tyutyuka | 2010. augusztus 2. | 12:24:48

/Sikerült megerőszakolnom a magyar nyelvet, elnézést./

tyutyuka | 2010. augusztus 2. | 12:23:55

Nálam pl. az is fontos, hogy angol vagy német nyelvű könyvek sokkal olcsóbbak, mint a magyarul kiadottak.

Történelemmel foglalkozó könyvek átlagosan 50-60 %-al olcsóbbak, arról nem is beszélve, hogy nálunk gyakran meg sem jelenik a könyv. (Max. 150 embert érdekelne.)

Igaz, mondjuk filmeket is évek óta külföldről rendelek.

budai fellegvár | 2009. október 8. | 08:17:51

Kedves Spicy, mások cimkézése érvek helyett az agy egyoldalú, korlátozott használatát jelenti őszintén sajnállak.

nablaquadrat | 2009. október 8. | 05:10:25

@ loewe | 2009. október 7. | 10:13:59

"Még megjegyezném, hogy a plusz pontok rendszere a felvételinél sem az igazi nyelvtudásra ösztönöz, csak a nyelvvizsga-papír megszerzésére..."

Talán itt segítene, ha felvételi tárgy lenne maga az idegen nyelv és ez a vizsga maga idegen nyelven folyna. Pl. egy iciri-piciri kis dolgozatocska és beszélgetésecske előre ismeretlen hétköznapi és szaktárgyi témáról ott helyben a felvételi vizsgán.

bazdmeg | 2009. október 8. | 01:52:50

Moderálási alapelvek- komment törölve -

sydney | 2009. október 7. | 19:02:02

"csipoficam" (már a jelszó is helytelen) és hány nyelven beszélsz is? Ez a nyelvpótlék egy magyar baromság, hogy a BKV-s tolvajok havi 520 ezret kaphassanak ilyen címen. Én amikor kimentem Ausztriába dolgozni úgy 20-22 éve, megdöbbentem, hogy még diplomát sem kellett bemutatni. Sok évig úgy dolgoztam, hogy egyszerűen megcsináltam, amit elvállaltam. Pedig nem is tudok perfekt németül.

sydney | 2009. október 7. | 18:57:36

Ez nagyon nagy tévedés. A magyarok nagy többsége magyarul SEM tud. Sok magas beosztású, milliárdos poltikus és gazdasági vezető, nota bene író-költő sem tud magyarul. "Kedvencem" Csányi OTP vezér elvtárs sem.

minime | 2009. október 7. | 18:22:03

szerintem, aki manapság nem tud angolul, az kicsit olyan, mintha olvasni nem tudna. a tudás és információ egy jelentős része kimarad a lehetőségei közül. ha csak az internetet nézzük eléggé meglennék lőve angol nélkül...

papirusz | 2009. október 7. | 18:10:06

budai fellegvár | 2009. október 7. | 17:06:23

"Találkozott már valaki angollal, aki tudott más nyelvet?"

Vagy skóttal, aki tudott angolul?

spicy | 2009. október 7. | 17:41:58

Moderálási alapelvek- komment törölve -

budai fellegvár | 2009. október 7. | 17:06:23

Találkozott már valaki angollal, aki tudott más nyelvet?

RitaVitrol | 2009. október 7. | 16:57:31

Juj...és ugyanebben a felmérésben az angolok 65%-a vallotta magát kétnyelvűnek - ami valljuk be, hogy kissé túlzás. Talán mi, magyarok csak túl szerények vagyunk:).

http://www.hu-lala.org/?p=2190

Minorkavidor | 2009. október 7. | 16:55:57

II. József a hibás (GYurcsányon kívül, mint ahogy azt egyesek megállapítottak!) 220 évvel ezelelőtt bevezetni gondolta a kétnyelvűséget (a németet az igazgatásba), de a magyar nép hősileg ellenállt, így a nyelvrendeletet a halálos ágyán, 1790-ben vissza is vonta.. Ha akkor a magyar mellett megtanuljuk a németet és kétnyelvű nemzetté válunk.. De hát Bessenyei Györgyék győztek: "minden nemzet a maga nyelvén lesz túdós, idegenén soha".
Ám közben eljött a 21. század és ismét visszatért nyelvi szinten a középkor, csak most nem a latin, ha nem az angol a tudományok nyelve, a közvetítő nyelv.

budai fellegvár | 2009. október 7. | 16:52:04

A holland nyelv úgy alakult ki, hogy egy részeg német tengerész megpróbált angolul beszélni, s közben torkán akadt egy halszálka.

spicy | 2009. október 7. | 16:49:13

Moderálási alapelvek- komment törölve -

irriga | 2009. október 7. | 14:26:58

csipoficam | 2009. október 7. | 14:14:35

Kutatói állásban nagy baromság a nyelvpótlék.
Anélkül fel sem szabad venni valakit ilyen státuszba.

