"Nem csak az ügyészségen múlt", így reagáltak a Népszabadságnak nevük elhallgatását kérve nyilatkozó rendőrségi és pénzügyőrségi források arra a legfőbb ügyésznek írott levélre reagálva, amit Laborc Sándor, az NBH hétfőn lemondott főigazgatója írt. A levélben felsorolt aggályok és sérelmek egy részét ugyan ők is osztják - a nyomozást felügyelő ügyész szerintük is inkább lassította, mint segítette volna a kétségkívül szövevényes ügy tisztázását -, határozottan állítják azonban: nem csak az ügyészségen múlt, hogy az NBH feljelentése alapján elrendelt nyomozást a kezdete után tíz hónappal, bűncselekmény hiányában végül megszüntették.

Nehéz volna pontos leltárt készíteni az UD-ügyekről és azok állásáról, mivel az NBH által tett feljelentés alapján indult eljárást ugyan megszüntették, azonban az eredeti feljelentésben nem említett bűncselekményekre is felfigyeltek a hatóságok, s azokban még nem zárult le a vizsgálat.

A rendőrség - az NBH 2008. szeptember 10-i feljelentése alapján - államtitoksértés, lőfegyverrel visszaélés, számítástechnikai rendszerek védelmét ellátó biztonsági intézkedések kijátszása, számítástechnikai rendszerek elleni bűncselekmény, valamint magántitok jogosulatlan megismerésének gyanújával indított eljárást. Az adócsalás gyanúját a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága vizsgálta. A rendőrségihez hasonlóan a vámőrség is bűncselekmény hiányában szüntette meg a nyomozást.

A Nemzeti Nyomozóiroda (NNI) a lőfegyverrel visszaélés gyanújával indított eljárást már a nyomozás második napján megszüntette, miután kiderült, hogy a házkutatás során talált fegyverek legálisan tartott, korábban szabályosan hatástalanított gépkarabélyok voltak. Ficsor Ádám titokminiszter a szerdai lapunban közölt interjúban azt mondta: egy lehallgatott telefonbeszélgetés résztvevői lőszer- és fegyverbeszerzésről tárgyaltak, azért adta át azonnal az NBH az UD Zrt.-vel kapcsolatos addig összegyűjtött információit az NNI-nek. Rendőrségi körökben azonban ma már sokan úgy tartják: a "fegyverszálat csak azért tette bele az NBH a feljelentésbe, hogy a rendőrséget azonnali intézkedésre (házkutatás elrendelésére) kényszerítse". Így a nyomozó hatóságnak már nem volt arra módja, hogy feljelentéskiegészítés keretében vizsgálja a feljelentés megalapozottságát.

Rendőrségi forrásaink nem ismerték be, de nem is cáfolták, hogy a "fegyveraffér" miatt később már az NBH feljelentésének többi részét is erős fenntartásokkal kezelték. Különösen azután, hogy az államtitoksértés miatt tett feljelentés sem bizonyult megalapozottnak.

Emlékeztetőül: államtitoksértésért azért tett feljelentést az NBH, mert állításuk szerint "valaki" az UD Zrt.-től információt kért arról, hogy a "Cég" (vagyis az NBH - A szerk.) lehallgattatja vagy megfigyelteti-e X. Y.-t. Kapcsolatuk válaszolt a neki feltett kérdésre, azonban a válasz nem volt igaz. A hazugság pedig - a rendőrség szerint - nem lehet államtitok.

A számítástechnikai rendszer elleni bűncselekmény, valamint a számítástechnikai rendszerek védelmét ellátó biztonsági intézkedések kijátszása egyelőre nem bizonyítható.

Nemrég a Nemzetbiztonsági Iroda egy közleményében arra utalt, hogy "...az UD Zrt.-hez köthető személyekhez e nyomozó cég számítógépéről indulva - a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) adatbázisából - vélhetően jogosulatlanul, igen nagy tömegű adatot hívtak le". Ebben az ügyben még tart a nyomozás. A rendőrség információink szerint eddig annyit derített ki, hogy a MÁV Biztosító egyik számítógépéről szabályos kóddal és "adatlekérésre jogosult számítógépről" valaki bejelentkezett a KEKKH rendszerébe, majd onnan igen rövid idő alatt olyan nagy mennyiségű adatot töltött le, amennyit az adott gép kódjával és jogosultságával olyan rövid idő alatt nem tölthettek volna le. A MÁV Biztosító számítógépeit akkor a nyomozó hatóságok adatai szerint az UD szakemberei működtették. A nyomozók azonban nem találtak a KEKKH-től jogosulatlanul letöltött adatokat sem az UD Zrt. számítógépein és szerverein, sem a cégnél és az UD vezetőinél tartott házkutatások során.

Rendőrségi források szerint a nyomozást több esetben az nehezítette, hogy az NBH olyan lehallgatási anyagokkal igyekezett alátámasztani a feljelentését, amelyeket a rendőrség törvényes bizonyítékokként nem használhatott föl. Miként azt Ficsor Ádám is elmondta, az NBH objektumvédelem keretében foglalkozott az UD Zrt. tevékenységével.

Az objektumvédelemre kiadott lehallgatási engedély alapján gyűjtött információk az államtitoksértés vagy a magántitok jogosulatlan megismerésének bizonyítására nem használhatók fel. Utólag meg kellett volna kérni ezekre a bűncselekményekre is a lehallgatási engedélyt, s ha megkapják, akkor már az objektumvédelemre szóló engedély alapján rögzített beszélgetések is felhasználhatók lettek volna.

A rendőrség és az ügyészség még számos ügyben nyomoz. Immár összesen négy rendőrrel kapcsolatban merült fel annak megalapozott gyanúja, hogy személyes kódjukkal a rendőrségi nyilvántartásokból titkos információkat gyűjtöttek, majd továbbították azokat az UD Zrt.-nél dolgozó kapcsolataiknak. Adótitok jogosulatlan lehívása miatt állítólag az APEH-nál is nyomoznak, bár korábban az adóhatóság tagadta, hogy munkatársai érintettek lehetnének az ügyben. Tart még a nyomozás az UD-től lefoglalt, haditechnikai, illetve kettős rendeltetésű terméknek minősülő titkosszolgálati eszközök birtoklása miatt is.