A Fidesz választhat, reformok vagy hiánynövelés
Példaként említette, hogy az önkormányzatoktól elvont pénz nem jelent semmit, ha eladósodnak a helyhatóságok, de a közösségi közlekedésből sem lehet érdemi reform nélkül kivonni jelentős összegeket - a BKV és a MÁV helyzetének rendezésére szerinte együttesen 250 milliárd forintra lenne szükség, a reformot pedig több év alatt lehetne véghezvinni.
Összességében az elemző szerint - a közlekedési vállalatokon kívül a jegybank és a fejlesztési bank várható veszteségét, továbbá a tervezettnél alacsonyabb áfabevételeket is figyelembe véve - jövőre mintegy félezermilliárd forinttal kellene konszolidálni a rendszert, miközben csak 300 milliárd van a tartalékban.
A forrás? "Nem tartható a 3,8 százalékos hiánycél, ezt mindenki tudja" - hangsúlyozta Heim Péter, aki szerint 2010 végére a konszolidáció, a tartalékok nullázása mellett is 4,5-5 százalékos hiány várható - de szerinte ez egyáltalán nem baj, "legalább végre tiszta képet kapunk". A rendszer megtisztítása esetén pedig szerinte az IMF is el fogja fogadni a magasabb hiányt.
Ahol gyorsan és hatékonyan lehet lépni, az a bürokrácia csökkentése, máshol szerinte már nincs számottevő tartalék a rendszerben. Két év alatt a közgazdász szerint a GDP 1,7 százalékával kellene csökkenteni a bürokratikus kiadásokat, a pénzt pedig szja-, illetve járulékcsökkentésre költeni. Összességében 800 milliárd forinttal kellene csökkenteni az állami jövedelemkoncentrációt, és pár százmilliárd forintot lehetne hozni a korrupció leszorításával is.
De mindez még mindig csak szükséges, de nem elégséges feltétele az ötszázalékos növekedési szint elérésének - márpedig ezt a szintet el kell érnünk a következő tíz évben, ha a regionális versenyben helyt akarunk állni - tette hozzá az elemző.
Összegezve, a következő kormány előtt nem lesz érdemi választási lehetőség: konszolidáció, reformok - vagy további hiánynövelés.