Ugyanígy van ez egyetemeknél is.
Nincs nyelvvizsga, nincs felvétel.

irriga | 2009. október 7. | 14:23:53

"MERT AMIT A JANCSI NEM TANULT MEG AZT A JÁNOS BÁCSI NEM TUDHATJA."

Na, ez egy baromság.

A polgárnak FOLYAMATOSAN tanulnia kell élete során.

csipoficam | 2009. október 7. | 14:14:35

Talán azért is van, mert nem kapunk nyelvpótlékot. ;)A kutatási táblázatban 10%-os értékében pótlékkal díjazzák a nyelvvizsgát. Ez igaz? Hol élünk? Én is kérek pótlékot, három nyelvvizsgám van!

enzo8 | 2009. október 7. | 14:13:28

Helyesbítenék!
A magyarok többsége még magyarul sem tud... :-O

katyusa | 2009. október 7. | 14:07:39

Hivatalos statisztika szerint Magyarországon a lakosok 74,8 %-a semmilyen idegen nyelven nem beszél, 17,6 %-a egy, 7,6 %-a két idegen nyelven tudja megértetni magát. Saját bevallása szerint az uniós állampolgárok 28 %-a anyanyelvén kívül két vagy több nyelven beszél, 36 %-a egy idegen nyelven, míg 36 %-a egyetlen idegen nyelven sem. Ehhez persze tegyük hozzá, hogy egy angol, francia, német anyanyelvűnek - s ők alkotják a lakosság közel felét - igazából nincs is túl nagy indíttatása idegen nyelvet tanulni, hiszen anyanyelvüket szerte a világon megértik. Ugyanakkor egy belgiumi lakos szinte törvényszerűen több nyelven beszél, kétnyelvű lévén országa.
Más a helyzet az úgynevezett kis lélekszámú országokkal. Közismert, hogy a skandináv államokban, de Hollandiában is erős a nyelvtanulási kedv, vagy inkább kényszer, hiszen nyelvük nem világnyelv, aligha tudnak vele hazájukon kívül kommunikálni. Ugyanez vonatkozna ránk is. De a fiatalok körében – sajnos – nem tombol a nyelvtanulási láz. A középiskolákban a diákok több mint fele, 57 %-a egy, s csak 41 %-a tanul két idegen nyelvet. Finnugor nyelvrokonunknál, az észteknél a diákok 97%-a tanul két idegen nyelvet, Szlovákiában pedig 98 % ez a mutató. A szlovák szláv nyelv, így a szomszéd csehek, lengyelek, de még a beloruszok és ukránok megértése sem okoz különösebb gondot nekik s nyilván nem is ezeket a nyelveket tanulják elsősorban idegen nyelvként. Mi követve a nemzeti hagyományt – nem tanulunk nyelveket. Száműztük az oroszt, politikai okból, és most, amikor demokrácia van, mégsem tanulunk. Pedig nagyjaink ebben is példát mutattak, Széchenyi, Kossuth több nyelven is beszélt. Egy magyarnak, ha boldogulni akar, tanulnia kell – nyelveket is. Sokan még mindig azt várják, hogy valahol Európában szóba állnak velük magyarul. Legfeljebb a magyar vendégmunkás pincérek…

tökös | 2009. október 7. | 13:05:10

A Magyarok többsége... miért nem beszélnek Románul ?

Már a kézilabda meccsen is azt látom, hogy nem Magyarul irják ki a játékosok nevét hanem angolul, hát milyen ország ez ?

Hopkins | 2009. október 7. | 13:00:19

Azaz Hankiss Elemérrel: Magyarország legnagyobb baja a szaktudás hiány. Ennek bizony része az idgen nyelvet, kultúrák ismeretet is.

