Melegek és leszbikusok az anyakönyvvezető előtt
- Huszonöt éve együtt élek Gáborral, szeretjük egymást. Evidens, hogy összeházasodunk, nem?! - nyilatkozta Láner László tavaly szeptemberben, a Népszabadságban. Idén nyáron ők voltak az első melegek, akik anyakönyvvezető elé járultak Magyarországon.
Az egyik belvárosi kerületben rendezett szertartás különösebb felhajtás nélkül zajlott. Láner László és Takács Bencze Gábor a házasságkötő terem helyett az anyakönyvvezető irodáját választotta helyszínül, ahol rajtuk kívül csak a tanúk jelenhettek meg. Más alkalmakkor a külsőségek semmiben nem különböznek a hagyományos esküvőtől. Vendégsereg, ünneplés, pezsgő, nászajándék.
A házasulandó melegeken múlik, hogy melyik változatot preferálják. Mint ahogyan azt is szabadon eldönthetik, váltanak-e gyűrűt, vagy sem. A fővárosi kerületekben és a legtöbb városban működik kijelölt hivatal, ahol összeadják a melegeket. A kistelepüléseken bonyolultabb a helyzet. Az egyik dunántúli faluban élő férfi pár például nem szívesen avatta volna be a helybélieket a készülő esküvő tervébe, inkább Budapestről hívott tanúkat a közeli városban tartott szertartásra.
Tegyük gyorsan hozzá, hogy a házasságkötés közkeletű, de pontatlan kifejezés. A törvény valójában "regisztrált élettársi kapcsolatról" rendelkezik, ami több ponton is különbözik a házasság intézményétől. Ezek közül a legfontosabbak: a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők nem vehetik fel egymás nevét, nem fogadhatnak örökbe gyereket és nem vehetnek részt mesterséges megtermékenyítésben. A melegek körében ettől függetlenül a "házasság" szó dívik a nyakatekert hivatalos megjelölés helyett.
Emberi jogi szervezetek nem csupán az érintetteket próbálták információkkal ellátni, az anyakönyvvezetőket is igyekeztek előre felkészíteni a feladatra. Praktikus tanácsokat is tartalmazó kiadványuk egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy vannak melegek, akiket a családjuk nem fogad el: a szertartás során ezért kerülendő, hogy az anyakönyvvezető a jelen nem lévő hozzátartozók említésével kínos helyzetbe hozza a párt. A tévhitek ellenére az azonos nemű pároknál az esetek döntő többségében nincs "nő-férfi" leosztás. Javallott tehát előzetesen egyeztetni arról, hogy kitől kérdezzen először az anyakönyvvezető, vagy ki melyik oldalra álljon.
A szeptember 20-ai állapotot tükröző adatok szerint eddig 44 meleg pár jelent meg az anyakönyvvezető előtt - közölte Szabó Krisztián, az igazságügyi tárca hatósági főosztályának vezetője. A leszbikusok lemaradásban vannak: 31 férfi párra 13 női jut. Egertől Pécsig számos vidéki városban rendeztek már meleg esküvőt, Miskolcon hármat is.
Az anyakönyvvezetők nem adhatnak hangot esetleges nemtetszésüknek, nem sérthetik az emberi méltóságot, nem utasíthatják vissza a meleg párokat. Ha mégis történne ilyesmi, akkor az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz lehet fordulni jogorvoslatért. Eddig azonban semmiféle panasz nem érkezett.
- Az anyakönyvvezetőket a legnagyobb ügyszeretet jellemzi - mesélte a közelmúltban szervezett budapesti melegfesztivál megnyitóján Nádasdy Ádám író. - Az egyik kerületben az ismerősömet, amikor bent járt ügyintézni, a hölgy udvariasan áthívta egy másik helyiségbe. Kiderült, hogy az anyakönyvvezetők éppen értekezletet tartanak, mi a teendő az azonos nemű párok esetén, és volna-e szíves tanácsokat adni. Ő úgy meghatódott, hogy meghívta a ceremóniára az összes anyakönyvvezetőt. Többen el is jöttek, és az ajtóból diszkréten figyelték az eseményeket.
Előfordult, hogy a szertartás vezetője legalább annyira izgult, mint az előtte álló meleg pár. A résztvevők legalábbis így érzékelték. Az egyik név nélkül nyilatkozó anyakönyvvezető viszont szigorú hangon kijelentette, hogy ez egy olyan szakma, ahol profik dolgoznak, részükről legfeljebb érdeklődésről és kíváncsiságról lehet beszélni.
Rövid töprengés után megenyhült. - Na, jó - mondta -, nevezhetjük akár izgalomnak is.
Eltitkolt évek - tizenegy nő beszél az életéről
Tizenegy nő beszél az életéről, de az Eltitkolt évek jóval több, mint önvallomásokat összegyűjtő filmes portrétár: archív felvételekkel kiegészített korlenyomat, magyar leszbikus hőstörténet. Az adott ország leszbikus közösségének múltját feldolgozó alkotás Nyugat-Európában is csak elvétve készült, a volt szocialista blokkban - Takács Mária rendező tudomása szerint - ez az első.
A másfél órás film főként az érintett szubkultúra fiatal nemzedékének, még inkább a többségi társadalomnak szól. Sokan azt hiszik - mondja a rendező -, hogy a leszbikusok a rendszerváltás után, valamiféle furcsa divatnak hódolva léptek színre. Pedig már évtizedekkel ezelőtt, a Kádár-korszakban is léteztek: csak nem volt szabad beszélni róluk.
A nyilvánosság vállalása ma sem magától értetődő. Akadtak olyanok, akik annak idején meghatározó szerepet játszottak a leszbikus önszerveződés kialakulásában, de még most sem akartak kamera elé állni. Jó jel viszont - állapítja meg Takács Mária -, hogy többszöri elutasítás után a Magyar Mozgókép Közalapítvány tavaly végre támogatásra méltónak találta a film tervét.
A nagy kérdés egy dokumentumfilm esetében mindig az, hogy egyáltalán hol lehet megnézni. A jelek szerint az Eltitkolt évek is a szokásos utat járja be. A stáb benevezi majd hazai meg külföldi fesztiválokra, és reménykedik, hogy néhány mozi mellett valamelyik televízió is hajlandó lesz műsorára tűzni. Takács Mária szeretné, ha készülne egy DVD-változat, amely a terjedelmi okokból kimaradt jeleneteket is tartalmazná. Persze ehhez megint csak támogatókat kellene találni. A biztos egyelőre az, hogy a bemutató október 9-én lesz, a Művész moziban.
