft.-nél helyezkedett el, s többévnyi előkészítés és kutatás után az országban először szerkesztett földrajzi térképet gyengén látó és speciális nevelési igényű tanulóknak. (Hírösszefoglalónk)