Hopkins | 2009. október 7. | 12:57:27

Gaspar! Flamand anyanyelvű belga nincs, bár nemzeti büszkeségből sokan állítják magukról. A flamandok anyanyelve a nederlands, azaz a holland. (magyar hivatalos neve németalföldi nyelv) Ez persze nem nagy pontatlanság, és ezen kívül a konnmenttel egyetértek.

Azokkal is, akik rámutatnak, hogy:

- Az anyanyelv pontos ismerete, és művelése nélkül nincs pontos nyelvtanulás
- Feleslegesen tartja el az eredeti tartalmat agyonferdítő szinkronipart. Céltalanul kényelmessé teszi az embereket. Az egyik legelszörnyítőbb példa a nemrégiben játszott Bruges (hollnadul Brugge) c. film magyar "Erőszakik" címe.
- Az általános ingerszegénység rontja a késztetést. Miért tudja a Citroen egész Európában franciául reklámozni az autit, és miért kell nálunk egy nyakatekert magyar mondatot kitalálni.

Ha nincs erős, politikai, kulturális, gazdasági kényszer, akkor minek is tanulnának az emberek? Ha minden megy így is? De, hogy minden közepesen, vagy annál is rosszabbul megy? Kit érdekel?

mistral. | 2009. október 7. | 12:52:20

A magyar fiatalok mar mas kategoria, mint az atkos generacio.

catoo | 2009. október 7. | 12:44:46

Sajnos nem csak a nyelvoktatassal van problema, hanem minden nemu es rangu oktatassal.
Nalunk nem az eletre tanitjak a gyerekeket, embereket, hanem a tanaroknak adnak csak munkat.
A nemzetnek ideje lenne szallni a magaslorol. Tudasban es oktatasban se vagyunk ott, ahol evtizedekkel korabban voltunk.

Nem gyakorlatias az oktatas, hanem csak egy papirt ad es alapok nelkuli onbizalmat.

A nyelvvizsga eredmeny hasznalhatatlan a hetkoznapi eletben. Egy idegent nem a nyelvvizsga papir erdekel, hanem a tudas es kommunikacios kepesseg ami sajnos nem jar egyutt a papirral.

Az allam mindenre szorja a penzt, csak a legfontosabb befektetesre nem ad semmit es ha lehet akkor inkabb meg tobbet el is von. Ez az oktatas es az egeszsegugy.
Ez a ket piller az, amire az orszagnak epitenie kellene.
Ez az, ami kilabalast jelentene az orszagnak. Nem az idegen befekteto, aki a profitjat elviszi mashova.
Ez az, ami az orszag nemzetkozi kiszolgaltatottsagat csokkentene.

A tudas, oktatas es egeszsegugy a legnagyobb es legjobban megterulo befektetes.

BlackVoid | 2009. október 7. | 12:36:20

Jo ez igy! Aki egy kicsit igyekszik es megtanul nyelvet Magyarorszagon viheti is valamire. Magyarorszagon erteke van a nyelvtudasnak. Ha mindenki tudna angolul/nemetul, akkor nem lenne.

Kar az oktatast vagy a kormanyt szapulni, a magyar ember nem is akar megtanulni.
A nyelvtanulashoz, szorgalmas munka, tanulas, gyakorlas kell. A gyakorlas lehetosegenek hianya (elfelejtes) aligha erv manapsag, ott vannak a muholdas adasok, az Internet, el lehet menni kulfoldre dolgozni.

oldfish | 2009. október 7. | 12:29:47

A kommenteket olvasva egyértelmű: a cikk állítása nem igaz; ha mégis igaz, akkor se lehet tenni semmit, de nem is lenne értelme.
Hadd gazdagítsam ezt az árnyalt és intelligens diszkussziót még egy ideillő érvvel: Gyurcsány a hibás.

tölgyes | 2009. október 7. | 12:24:59

Moderálási alapelvek- komment törölve -

teniszke | 2009. október 7. | 12:07:11

Ahogyan a nyelvoktatást államilag támogatják bármilyen oktatási szinten, ez nem is csoda...

