Papírcsákó és kézellenző a nap ellen

Népszabadság - Reviczky Zsolt

A Duna-partot és a hidakat már délben, a tűző napon is elárasztó tömeget viszont láthatólag nem nagyon bántotta a dolog, sőt mintha többségük csak arra várt volna, hogy valami repüljön el a fejük fölött, lehetőleg minél alacsonyabban és hangosabban. Nem kellett csalódniuk, mint ahogy vélhetően a Red Bull marketingeseinek sem. Reklámrendezvényüket ugyanis most is sikerült milliós tömeget vonzó ünnepre ültetniük, nyilván abból a felismerésből, hogy a repülés okozta szédület a földön is előidézhető a vattacukor-Red Bull kombinációval.

Az egyedüli csalódott a repülőszövetség: "ennyire egyenlők a pályák, egyenlők az esélyek, ha az ugyanolyan üzemeltetői jogokkal rendelkező MRSZ-nek nem, ám a másik cégnek kiadták az engedélyt?" Az előzményekhez tartozik, hogy az ünnep biztosításáért felelős operatív törzs túl veszélyesnek ítélte a légi bemutató tervét, az "nem felelt meg a szokásosnál szigorúbb biztonsági előírásoknak". Mindezek után operatívék megállapodtak a MasterSky-jal - "amely rendelkezik az érvényes repülési engedéllyel és garantálni tudja a biztonsági feltételek betartását" - a különleges gépek repüléséről.

Magyarán: a biztonságos Red Bull úgymond "befogadta" a Boeinget meg a többi "kuriózumot", előbbi így csak kicsit borzolta össze a rakparton állók haját, nem pedig nagyon, ahogy az a betiltott terv szerint nyilván kijárt volna. Az MRSZ közölte: továbbra is sérelmezi, hogy nem az ő eredetileg meghirdetett programjuk, hanem a Red Bull-bemutató részeként szállhatott fel három légi jármű az ünnepi repülőnapon. A szövetség nem érti, hogy a hatóság a Red Bull hatósági engedélyeit intéző MasterSky cégnek kiadta az engedélyt, számukra nem. Ugyanazok a gépek ugyanazzal a személyzettel szálltak volna fel az ő programjuk keretében.

DC-3-as repülőgép tisztelgő repülés főpróbája a Li-2-es 60. születésnapján
Népszabadság - Szabó Bernadett A Duna-parton a tömeg kegyeiért folyó küzdelemből persze nem sok látszott; a sokaság békésen szemlélte a szervezett kamikazeakciót, jól tűrte a hangfalakból időről időre feltörő rapzenét is (bár nem feltétlenül értették, miért az a refrén, hogy "Megcsinállak!"). A partmenti parkokban nagyobb családok ücsörögtek: napszúrás-gyanús apuka púposra főtt sörös dobozokkal szakértett a világháborús gépekről, gyerekei papírcsákókban félájultan imbolyogtak a fák között, anyuka energiaitalos napszemüvegtartóért könyörgött, ha éppen nem a pilóták testi épségéért aggódott... Az előírások rendkívül szigorú voltáról a kommentátor többször is biztosította a közönséget, bejelentve, hogy amelyik gép 370-nél gyorsabban, vagy 12 G-nél erősebb terheléssel repülne, ne adj' isten a rakpart (és a tömeg) fölé merészkedne, azt rögvest kizárják a versenyből... És ezt is tették több versenyzővel - az egyik 380-nal próbálkozott, amit az egyik kommentátor azzal magyarázott, hogy hát ő is inkább a hidat nézné a pilóta helyében, mint a sebességmérőt...

Még egy kisebb csalódásról be kell számolni: elmaradt Veres Zoltán hagyományos műrepülőbemutatója - a pilóta egy meghibásodott Malév-járat miatt külföldön rekedt. Kárpótolt ezért sok minden, hiszen végül volt régi repülő is, meg új is, hangosak is voltak, meg pörögtek is, a hídba sem szálltak bele - úgyhogy a korlátokon kornyadozó látcsöves katasztrófa-turistákat leszámítva, a többség elégedett lehetett, anyuka is megnyugodhatott, vagy ha mégsem, hát ment megnézni az ország tortáját.

Az esti fővárosi tűzijáték - több városéval együtt - színpompásabb volt minden eddiginél, bár ennek megítélésekor is minden valószínűség szerint a pártszimpátiák döntenek. A mentők késő estig csaknem 140 beteget láttak el, többségük könnyű sérült volt, bár tíz embert kórházba kellett vinni.