Az utóbbi időben kifizetett végkielégítésekből húsz új busz beszerzésére is futotta volna

Szabó Bernadett

Az én orrom alá is ilyen szerződést dugtak, amikor a cég élére kerültem, és így foglalkoztatták a vállalat többi vezetőjét is - emlékszik vissza Antal Attila, a BKV korábbi, végkielégítés nélkül távozott vezérigazgatója. - Ez komoly kiadást jelentett a hatalmasra duzzadt menedzsment-vízfej lecsapolásakor, de a Fővárosi Közgyűlés annak idején elfogadta az úgynevezett stratégiai átszervezés - végkielégítéseket is magába foglaló - 1,5 milliárd forintos költségvetését. Antal emlékeztet rá, hogy ennek keretében harminc százalékkal csökkentette a felsővezetői létszámot. - A régi, megcsontosodott vezetők egy részét viszont fiatalokkal pótoltam, akikkel szintén határozott idejű szerződést kötöttünk. Ezzel próbáltuk kiegyenlíteni a cégnél való elhelyezkedésből adódó karrierkockázatot. Ez a fajta foglalkoztatás azonban csak akkor drágább, ha sorra kirugdossák az embereket - mondja a volt vezérigazgató.

Nos, ez az utóbbi időkben elég gyakran megtörtént, a közpénzből fizetett végkielégítések sokszor több tízmilliós nagysága pedig hétköznapi mértékekkel mérve elképesztő.

Fejvadászok kizárva

Az állami-önkormányzati tulajdonú cégek menedzsmentjét nem a magánszférában szokásos piaci elvárásokat tükröző szakmai szempontrendszer alapján választják ki, hanem bizalmi-ismeretségi alapon. Sem a minisztériumokban, sem az állami-önkormányzati tulajdonban lévő cégeknél nem divat fejvadászokat fogadni. Nincs rá pénz - állítják. - S közben milliókat költenek a gyorsan felvett és még gyorsabban elküldött munkatársak végkielégítésére. A BKV botrányt kavaró munkaszerződései korántsem egyediek. A módszert az állami-önkormányzati vállalatok többségénél alkalmazzák, legfeljebb az összegek szemérmesebbek és a politikai érdekháló ritkásabb.

-
- Az állam nehezen megfogható, távoli cégtulajdonos, amelynek érdekeit többszörös áttéten keresztül kell érvényesíteni. Csakhogy minél nagyobb a távolság a tulajdonos és a végrehajtó között, annál kisebb hatásfokkal működik a rendszer - magyarázza Zsoldisné Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke. - A saját pénzét, hírnevét vásárra vivő tulajdonos általában rövid pórázon tartja menedzsmentjét. Az állami cégek többsége ezzel szemben monopol helyzetben van, a piaci visszacsatolás áttételes, így a cégvezetők teljesítménye nehezebben mérhető, a hibák lassabban kerülnek a felszínre, a felelősség könnyebben hárítható. A versenyszférában a vezetői teljesítményt tükrözi a cég üzleti eredménye, az önkormányzati-állami vállalatoknál ennél sokkal fontosabb a tulajdonosi jogokat gyakorló állami/önkormányzati testületekben ülő politikusok véleménye. S ezt korántsem csak a szakmai teljesítmény befolyásolja.

A politikai játszmák színterére kevés elhivatott, szakmai karriert építő menedzser szeretne belépni. Így az egyébként piaci, sőt helyenként azt meghaladó juttatásokat kínáló állami-önkormányzati gazdasági vezetői posztokért sem folyik ádáz küzdelem. Jellemzően lasszóval kell fogni az embereket. Ezt mutatja a BKV végkielégítési botrányának nyitányát adó ügy is.

Szalainé Szilágyi Eleonóra humánpolitikai igazgatót - lehetséges nyugdíjazása előtt egy évvel - 96 millió forintos végkielégítéssel bocsátották el, majd 21 hónapra meghosszabbították a felmondási idejét, mialatt milliós fizetést kapott. Az azóta - a BKV-nál bevett gyakorlattal ellentétben végkielégítés nélkül - távozó Balogh Zsolt általános igazgató belső információk szerint gőzerővel kereste utódját, többször úgy tűnt, meg is találta, ám a jelöltek sorra visszaléptek. Hiába a jó fizetés, ha ehhez nagy médiafigyelem és politikai nyomás társul. A HR poszt azóta is betöltetlen a cégnél. Most új pályázatot írtak ki, még a versenyszférában is csábítónak tűnő ajánlattal körítve. Zsoldisné Csaposs Noémi mégsem hiszi, hogy a szakma élvonalából akadna jelentkező.