loewe | 2009. október 7. | 11:58:45

Ahogy nézem, többen kezdik indokolni, hogy miért nem is kell az idegen nyelv ismerete. Így viszont nem is változik semmi, ha magunkat azzal nyugtatjuk, hogy a görögök stb. sem igazán tudnak... De talán azok, akiknek kell, ők igen. Nálunk ez sem mondható el. Az angolokkal példálózni kár, mert ők abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy anyanyelvük egyben világnyelv is. Nekünk meg azért nem ártana tudni, hogy boldogulhassunk határainkon kívül is. Vagy itthon, ha külföldi botlik belénk, és bizony nincs aki jegypénztárban, vonaton felvilágosítást ad. Nekem pl. Velencében a vizibusz jegyellenőrei magyarázták el angolul - jó angolsággal, hogy jutok el uticélomhoz. Kiváncsi vagyok, hogy ez a BKV-nál működne-e?!!!

Az viszont igaz, hogy nem kellene mindenkitől megkövetelni - azaz a nyelvpótlékot is el lehetne törölni pl. az állami szférában. Érdekelne, hogy a pótlékot felvevők közül hányan tudnak ténylegesen is kommunikálni - és akkor még nem kritérium, hogy azt helyesen és aránylag magas szinten tegyék.
Követeljék meg attól a tényleges nyelvismeretet, akinek használnia is kell a nyelvet. De olyan pozícióba ne kerülhessen senki nyelvismeret nélkül (pl. az állami szférában). Ez a magánszférában következetesebben működik.
A többi ember meg döntsön maga felelősen arról, hogy kell-e neki nyelvtudás, de ne panaszkodjon, ha annak hiányában lehetőségektől esik el.

Gaspar | 2009. október 7. | 11:49:25

Csatlakozom az előttem szólók többségéhez. A magyar valóban különálló nyelv Európában, egy magyarnak sokkal nehezebb megtanulni angolul vagy németül, mint például egy szlovénnek horvátul vagy egy flamand anyanyelvű belgának németül.

Másrészt az emberek többsége, még ha megtanult is valamilyen szinten egy idegen nyelvet az iskolában, később egyszerűen nincs alkalma arra, hogy használja is. Mégis, kivel beszélne németül munkája során egy vízvezeték-szerelő, de írhattam volna például általános iskolai matematika tanárt is.
Valamikor folyékonyan beszéltem, még írtam is oroszul, ma valószínűleg egy turistát sem tudnék útbaigazítani.

Harmadszor, kicsit gyanúsnak tartom a többi európai országra vonatkozó statisztikákat.
Aki járt már Olaszországban vagy Franciaországban, az tudja, hogy ott még rosszabb a helyzet, mint Magyarországon és Görögországban sem azt tapasztalta, hogy a néhány szón kívül beszélnének idegen nyelveket az emberek, hogy Angliáról ne is beszéljünk, ezt már az egyik előttem szóló említette.
Valóban, meg kellett volna jelölni, hogy ezek a sok nyelven beszélő külföldiek mégis milyen nyelveken beszélnek? A cshek esetleg értik a szlovákot vagy a szlovének a szerbet?

irriga | 2009. október 7. | 10:38:51

Speedbird869 | 2009. október 7. | 10:29:03


"Tudatos, felülről érkező akarat kell ahhoz, hogy érdemi előremozdulás legyen ezen a területen."

Mert Holland munkatársadnál ez vezetett eredményre?

Vagy pedig a volt holland gyarmatok adják a példát az ottani gyereknek, hogy idegen nyelvet KELL tanulnia.

Speedbird869 | 2009. október 7. | 10:29:03

A cikk nagyon precízen és szemléletesen mutatja be a nyelvoktatási helyzetet, ugyanakkor egy alapvetően fontos elem maradt ki belőle: a nyelvgyakorlási lehetőségek, azaz magyar film és szinkronkultúra.

A legjobb lenne természetesen, ha mindenki eredeti környezetben tanulhatna idegen nyelveket, de a realitásokat szemelőtt tartva a hazai viszonyokban kell utat találni a nyelvismeret bővítésére, mely kiemelkedően fontos eleme a nyelvtanulásnak.

Nemzetközi cégnél ahol dolgozom, napi kapcsolatban vagyok Holland, Dán, Svéd, Norvég kollégákkal, és a gépkocsivezetőtől a raktároson át az igazgatóig mindenki kivétel nélkül folyékonyan beszél angolul.

