Az örökösödési jog eddigi preferenciáit átalakítja az új Polgári Törvénykönyv. Ma a túlélő házastárs minden közös tulajdonra haszonélvezeti jogot kap, aminek következtében a gyermekek örökölnek ugyan, de ezzel nem mennek semmire, mert nem használhatják azt, névleg az övék. A haszonélvezet a gyakorlatban kiterjed a volt közös lakásra, nyaralóra, gépkocsira, a takarékbetétre, az értékpapírokra, a közös vállalkozásra is. Vagyis: miközben például az értékpapírok egy része elvileg a gyermekek tulajdonába kerül, azzal önállóan nem rendelkezhetnek, és a hozam is az özvegyet illeti meg.

A rendszer jövőre alapvetően átalakul, mert a haszonélvezet kizárólag a lakásra terjed ki, abból a volt házastársat nem lehet kitenni. A hagyaték minden más eleméből azonban az özvegy a használat szintjén is a gyermekekkel azonos arányban részesedik. Például a közös nyaraló fele a volt házastársé - az nem is része a hagyatéknak -, a másik feléből viszont csak egy "gyerekrésznyi" illeti meg. Közérthetőbben: egyenlő arányban osztozik a törvényes örökösökkel. Ugyanez a helyzet az értékpapírokkal vagy a gazdasági társaságban megszerzett tulajdonrésszel is.

A jelenlegihez képest lényegesen kedvezőbb helyzetbe kerülnek tehát a gyermekek. Az egyszerűen osztható javakból - ilyen a részvény is - azonnal és minden jogvita nélkül részesednek. De a nyaralóingatlan esetében is jobban járnak, hiszen az özvegy csak egyenrangú tulajdonostárs, és nem kizárólagos haszonélvező. Az új szabályozás főleg azokat a gyermekeket hozza kedvezőbb helyzetbe, akiknek a szülei elváltak, majd valamelyikük új házasságot kötött. Ebben az esetben a túlélő fél haszonélvezeti joga ma mindenre kiterjed, így a gyermekek, akik idősebbek is lehetnek az özvegynél, hosszú ideig nem rendelkezhetnek örökségükről.

Amennyiben készült végrendelet, más a helyzet, hiszen az örökhagyó ilyenkor - bizonyos korlátok között - szabadon rendelkezhet. A vagyonát bárkire ráruházhatja, és a törvényes öröklésből - a kötelesrészt meghaladóan - bárkit indokolás nélkül kizárhat. Pénz, értékpapír köteles részéhez hozzájutni pedig enyhén szólva nem egyszerű.

Az élettársak esetében is hoz újdonságot a Ptk.: tíz év együttélés után törvényes öröklési státust szereznek. Ha valamelyik félnek gyermeke volt, ma minden az övé, ám jövőre tíz év együttélés után a volt élettárs is részesedik a hagyatékból. Ennyi idő után a partnerek arra is jogot szereznek, hogy a túlélő a közös lakást használhassa.

Új öröklési szabályok lépnek érvénybe a szülők javára is a házastárs ellenére. Ezeknek akkor van jelentőségük, ha nem született gyermek a házasságból. Ma a túlélő házastárs "mindent visz". Az öröklési szabályok hatályba lépésétől azonban a hagyatékon osztoznia kell az elhunyt szüleivel. A közös javak fele az özvegyet illeti meg, s a hagyatékba annak másik fele, az elhunyt esetleges különvagyona kerül. Ezeket egyenlő arányban osztják meg közte és egykori házastársa szülei között. A változás oka, hogy a gyermek korai halálával a szülők időskori támaszukat veszítik el, az örökségből való részesedés viszont némi anyagi segítséget jelent.