"Minden körülmények között ellentétes az egyenlő választójog elvével, ha az egyéni választókerületekben a jegyzékbe vett választópolgárok száma közötti kétszeres eltérés mutatható ki" - szögezte le egy 2005-ös határozatában az Alkotmánybíróság (AB). Az indítványozó, aki az ilyen aránytalanságokat sérelmezte, azt is kérte, hogy a kifogásolt szabályozást az AB semmisítse meg. Ez nem történt meg. Így van olyan választókerület, ahol jóval több mint hatvanezer, máshol viszont már huszonhétezer ember választhat egy képviselőt. A "jó" helyen lakók választóereje így több mint kétszerese másokénak.

Esős választás

A fővárosban és a megyékben megszerezhető mandátumok számát egy 1989-es törvény, a választókerületek elhatárolását pedig egy 1990. januári, még Németh Miklós által aláírt minisztertanácsi rendelet tartalmazza; ezek lényegében változatlan formában hatályosak ma is. Az egyes körzetek lakosságszáma között már a jogszabályok elfogadásakor is jelentős különbségek voltak, és a rendszer azóta tovább torzult. Így például Veszprémben 27 ezer, míg a főváros XVII. kerületében 64 ezer választópolgár delegálhat a parlamentbe egy egyéni képviselőt. Hasonló aránytalanságok tapasztalhatók a területi listán elnyerhető mandátumok esetén is.

Az AB a szabályozást nem semmisítette meg, csupán az alkotmányellenes mulasztást állapította meg, mert a parlament nem alkotott olyan törvényt, amely biztosítaná a szavazatok egyenértékűségét. Az alkotmánybírák azt sem határozták meg, hogy az egyes választókerületek között mekkora eltérés fogadható el, csak annyit mondtak: "a választójog egyenlőségének elve megköveteli a képviselői helyek választókerületek közötti egyenletes elosztását". Utaltak azonban arra, hogy az Európa Tanács szerint "az egy képviselői helyre jutó választópolgárok száma tekintetében a választókerületenkénti eltérés (...) semmiképpen sem lépheti túl a 15 százalékot".

A határozatot 2005 júniusában hirdették ki, ám az abban foglaltak végrehajtására - bár a választási törvények módosítására a kormányoldal és az ellenzék azóta vagy tíz különféle javaslatot terjesztett elő - eddig egyetlen érdemi kísérletet sem tettek. A kormány 2006 júniusában előállt ugyan egy tervezettel a parlament létszámának 298 főre történő csökkentéséről, és abban utaltak rá, hogy az egyes választókerületek népessége között legfeljebb kétszeres (!) különbség lehet. Ám nyilvánvaló volt: az ellenzék a javaslatot nem támogatja, ezért esély sincs a kétharmados törvény módosítására.

A kabinet legutóbb márciusban azt kezdeményezte, hogy legyen 199 fős a parlament, és a képviselőket 176 arányosított választókerületben, de listán válasszák. Csakhogy előre tudható volt, hogy az ellenzék támogatásának nyilvánvaló hiánya miatt az elképzelés bukásra van ítélve. A többi javaslat viszont még enynyire sem volt tekintettel az AB-határozatra; a Fidesz például leginkább csak részletszabályokat módosított volna, többek között azért, hogy megakadályozzák az általuk vélelmezett törvénysértéseket, így a "láncszavazást".

Információnk szerint a parlamenti pártok már végképp lemondtak arról, hogy a következő általános választásokig eleget tegyenek az AB-döntésben foglaltaknak. Ez a kétharmados többségben reménykedő Fidesznek nyilvánvalóan nem is érdeke, mert az eddigi nyilatkozatok alapján elképzelhető, hogy egy nagyarányú győzelem után az egész választási rendszert átalakítják, hiszen akkor ezt "saját hatáskörben" megtehetik. Ez esetben kétszáz fős parlament jöhet létre 150 egyéni képviselővel, miközben az arányosítást szolgáló kompenzációs, listás mandátumok száma ötvenre csökkenne. Az MSZP pedig valószínűleg azért nem szorgalmaz újabb törvénymódosítást, mert könnyen rásüthetnék, hogy a választási térkép átrajzolásával manipulálná az eredményt.

A Political Capital elemzőintézet többször jelezte, hogy a választókerületek népessége közötti aránytalanságot súlyos problémának tartja, és az AB-hez fordult, mondván, a jelenlegi szabályozás mellett alkotmányosan aggályos lesz a következő általános választás eredménye. A Political Capital álláspontját mások is osztják, mert az alkotmánybírák több hasonló beadványt kaptak, ám szinte kizárt, hogy a testület ezekben 2010 előtt határozatot hozzon.

A választások eredményét a bíróság elvben akár meg is semmisítheti, ám csak a hatályos törvények alapján járhat el - hangsúlyozta kérdésünkre Wiener György szocialista parlamenti képviselő, választási szakértő. A jogszabályok alkotmányosságát ugyanis kizárólag az AB mérlegelheti, a taláros testületnek viszont nincs hatásköre az eredmény megállapításában. A választási rendszer tehát szerinte változatlan szabályok mellett sem válik működésképtelenné.

A politikusok felelőssége, hogy az AB döntésének megfelelően alakítsák ki a választókerületeket, ám amíg ez nem történik meg, addig a jelenlegi rendben kell lefolytatni a választásokat - mondja Tóth Zoltán választási szakértő is. Ez kétségkívül nem elegáns megoldás - ismeri el -, ám jogi eszközökkel nem támadható. Az alkotmánybírósági beadványok kapcsán pedig a szakértő hangsúlyozta: kizártnak tartja, hogy az AB a kifogásolt szabályozást megsemmisítse, mert ezzel esetleg a választások megtartását tenné lehetetlenné. Ezt szerinte senki nem kockáztatná meg.