Korábban még tudakoltam a kollégák nyelvismeretének magas fokát és minőségét, és gyakorlatilag mindenhol ugyanazt a választ kaptam: a tv és a mozi filmekből tudták az iskolában szerzett elméleti ismereteiket bővíteni, tökéletesíteni. Ezekben az országokban - a legkisebbeknek szánt mesefilmek kivételével - gyakorlatilag minden filmet a tévében és moziban egyaránt eredeti nyelven adnak, felirattal, gyakorlatilag nincs szinkron.

(Azon már meg sem döbbentem ezek után, hogy egy holland termékmenedzserünk az európai országokban használt, angolul írt számítógépes termékbemutatóját otthon – holland nyelvterületen – is angolul adta elő hollandoknak, a legkissebb megütközést sem okozva.)

Természetesen én is jól emlékszem még Csákányi László felejthetetlen hangjára a Frédi –Béni sorozatból, és tudom mennyire magasztalja a hazai filmszakma a magyar szinkron kiváló minőségét, de nagy kérdés, hogy mire megy a társadalom egy előre pépesített, szájunkba rágott szinkronkultúrával.

Ami biztosan nem fog változni a közeljövőben azok az intenzív tévézési / filmnézési szokásaink, továbbá az amerikai filmek dominanciája a filmgyártásban. Talán megér egy másik hozzászólást e kettőnek a minősége és indokoltsága, de ha már így alakult érdemes lenne némi erőfeszítéssel hasznot is húzni abból, hogy ott a nyelvtanulás lehetősége napi 3-4 órában a nappali kellős közepén!

Kezdeményezések persze vannak: néhány moziban és kábel csatornál megnézhető pár film eredeti nyelven, sőt az egyik budai multiplex mozija kifejezetten erre szakosodott. De ahogy a mozilátogatók nem mintázzák az egész társadalom filmnézési szokásait, úgy egy budai elit multiplex sem reprezentálja az országos helyzetet.

Tudatos, felülről érkező akarat kell ahhoz, hogy érdemi előremozdulás legyen ezen a területen.

vauvau3 | 2009. október 7. | 10:21:02

Moderálási alapelvek- komment törölve -

nagyerdessy | 2009. október 7. | 10:20:27

Tapasztalatom alapján nem beszélhetünk még a magyar nyelv ismeretéről sem. Olvasni, sőt, beszélni sem tudja a magyar emberek többsége a köznyelvi értelemben vett magyart. Csak olvass bele néhány blog-oldalba, vagy amatőr irodalmi portál-kínálatba. A gyermekek többségének gondot jelent az is, ha barna-kólát akar venni a boltban, nem tudja, melyiket vegye le a polcról.
Ha itt tartunk társadalmi szinten, mit várhatunk el egy más nemzet nyelvének ismeretéről, ahol a megértéshez hozzá tarozik annak kultúrája is.

irriga | 2009. október 7. | 10:17:05

loewe | 2009. október 7. | 10:13:59

Igaz.
És persze állami munkahelyeken ugyanez van a nyelvpótlékért.

irriga | 2009. október 7. | 10:15:32

loewe | 2009. október 7. | 10:06:55

Igaz!
A gyerek ambíciója nélkül az egész semmit sem ér.

Én 32 évesen oktató nélkül tanultam meg angolul.

Szóval: igazából a tanár milyensége nem lényeges.

loewe | 2009. október 7. | 10:13:59

Még megjegyezném, hogy a plusz pontok rendszere a felvételinél sem az igazi nyelvtudásra ösztönöz, csak a nyelvvizsga-papír megszerzésére...

loewe | 2009. október 7. | 10:06:55

Az angol/német is a kötelező orosz sorsára jutott (mégha a helyzet egy kicsit jobb is): mindenki tanulja 6-8-10-12 évig, de a többség ennyi idő után sem tud stabilan semmit. ez tényleg katasztrófa. ebben nagy kárt okoz a sok hiányos tudású nyelvtanár - ez sajnos igaz. Nyelvtanár lévén én is sok olyan kollégát ismerek, akiknek a tudása egyszerűen gyatra, de kimozdíthatatlanok a felsőoktatási állásukból. Alacsonyabb szinten is hasonló a helyzet. Az a tanár, aki maga sem tud eleget, bizonytalan a nyelvhasználatban, mit fog tanítani? Ill. amit rosszul tanít meg, azt ki fogja jhelyrehozni.