Jönnek az ismerősök

A vezetői posztok bizalmi alapon való betöltése a versenyszférában is bevett gyakorlat, különösen egy ilyen folyamatosan pellengéren álló cégnél természetes - magyarázza Székely Gábor. A Szerencsejáték Zrt vezérigazgatója egyben a BKV felügyelő-bizottságának elnöke, és a közlekedési vállalatnál tapasztalható nagy fluktuáción sem csodálkozik. - Egy olyan cégnél, ahol három év alatt három vezérigazgató váltotta egymást, érthető a vezetők cserélődése. Bár - teszi hozzá - ez a botrány kirobbanása előtt senkinek sem szúrt szemet. Tavaly a stratégiai átszervezés okán több száz embert küldtek el a felsővezetéstől a takarítókig. A kollektív szerződés alapján a legtöbbjüknek végkielégítés járt, ami egy összegben szerepelt a cég mérlegében. A szám ugyan jelentős volt, de akkor senki sem vitatta ezt. Mint ahogy az fb tagok közül korábban senki sem kívánta látni a 600-800 fős menedzsment szerződéseit sem, bár megtehette volna.

Az sem szúrt szemet senkinek, hogy a cég mérlegéhez kapcsolt könyvvizsgálói jelentésből hiányzik néhány oldal. Történetesen a fentebb említett humánpolitikai igazgató elbocsátását és újraalkalmazását kifogásoló rész. Arról sem volt tudomása a felügyelő-bizottságnak, hogy a cégnél előszeretettel kötnek határozott idejű, viszont jelentős végkielégítést előrevetítő szerződéseket.

Dőreség ilyen pozíciókat határozott idejű szerződésekkel betölteni - véli Zsoldisné Csaposs Noémi. - A magánszférában legfeljebb csak kis bérköltségű állásokat töltenek be ilyen formán, azokat is inkább egy állandó alkalmazott előre meghatározható időtartamú kiesésének - például gyermekgondozás, ösztöndíj, stb. - pótlására. Ott a költségtakarékosság a cél, míg a fenti szerződésekről aláírásuk pillanatában tudható volt, hogy sokba kerülnek majd a cégnek.

Ilyen, a vezetők számára elbocsátás esetén is többéves jövedelem kifizetését lehetővé tevő szerződést csak olyan cégek kötnek, ahol a tulajdonos érdekeit nem védik kellőképpen. Ez a gyakorlat sajnálatos módon éppen a veszteséges, közpénzzel dotált állami vagy önkormányzati munkáltatókra jellemző - erősíti meg a fentieket Tálas Miklós munkajogász.

Kocsis István a július 27-i felügyelő bizottsági meghallgatásáról nyilatkozik a sajtónak
MTI - Bruzák Noémi A politikai kultúra hiánya

- A határozott idejű foglalkoztatás egyáltalán nem ritka az önkormányzati cégeknél - állítja Steiner Pál, a fővárosi szocialista frakció vezetője. - A fővárosi önkormányzat több cégénél is gyakori foglalkoztatási mód. Távol vagyunk ugyanis a politikai kulturáltság azon fokától, amikor a szakembereknek nincs szükségük formális védelemre a politikai vezetőváltások idején - teszi hozzá Steiner, aki egyúttal nagyobb óvatosságra és mértékletességre inti a BKV-ügyben megszólalókat. A végkielégítések hallatán felháborodók rendre megfeledkeznek arról a tényről, hogy ezeket a szerződéseket a menedzsment sem köthette volna meg, ha erre nem jogosítja fel őket a cég alapító okirata, üzleti szabályzata, illetve a kollektív szerződés, amelyhez a munkavállalók érdekvédelmi szervezete foggal-körömmel ragaszkodik és sztrájkolni is hajlandó a védelmében.

