Leletek után kutatnak Őrtilos és Belezna között, a Zrínyi-vár maradványainál

MTI - Varga György

Évtizedeken át komoly vitát folytattak a várkutatók arról, hogy hol állhatott a költő és hadvezér Zrínyi Miklós egyetlen magyarországi erődítménye. A történészek sokáig csak annyit tudtak, hogy a vár - amelynek védői majd egy hónapig ellenálltak a negyvenszeres túlerőben lévő török hadak ostromának 1664 júniusában - valahol Zala és Somogy megye határánál, a Mura folyó közelében keresendő.

A hetvenes években Vándor László várkutató - aki ma a Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője - ért el áttörést. Ő a korabeli leírások alapján a Zala megyei Belezna és a csak néhány kilométerre, de már Somogyban lévő Őrtilos között határozta meg az erődítmény helyét, s néhány, a helyszínen fellelt kerámiadarabbal igazolta álláspontját.

2006-ban aztán - mint arról már írtunk - a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a hadtörténeti múzeum szakértői értek el újabb eredményeket: megtalálták a vár maradványait és az 1664-es ostrom nyomait. Nem volt könnyű dolguk: a földből, fából, vesszőfonatokból épített - Montecuccoli által csak "juhakolnak" nevezett - sáncvárat ugyanis végül teljesen lerombolták a törökök.

Két év telt el a - várkutatók szerint szenzációs - felfedezés óta. Ez idő alatt nagyszabású terveket szőttek régészek, történészek, muzeológusok és persze Őrtilos, valamint Belezna önkormányzata arról, hogy miként lehetne egyedülálló történelmi emlékhellyé, turisztikai látványossággá fejleszteni a különleges várat.

Négyesi Lajos alezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum osztályvezetője, a 2006-os kutatások hadtörténész szakértője elmondta: már létrehoztak egy kisebb, most Budapesten látható kiállítást, ahol az eddig előkerült hadieszközök, bombák, pengék, kartácsok egy része, valamint korabeli metszeteken az egykori sáncvár látható. Mindenekelőtt ezt a gyűjteményt szeretnék további kutatások során bővíteni, majd Őrtilosban vagy Beleznán - állandó kiállításon - bemutatni.

Emellett kialakítanának a vár maradványaihoz vezető tanösvényeket, amelyek mentén információs táblák segítségével mutatnák be a turistáknak az erődítményt, a csatát, valamint a védők és a támadók seregét. Mindemellett terveik között szerepel az erődítmény egy részének rekonstrukciója vagy méretarányos másolatának felépítése. Jelenleg ugyanis az egykori várból - néhány gazzal benőtt árkon kívül - semmi nem látszik, ezért fontos lenne, s egyedülálló volna Zrínyi erődítményének élethű bemutatása.

Mindezt Németh József, a nemzetvédelmi egyetem Zrínyi-vár-kutató csoportjának egyik tagja azzal egészítette ki:

- Zrínyi horvát kötődései miatt szeretnénk minden eddiginél szorosabbra fűzni a kapcsolatot az Őrtilostól néhány kilométerre, a Mura, illetve a Dráva túlpartján lévő horvátországi településekkel. Reményeink szerint határon átvezető túraútvonalakat hozhatunk létre, s tovább bővíthetjük az először három éve megrendezett hagyományőrző fesztiválokat, amiken a látogatók a későbbiekben akár a korabeli ruhák, fegyverek másolatait is fel-, illetve kipróbálhatnák.

Négyesi Lajos és Németh József egyaránt megemlítette: noha elsősorban a Zrínyi-várat, az ostrom eseményeit, a korabeli hadászatot szeretnék bemutatni, más terveik is vannak a térségben. Őrtilos közelében vezetett ugyanis az ötvenes években épített - bunkerekből, géppuskafészkekből és lövészárkokból álló - magyar Maginot-vonal.

Ennek a védelmi rendszernek több eleme is megtalálható a Zrínyi-vár közvetlen közelében. Így pedig - a két kutató szerint - érdekes lenne, ha a XVII. századi és a hidegháborús hadászatot egyszerre tudnák bemutatni a tervezett szabadtéri kiállításon. Mint megtudtuk, egy bunkert már fel is tártak, kitakarítottak. A szakemberek megemlítették: mindez országosan egyedülálló lenne, Belezna és Őrtilos a "haditurizmus" fellegvárává válhatna.

Az egyetem és a hadtörténeti múzeum elképzeléseit a kezdetektől támogatja a két érintett település. Kunos Zoltánné, Őrtilos polgármestere szerint ha sikerülne valóra váltani a terveket, akkor a térségben fellendülhetne az idegenforgalom, vagyis anyagilag is hasznot húzhatnának a történelmi látnivalókból.

Ez - tette hozzá - el is kelne, mert egyik község sem dúskál pénzben, munkahelyekben. Jancsecz Lajos, Belezna polgármestere - noha elkötelezett híve a fejlesztéseknek - óvatosan beszél a tervekről. Mint mondta, egyelőre jogi akadályok is nehezítik a fejlesztések előkészületeit: a Zrínyi-vár maradványai például magánterületen találhatók, így az önkormányzatoknak mindenekelőtt meg kellene szerezniük az érintett ingatlant. Emellett kérdéses még az is, hogy miből lehetne fedezni a beruházás költségeit.

Bár sok a kérdés, hamarosan lendületet kaphat a projekt. A nemzetvédelmi egyetem ugyanis már kezdeményezte, hogy az érintettek - azaz intézményük, a hadtörténeti múzeum, a két település önkormányzata, valamint a Zala és a Somogy megyei múzeumok igazgatóságai - hozzanak létre egy konzorciumot, amely a fejlesztéseket bonyolítaná, s hazai, valamint uniós pénzekre pályázna. A várakozások szerint még az idén összeáll a konzorcium, s elkezdődhet a tervek pontos kidolgozása, a pályázatok előkészítése.