Viszont - minthogy divat a tanárokat szidni - beszélni kell a másik fél azaz a tanulók felelősségéről: rendszeres készülés, tanulás, gyakorlás, erőbefektetés nélkül nincs nyelvtudás. Max. ha a nyelvi érzékkel megáladottak szűk körébe tartoznak, akikre minden "ráragad". A többségnek ezért rendszeresen tennie kellene valamit. HA azt nézem, hány hallgató-diák jön órára készületlenül stb., akkor az óra hasznossága is már csak töredéke annak, amit normál esetben el lehetne érni. Tehát a diákok felelőssége, hozzáállása is megérne néhány elemzést!!!

nablaquadrat | 2009. október 7. | 09:49:19

@ krtek2 | 2009. október 7. | 08:43:08

>>>>
ronagyuri

"Ma már nincs olyan terület, ahol lehetne boldogulni idegen-nyelv ismeretek nélkül!"

Ugye nem gondolod komolyan? Akkor minimum az ország 90%-a éhen halna.
<<<<

Nos, éppen ez az éhen-halás történik napjainkban.

irriga | 2009. október 7. | 09:48:04

dixie | 2009. október 7. | 09:06:32

Há szinkron nélkül a pornófilmek lehetnek érdekesek.
Egyébként bedig csak bámulja az ember a TV-t.
Mert TV-val csak gyakorolható, fenntartható a nyelvtudás.

répafej | 2009. október 7. | 09:47:54

két nappal ezelőtt olvastam h a jövő tanévben az állam elveszi a támogatást a kéttannyelvű intézményektől. épp onnan ahol a legjobban, legeredményesebben, kis csoportokban tanítják meg az idegen nyelveket felsőfokú szintre (én is egy ilyenben végeztem, 2 nyelvvizsgám van és kéttannyelvű érettségim) közben meg veri a nyálát az állam h a magyarok beszélik a legkevesebb nyelvet.
undorító, értitek, undorító, hányok attól ami mo-on folyik, mert ezt már nem lehet ép ésszel felfogni.

irriga | 2009. október 7. | 09:45:21

ronagyuri | 2009. október 7. | 08:20:20


Egyetértek.
A magyaroknak először magyarul kellene megtanulnia.
Egyébként, ha nincs hasznosítható ismeret, képesség külföldi országokban, akkor minek a nyelvtudás?

Voltam Szicíliában és senki nem tudott angolul a szállodában.
Megvannak nélküle is.

nablaquadrat | 2009. október 7. | 09:33:14

@ ronagyuri | 2009. október 7. | 08:23:51

'... az alcím egy bődületes butaság: „Ott is kérik a nyelvtudást, ahol nincs rá szükség” '

Igaz, hogy ilyen terület nincs. Ahogy olyan terület sincs, ahol az írni-olvasni tudás, vagy az óra ismerete szükségtelen volna. Én például nagyon kiváncsi volnék rá, hogy miként építette karrierjét a nagyérdemű José Manuel Durão Barroso az egykori Salazar diktátor országlása idején? Mivel nem tudok portugálul és spanyolul sem, ezért anélkül fogok meghalni, hogy e nevezetes kaméleon titkait valaha is megismerhetném.

020406 | 2009. október 7. | 09:30:15

Aki megnézte az eredeti statisztikát, tudja, hogy a legalább egy idegen nyelvet beszélő magyarországiak aránya nemcsak a legalább egy idegen nyelvet beszélő többiek arányánál alacsonyabb, hanem két idegen nyelvet beszélőkénél is! Azaz egyáltalán nem arról van szó, hogy mindenki más "amúgy is" beszél egy idegen nyelvet, hame arról, hgoy ajnározzuk a gyerekeinket ahelyett, hgoy tanulásra bírnánk őket.

hakos3 | 2009. október 7. | 09:21:23

Moderálási alapelvek- komment törölve -

hakos3 | 2009. október 7. | 09:15:38

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Johann Furchtbar | 2009. október 7. | 09:12:00

Moderálási alapelvek- komment törölve -

sün-süntelen | 2009. október 7. | 09:09:47

A magyarok tehetséges nyelvtanulók... külföldön. Ott "rájuk ragad". A nyelvtani szabályok és a rendhagyó igék magolása unalmas. Az élő nyelvvel kell kezdeni. Ha van motiváció, a siker nem marad el. Én így tanultam meg négy nyelvet (angolt, németet, hollandot és franciát). Ebből kettőt anyanyelvi fokon nyolc év alatt.

