Súlyosan sérti a nők és a gyerekek emberi jogait az új polgári törvénykönyv több rendelkezése - állítják női jogi civil szervezetek, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület és a Patent Egyesület képviselői.

Szerintük az új szabályozás szentesíti a gyerekházasságot. Az engedély nélkül, tizenhat éven aluli fiatallal kötött házasság ugyanis az új rendelkezések szerint a fiatalkorú felnőtté válása után visszamenőleg érvényessé válik, ha az érintett nem támadja meg fél évig. - Ez a szabály lényegében tizennégy évre szállítja le a házasságkötés alsó korhatárát - mondja Tóth Györgyi, a NaNe munkatársa.

Kiemelte: az ENSZ többször is felszólította Magyarországot, hogy szüntesse meg a korengedéllyel kötött házasság intézményét, házasságot csak 18 éven felüliek köthessenek. A civilek szerint az új szabályozás a házasság intézményét védi az állampolgárokkal szemben. - Ez a könnyítés súlyosan veszélyezteti azokat a fiatal lányokat, akiket családjuk házasságba kényszerít, elad, vagy akiket kényszerrel vagy csalással prostituálttá tesznek - állítja a jogvédő.

Tapasztalataik szerint ugyanis a 18 évnél fiatalabbak férjhez adása mögött gyakran a lányok eladása áll. - 18 éves kor alatt mindenki gyerek, a jogszabályoknak ezt kell sugallniuk - ért egyet Herczog Mária szociológus is, az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának tagja, aki szintén elhibázott döntésnek tartja ezt az új szabályt.

A jogvédők úgy vélik, hogy a Ptk. több szabálya veszélyezteti a bántalmazott nőket és gyerekeket. Eddig ugyanis, ha a szülők külön éltek, a gyerektől külön élő fél szülői felügyeleti joga szünetelt, kivéve, ha az anya és az apa ettől eltérően állapodott meg. Az új törvény viszont megállapodás hiányában a döntést a bírósághoz rendeli.

A civil szervezetek szerint a korábbi megoldás világos jogi helyzetet jelentett a bántalmazó partnerüktől különváló és a gyereket rendszerint tovább gondozó nők számára. Most viszont, állítják, a bántalmazók visszaélhetnek szülői felügyeleti jogukkal. - Mostantól a szülő a gyerekkel kapcsolatos minden apró tényről köteles tájékoztatni a gyerektől külön élő szülőt. Ez a szabály felhatalmazza a zaklatókat, hogy a gyereket kifogásként használva telefonon, e-mailben és személyesen is zaklassák a gyerek anyját - magyarázza Tóth Györgyi.

Herczog Mária szerint viszont nem a személyt, hanem a tettet kell elítélni, vagyis attól még, hogy valaki bántalmazta a családját, joga van a gyerekével kapcsolatos döntésekbe beleszólni, legyen szó akár iskolaválasztásról, akár külföldre költözésről, hacsak a bíróság másképpen nem dönt. - A gyereknek sem jó, ha úgy nő fel, hogy az egyik szülő semmilyen módon nem vehet részt az életében - mondja.

A jogvédők károsnak tartják továbbá, hogy a bíróság úgynevezett közvetítői eljárásra (mediációra) kötelezheti a különváló feleket, ez alól nincs kivétel családon belüli erőszak esetén sem. Kiemelték: az elmúlt 30 év nemzetközi tapasztalatai azt mutatják, hogy a bántalmazó férfiak a mediációt a nő további megfélemlítésére használhatják.

Tóth Györgyi kiemelte: a találkozás lehetőséget ad a bántalmazónak például arra, hogy utána kövesse a másik felet, megtalálja adott esetben azt a titkos helyet, ahova éppen előle menekült. - Ráadásul a mediáció lényege, hogy a világon mindenhol önkéntes, igazi hungarikum, hogy nálunk erre kötelezhetik a feleket - tette hozzá.

Nem érti a mediáció lényegét, aki kifogásolja - állítja Herczog Mária. Szerinte ugyanis az eljárás lényege a felek önrendelkezési jogának tiszteletben tartása, annak feltételezése, hogy ha össze tudtak házasodni, akkor el is tudnak válni úgy, hogy minden őket érintő kérdésben megegyeznek. - A bíró pedig megállapodásra nem kötelezi a feleket, csak arra, hogy megvitassák a problémáikat, feltárják az okokat és vesztesmentes megoldásra jussanak - tette hozzá.

Ami a bántalmazó kapcsolatokat illeti, a szociológus szerint azokban klasszikus értelemben vett mediációt nem szabad tartani, de egyfajta családi csoportkonferenciát igen, ahol az áldozat és a tettes nem egyedül, hanem támogatóval, segítőivel vesz részt. - Az elkövető vállalja a felelősséget a tetteiért, ami jobb, mint ha a bíróság dönt, aztán a döntést nem hajtják végre, és nincs, aki megvédje az áldozatot - mondja. A másik esetben szerinte nyílttá válik a probléma, a családtagok, barátok, szomszédok védelmet jelenthetnek. Majd, ha mindkét fél úgy dönt, kötnek valamilyen megállapodást.