Költözés

Népszabadság - Kovács Bence

Kétszer veheti meg ingatlanát az, akinek a lakását banki tartozásának fejében a település önkormányzata megvásárolja. Egyszer, amikor hozzájutott az ingatlanhoz, másodszor, ha a válság okozta szorult helyzet elmúlik, és visszaveszi az önkormányzattól. De legalább megveheti, és nem veszíti el végleg.

- A vásárláshoz kedvezményes, 6,5 százalékos kamatra nyújtott állami hitelt vehetnek fel a helyhatóságok. Mindent összevetve tehát jó üzlet lenne az önkormányzatoknak a bajba jutott adósok ingatlanainak megvásárlása, hiszen viszonylag olcsón juthatnak hozzájuk, s gyarapodik a vagyonuk - állítja Molnár Gyula (MSZP) XI. kerületi polgármester, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, aki szerint az önkormányzatok ebben az esetben előbb panaszkodtak, minthogy végiggondolták volna a dolgot. Ráadásul nincs is más választásuk.

A törvény ugyan nem teszi kötelezővé az önkormányzatoknak az elővásárlási jog gyakorlását, ám akkor is rájuk hárul a megoldás, ha nem élnek vele. A kilakoltatott adós ugyanis náluk kopogtat majd lakhatást - önkormányzati bérlakást -, szociális és gyermekvédelmi segélyt kérve. Ez évi több százezer forintos kiadással járhat, ami csaknem annyi, mint a lakásvásárláshoz felvett önkormányzati hitel törlesztőrészlete.

Budapest legnagyobb lélekszámú kerületében eddig hatan kérték hitelük átvállalását az önkormányzattól, de várhatóan csak hárman járnak sikerrel. Egy jelentkező ugyanis nem kerületi lakos, kettőt nem lakáshitel-tartozás miatt fenyeget kilakoltatás. Most folyik az értékbecslés.

A bérlővé váló tulajdonosoknak költségalapú bérleti díjat kell majd fizetniük, ami a kerületben jelenleg négyzetméterenként 300 forint havonta. Ez átlagos lakásnagyság esetén meg sem közelíti a hiteltörlesztés havi részletét. A bedőlt hiteles ugyan elveszíti lakása tulajdonjogát, de benne maradhat élete végéig. Az önkormányzatnál jobb "háziúr" pedig aligha akad ma Magyarországon - teszi hozzá Molnár Gyula. - Az önkormányzat nem emeli egekig a bérleti díjat, nem teszi ki a bérlőket az utcára, sőt gyermekeik számára is biztosítja a bérleti jogviszony folytatását.

Komló hetvenmillió forintos lakásvásárlási alapját használná erre a célra, de egyelőre senki sem adott be kérelmet.

- Több hiba is csúszott a fenti számításokba - veti e koncepció ellen Bús Balázs (Fidesz) Óbuda-Békásmegyer polgármestere. - Az önkormányzatok nem fillérekért, hanem a legmagasabb kikiáltási áron vehetik meg az ingatlanokat. Ez néhány ügyes állicit révén akár a piaci ár közelébe tornázhatja a vételárat. Tévedés, hogy később az önkormányzatok jó áron adhatnak túl az ingatlanokon. A lakottan megvett lakások ugyanis csak korlátozottan forgalomképesek.

Ha a bérlő később megvásárolná ingatlanát, akkor a vételárat a lakástörvény alapján kell meghatározni. Így legfeljebb húsz százalékot kell kifizetnie, a többire 15 éves részletfizetést kérhet. Ha egy öszszegben fizet, a helyi rendeletben meghatározott engedmény adható, ami helyenként akár a vételár fele is lehet. (Az már más kérdés, hogy az önkormányzat elméletileg másnak is eladhatja a lakást, ha a bérlő nem él elővásárlási jogával.) A vagyongyarapodás mértéke tehát erősen kérdéses.

Ráadásul az önkormányzatoknak most - a bejelentett 120 milliárd forintos elvonás mellett - egyáltalán nincs pénze erre a célra, és a hiteltörlesztésre sem.

Óbuda polgármestere Bajnai Gordon miniszterelnöknek is leírta érveit egy minapi nyílt levélben: ha az önkormányzatok konzekvensen élnek elővásárlási jogukkal, több tízmilliárd forintra rúgó adósságállományt halmoznak fel, ami alapvető feladataik ellátását súlyosan veszélyezteti - áll az okfejtésben. - Ha ugyanis egy bajbajutottnak segítünk, akkor a többit sem utasíthatjuk el, márpedig a legoptimistább számítások szerint is legalább 5-6 ezer családot fenyeget országszerte a kilakoltatás réme. Ráadásul a biztos vevő tudatában a bankok könnyebben szánják rá magukat a kényszerértékesítésre, mert azzal védekezhetnek, hogy senkit sem tesznek az utcára.