MaxVal | 2009. október 7. | 09:08:59

A cikknek igaza van, de figyelembe kellene venni a legtöbb ország eleve többnyelvűségét.

Csehek és szlovákok alapból beszélik egymás nyelvét, s lengyelül is értenek. Lengyelek alapból beszélik a szlovákot és az oroszt.

Dánok, svédek egymás nyelvét alapból beszélik, de a németet is tanulás nélkül értik. Finnek tudnak legalább alapszinten svédül, s értik jól az észtet.

Észtek alapból tudnak finnül.

Észtek, lettek, litvánok mind beszélnek oroszul, a legfiatalabb nemzedéket leszámítva.

Belgiumban eleve ismerik az emberek egymás nyelvét legalább alapszinten.

Hollandok tanulás nélkül értik a németet.

Stb.

dixie | 2009. október 7. | 09:06:32

Az oktatás egy dolog, de érdemes megvizsgálni, hogy a nálunk jobban európai országok nagy részében pl. nem szinkronizálnak mindent a moziban, tvben, dvd-n! Nyilván sokkal kényelmesebb így a magyarnak, de még esélye sincs akár csak hallás után megtanulni egy idegen nyelvet. LE A SZINKRONNAL!

(Megjegyzem, emlékeim szerint a 90-es évek elején sokan néztünk német tv-t és nagyon jól jött utólag is.)

Nantal | 2009. október 7. | 09:03:20

krtek2: 08:39:08

csak az általad leírt CÉLNYELVI ORSZÁGBAN ELTÖLTÖTT IDŐ NAGYSÁGA rögzítheti a nyelvtudást...! SEMMI MÁS...!!!
Ezt lenne szükség jobban elősegíteni...!

Ceruza | 2009. október 7. | 08:56:41

Minek tanulni idegen nyelveket, ha Magyarországon élünk???A fene se akar külföldre menni élni vagy dolgozni, ha pedig turistaként megy ki az ember, oda elég egy kis szótár.Inkább arra volna esze a kormánynak, hogy bezárassa a sok idióta egyetemet, főiskolát és helyette igazi szakmunkásokat képezne!Minden emberre jut 3 ügyvéd, 3 marketinges, 3 bla-bla-bla.Ennyi "intelligens" és "okos" ember mellett még fel van háborodva a sajtó és a közvélemény, hogy nem tanulunk nyelveket? Szerencsére nem!!!

krtek2 | 2009. október 7. | 08:43:08

ronagyuri

"Ma már nincs olyan terület, ahol lehetne boldogulni idegen-nyelv ismeretek nélkül!"

Ugye nem gondolod komolyan? Akkor minimum az ország 90%-a éhen halna. Tényleg lealacsonyító, h példát kell hoznom, de kiváló buszsofőrök (postások, hidegburkolók, stb.) vannak, akik magyarul sem professzorok.
De mondok valamit: még a "sztárügyvédek" is kiválóan elboldogulnak magyarul. Minden, amire szükségük van, magyarul vagyon leírva és magyar környezetben alkalmazandó.