Vitézy Dávid - a BKV felügyelő-bizottságának fideszes delegáltja - úgy véli, hogy a tulajdonosnak kötelessége megkísérelni a jogtalanul kifizetett közpénzek visszaszerzését. Ennek érdekében az fb. következő ülésén határozati javaslatot nyújt be, kezdeményezve jogi lépések megtételét. - A törvényekben szép számmal találhatóak passzusok, mint például a jó erkölcsbe ütköző gazdagodás tilalma, amelyek lehetővé teszik a szégyenletesen kifizetett milliók visszakövetelését - állítja Vitézy, aki szerint a felügyelő-bizottság valóban nem tudott a mértéktelen végkielégítésekről, de meg is tett mindent azért, hogy ne is tudhasson. Az ő elmúlt években benyújtott indítványait zsinórban utasították vissza, s nem támogatták a teljes szerződésállomány átvizsgálására vonatkozó javaslatát sem. A felügyelő bizottságot elnöklő Székely Gábor éppúgy nemmel szavazott, mint az érdekképviseletek képviselői. Elutasították a tanácsadói szerződések aláírás előtti bemutatásra vonatkozó javaslatát, és elvetették Andó Sándor szocialista képviselő indítványát is, amely a jelenlegi kontraktusok felülvizsgálatát javasolta. A felügyelő bizottsági tagok többségéhez hasonlatosan nemmel szavazott az MDF-es delegált is. Ezzel szemben Herényi Károly országgyűlési képviselő, a párt szóvivője most utólag a teljes igazgatóság és az fb. lemondását követeli a tisztánlátás érdekében.

Lassan minden párt beszáll a politikai birkózásba. A Fidesz, bár nem most kezdte, szinte naponta új vizsgálatot kezdeményez, hol az ügyészségen, hol a rendőrségen, hol a Parlamentben. Lakos Imre, a fővárosi önkormányzat szabaddemokrata közlekedési tanácsnoka a minap követelte a BKV-végkielégítési ügyek hátterének tisztázását, mire Szalkai István szocialista képviselő nem kevésbé heves értetlenséggel válaszolt: ha a terület felügyeletével megbízott tanácsnok, illetve Ikvai-Szabó Imre liberális főpolgármester-helyettes semmiről se tudott, akkor mit felügyeltek? A közlekedési tanácsnok tájékozatlansága éppoly kevéssé életszerű - hangsúlyozza Szalkai -, mint Kocsis István vezérigazgató állítása, miszerint semmit se tudott a kifizetésekről. Ez különösen meghökkentő az általa szignált menedzserszerződések tükrében. A cégvezető korábbi munkahelyeiről a BKV-hoz csábított munkatársak az előző vezérigazgatók - Aba Botond és Antal Attila - idején kötött munkaszerződésekhez kísértetiesen hasonló feltételekkel igazoltak a közlekedési vállalathoz. (Aba Botond nem kívánt lapunknak nyilatkozni az ügyben, annyit azonban leszögezett: ő senkinek sem fizetett végkielégítést. Tudomása szerint utóda valamennyi általa kötött szerződést felülvizsgált.)

A főpolgármesteri kabinet a felügyelő bizottság elnökétől, Székely Gábortól a jövő héten vár magyarázatot a BKV-ügyekre. Nem sokat mondhat majd, hiszen a BKV jutalmazási és bérezési rendszerére vonatkozó belső vizsgálat csak augusztus közepén zárul le, a jelentést augusztus 17-én tárgyalja a felügyelő-bizottság. Ha Székely Gábor elnök elfogadja Andó Sándor indítványát, akkor ezen az ülésen nemcsak a korábbi, hanem a jelenlegi, Kocsis István által kötött munkaszerződések is terítékre kerülnek. A fővárosi MSZP-frakció nevében Andó tegnap azt is javasolta, hogy hozzák nyilvánosságra Kocsis Istvánnak a Magyar Villamos Művekkel kapcsolatos nyilatkozatát is, amely szerint semmilyen hatósági eljárásban nem érintett, s a felesége nem érintett az MVM által kötött szerződésekben. Vitézy Dávid mindettől függetlenül több indítványt is tesz, így javasolja a tanácsadók alkalmazásának korlátozását, a vezetői fizetések, juttatások és végkielégítések maximalizálását, illetve a vezetői munkaszerződések részletes szabályozását.

Az MSZP országos elnökségének tegnapi ülésén is napirendre került a BKV. Egyhangú határozatban szólították fel Hagyó Miklós főpolgármester-helyettest a vizsgálat szigorú lefolytatására és a következtetések levonására. Ezzel gyakorlatilag megnyílt az út Kocsis István menesztése előtt.

A BKV százszázalékosan önkormányzati tulajdonban lévő zárt részvénytársaság, így Budapest szocialista-szabaddemokrata vezetésű önkormányzata, illetve főpolgármestere köteles e cég vagyonát védeni. A 127 milliárd forint alaptőkéjű társaságot tizenegy tagú igazgatóság irányítja, a felügyelő bizottság kilenc tagú, jelenlegi elnöke egy másik állami cég vezérigazgatója.