Bús Balázs mást javasol. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) ne az önkormányzatoknak adjon hitelt a lakásvásárláshoz, hanem vállalja át a kölcsönöket a kereskedelmi bankoktól, majd függessze fel a kölcsön visszafizetését, vagy adjon haladékot a megszorult adósoknak. Csakhogy egyelőre az MFB-hez egyetlen önkormányzati hitelkérelem sem érkezett.

Óbuda mindenesetre nem vár az újabb kormányzati lépésre. A testület krízislakás-keretet hozott létre a kényszerértékesítés miatt lakásukat elvesztett kerületi polgárok megsegítésére. A kerületben 3500 önkormányzati bérlakás található, amelyből évente ötven ürül meg. Ezek közül tettek át tízet a krízisalapba. Szükség esetén ez a szám bővíthető. A kijelölt lakások zömében egyszobásak és összkomfortosak. A bérlőknek szociális bérleti díjat kell fizetni, ami a komfortos lakás esetében havi 330 forint négyzetméterenként, míg az összkomfortosak után 345 forint. Elhelyezési kérelem eddig még nem érkezett az önkormányzathoz. A kerületi családsegítő adósságkezelő csoportjánál viszont egyharmaddal nőtt a forgalom, és hasonló arányban emelkedett a lakásfenntartási támogatásiigény-kérelem is.

Ez a fajta lakásfelvásárlás átmenetileg orvosság, távlatokban - legalábbis az önkormányzat számára - méreg - fejti meg a helyhatóságok tartózkodásának okát dr. Hidasi Gábor ügyvéd. - Az adós a felgyülemlett vételárhátralék miatt aligha kerül valaha is abba a helyzetbe, hogy új hitel nélkül visszavásárolja a lakást az önkormányzattól.

A tulajdonos bérlővé válása viszont az önkormányzatokat nehéz helyzet elé állítja. A lakók az önkormányzatokkal szemben jóval többet engednek meg maguknak, mint a bankokkal szemben, illetve a piacon. Az önkormányzat a lakáskiürítés terén nagyon gyenge. S ezzel a bérlők többnyire vissza is élnek. Az sem segít az önkormányzaton, de már a lakón sem, ha később lakottan értékesíti az ingatlant. Egyrészt a valós vételárnak - sőt az általa fizetettnek is - csupán a töredékét kaphatja a lakásért.

Másrészt az új magántulajdonos nem szociális lakbért kér, hanem piacit, amit a bennrekedt bérlő éppen úgy nem, vagy csak nagyon nehezen tud kifizetni. A rossz banki adósnak még volt tulajdona, lakással együtt eladott önkormányzati bérlőként nincs. Az adósokon a bérlővé való leminősítés helyett a hosszú távú törlesztési moratórium segíthet - foglalta össze véleményét Hidasi Gábor.

Az árverések 10-15 százaléka volt sikeres

Június végén a lakossági lakáscélú hitelállomány az országban 3936 milliárd forint volt. A mintegy 830 ezer lakáshitel-szerződés 62 százaléka devizaalapú. Az átlagos hitelösszeg ötmillió forint. A 90 napot meghaladóan nem fizetők aránya 1,6 százalék, ami körülbelül 30-35 ezer adóst jelent. A legvészesebb forgatókönyvek becslései szerint évente körülbelül 5-6 ezer végrehajtásra kell majd számítani.

A Pénzügyminisztérium kimutatása alapján a lakáshitel-állomány június végén, a forint erősödése miatt, 12 százalékkal csökkent, ugyanakkor a jelzáloghitel-adósok helyzete - kis mértékben ugyan -, de romlott. A Magyar Nemzeti Bank a közelmúltban felmérést készített a legnagyobb árverezők között, ennek alapján a tavaly szeptember és idén május között az árverésre felkínált ingatlanok száma nem haladta meg a háromezret, ugyanakkor az eljárásoknak csak a 10-15 százaléka volt sikeres. A felmérés szerint korábban csak elvétve fordultak elő ilyen árverések.

Kapcsolódó cikkek: Döcögve kezdődik a lakáshitelesek mentése | Holnaptól állami lakáshitel-kezesség | Öt százalékra csökkenhet a lakásfelújítás áfája | Nincs lufi, ami kipukkadjon | Fideszes vezetők államilag támogatott hitelei