Renia | 2009. október 7. | 08:40:17

Moderálási alapelvek- komment törölve -

krtek2 | 2009. október 7. | 08:39:08

"Egy jó tanár motiválni tudja diákjait, önálló munkára készteti őket, váltogatja a módszereket, és fönntartja a figyelmet, az érdeklődést..."
Egy jó (nem csak nyelv-)tanárt meg kell(ene) becsülni és meg(ene) kell fizetni - ahogy a jó orvost, ügyvédet, stb. - bárkit, aki minőségi munkát végez. És hogy a jó tanár jó maradhasson, biztosítani kell neki a továbbképzés lehetőségét magas színvonalon, amelynek elengedhetetlen része lenne a célnyelvi országban eltöltött idő. Mert a nyelv él, állandóan változik. Az internet sokat segít(het), de nem elég.
Igen, a nyelvtanárok felkészültségével is gond van.
Kis létszám (max. 8-10 fő) alapvető fontosságú, elsősorban a student talking time miatt.
"A nyelvtudásra ugyanakkor ma már égető szükség van. Nem csupán azért, mert ablakot nyit a világra, könnyebbé teszi a világháló használatát vagy a külföldi utazást: ma már az idegennyelv-tudás munkaerő-piaci szűrőként működik."
Ezek nem égető szükségek. Akinek van annyi esze, h felismeri ezen előnyöket, az majd elkezd tanulni. Motiválatlan tömegekből nem lesz alkalmazható nyelvtudás, és még a tanulni vágyók esélyei is csökkennek a 25-30 fős osztályokban.
Tisztelettel

atanyi | 2009. október 7. | 08:36:26

Azert azt sem art megjegyezni, hogy a lakossag hozzaallasa a nyelvtanulashoz sem eppen peldas. En legalabbis nem latom, hogy az emberek tornek magukat, hogy nyelvet tanuljanak. A helyzet az, hogy a magyarok nem nagyon mobilak, nem mennek kulfoldre (azt az egy hetet, amit a horvat tengerparton sorozessel es napozassal eltoltenek nem tekintenem annak), nem nagyon erintkeznek kulfoldiekkel, nincsenek kulfoldi barataik, ismeroseik, es ennek a lehetosege nem is erdekli oket. Roviden: nem nyitottak kulfoldi kulturakra, nem igazan erdekli oket. Marpedig, a praktikus megfontolasokon tul, ez az ami az embert nyevltanulasra osztonzi.

ronagyuri | 2009. október 7. | 08:23:51

Bocs kedves szerki, de ez az alcím egy bődületes butaság: „Ott is kérik a nyelvtudást, ahol nincs rá szükség”
Ma már nincs olyan terület, ahol lehetne boldogulni idegen-nyelv ismeretek nélkül!

ronagyuri | 2009. október 7. | 08:20:20

Még ennél is nagyobb a gond! A magyar nyelv korrekt használatával is alapvető problémák vannak!
Tessék nyugodtan ellenőrizni: szinte nincs olyan site –ja a magyar médiának, ami ne hemzsegne a nyelvhelyességi és helyesírási hibáktól!

matyi10 | 2009. október 7. | 08:18:29

Szeretem az ilyen tipusú cikkeket. Egy évben kb. 18-szor jelenik meg különböző sajtó orgánumok hasábjain, ez a bölcs megálapítás. Utána gyorsan feltérképezik az okokat majd nem történik semmi. Lehet várni, hogy jön a következő újságiró, aki újra meg fogja ugyanezt állapítani. :S

nablaquadrat | 2009. október 7. | 07:43:55

Ha a kármányzat a pontos helyzetet szeretné ismerni és cselekvési tervet szeretne készíteni a siralmas helyzet megváltoztatására, akkor a svéd közoktatási modell szerint kellene eljárnia. Semmi esetre sem a piacosított nyelvoktatás képviselőitől és haszonélvezőitől kellene megtudakolnia a teendőket.

nablaquadrat | 2009. október 7. | 07:28:19

Légrádi úrnak nincs igaza, a magas óraszám elengedhetetlen, pontosan ugyanaz a helyzet a nyelvtanítással is, mint a matematika eredményes tanításával.

Tapasztalatból tudom, hogy egy lakótelepi általános iskola nyolc évfolyamán heti három (ingyenes) angol óra a szülők nyelvtudásától és iskolai végzettségétől függetlenül eredményes. Lásd a pécsi ANK nyelvi műhelyeinek 27 éves történetét.

Wazull | 2009. október 7. | 07:02:51

Mi magyarok nyilvan siralmasan allunk az idegen nyelvekkel. Ennek tenyleg oka a rossz oktatas is, de azert az EUs orszagok legtobbjeben optikai csalodas a tobb beszelt nyelv. Szloveniaban kapasbol azt mondjak, hogy beszelnek szerbul meg horvatul is. A szlovakok meg csehul, ugye. Azt kellene merni, hany nem kozvetlenul rokon nyelvet beszelnek adott orszagban. Akkor is szarul allnank, de vilagosabb lenne mit tudnak masok.