Jó irányba mutató lépés, még ha nem is hatalmas újítás - mondja Földes Ádám, a Transparency International Magyarország jogásza a kormányrendeletről, amely arra kötelezi az állami és önkormányzati tulajdonú vállalatok vezetőit, hogy hozzák nyilvánosságra a fizetésüket.

Hozzáteszi: az adatvédelmi törvény és az elektronikus információszabadságról szóló törvény is előírja, hogy a közfeladatot ellátó cégekről közzé kell tenni adatokat. Földes Ádám szerint ehhez képest annyi változást hozott az augusztusi rendelet, hogy már nem kell külön kikérni a vállalati vezetőkre vonatkozó adatokat, azokat maguktól nyilvánosságra kell hozniuk. Ráadásul a rendelet konkrétan kimondja, hogy a vezetők juttatásai is e körbe tartoznak.

Ami a nyilvánosságra került összegek nagyságát illeti, a jogász szerint a fizetések megítélése a pártfinanszírozás kérdéséhez hasonló. - Mindenki tudja, hogy törvény szerint a pártok irreálisan kevés pénzből gazdálkodhatnak, de ha komolyan felmerülne, hogy kapjanak többet, kitörne a felháborodás, hogy mire föl kapnak ennyit - állítja. Úgy véli, hogy a most közzétett fizetések nagysága reális lehet, ha nem is minden esetben, hiszen kevesebb pénzért rosszabb szakembereket kapnának a cégek, vagy más módon adnának ellentételezést a vezetőknek.

- Ha olyan teljesítményt nyújtanak, amilyet a magánszektorban dolgozó cégvezetők, akkor jogosan keresnek ők is ennyit - mondja. Ugyanakkor hozzáteszi: a magánszektorban, ha valaki rosszul dolgozik, számon kérik, és szembe kell néznie a következményekkel. Szerinte ennek a közszférában is így kellene lennie.

Földes Ádám szerint ez a rendelet önmagában kevés a korrupció elleni sikeres fellépéshez, ahhoz komplex intézkedések kellenek. Ráadásul szerinte a rendelet csak úgy lehetne igazán hatékony, ha szankcionálják azokat a vezetőket, akik nem teszik közzé a fizetéseket. - A cég megbüntetésének semmi értelme, azzal csak az állam egyik zsebéből a másikba kerülne a pénz. A vezetőnek kellene anyagi felelősséget vállalnia az adatok nyilvánosságra hozásáért - állítja. A jogász elmondta, hogy ez már az elektronikus információszabadságról szóló törvény elfogadásakor is felmerült az állami vezetők közzétételi kötelezettségei kapcsán, de végül nem került a törvénybe.

A cégek tulajdonosainak, legyen az az állam vagy valamely önkormányzat, komoly befolyásuk van arra, hogy mi történik az adott vállalatnál. Azt is átláthatóvá kellene tenni, hogy a tulajdonos mit tesz és észle-li-e, hogy nem megfelelően mennek a dolgok egy cégnél - hangsúlyozza. Kiemelte: a felügyelőbizottságok is széles eszköztárral rendelkeznek, sokat is tehetnének a tisztább gazdálkodásért, ha tagjaikat mindig szakmai és nem pártpolitikai alapon választanák ki.