Miniszterek, szociálpolitikai szakértők és karitatív szervezetek vezetői a Kríziskezelő program tanácsadó testületében
Népszabadság - Reviczky Zsolt "A rendelkezésre álló összeget a lehető leggyorsabban és legigazságosabban el kell juttatni azokhoz, akik a leginkább rászorulnak", jelentette ki Herczog László szociális miniszter tegnap, a tanácsadó testület alakuló ülésén. A testületben két tárcavezető, Herczog és Kiss Péter társadalompolitikai miniszter, szociálpolitikai szakértők és karitatív civil szervezetek vezetői kaptak helyet. A miniszter hangsúlyozta: ha azt tapasztalják, hogy a rendszer javítható, igazságosabbá tehető, akkor a kormányrendelet módosítására is sor kerülhet.

Herczog László kérdésre elmondta: az áramszolgáltatók extraprofitjának 60 százaléka, hárommilliárd forint, a krízisalapba, 40 százaléka, kétmilliárd forint, közvetlenül karitatív civil szervezetekhez kerül.

Ezzel a szociális tárca vezetője világossá tette, hogy nem vonják vissza az áramszolgáltatók befizetését előíró döntést. Ezt a KDNP képviselője, Molnár Béla kezdeményzete tegnap, aki felszólította a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot, hogy vizsgálja ki az áramszolgáltatók ötmilliárd forintos befizetését a krízisalapba. Az ellenzéki képviselő kijelentette: ha a fogyasztóktól akár csak 500 forintot is elvon a kormány, törvénytelen dolgot tesz.

Emlékeztetőül: a Magyar Energia Hivatal még áprilisban kötelezett négy áramszolgáltatót arra, hogy összesen ötmilliárd forintot, fogyasztónként átlagosan 500 forintot térítsen vissza a felhasználóknak azért, mert - az egyes szolgáltatóknál eltérő mértékben - átlagosan 40 fillérrel magasabb árrést számoltak az előzetes, de pontatlan becslés alapján. A hivatal döntése szerint az ötmilliárd forint 60 százalékát közvetlenül a fogyasztóknak kellett volna visszafizetni, 40 százalékot pedig az úgynevezett védendő, illetve a szolgáltatásból kikapcsolt, kis jövedelmű felhasználóknak. Ezt a döntést egy július 17-én hozott energiahivatali határozattal megváltoztatták, és arra kötelezték az Elműt, az Émász-t, az E.ON Energiaszolgáltató Kft.-t és a Démászt, hogy a fenti összeg 60 százalékát a krízisalapba fizessék be, 40 százalékát pedig a rászoruló lakosok villamosenergia-fogyasztását támogató alapítványok egyikébe, vagy közhasznú társadalmi szervezet számlájára utalják adományként.

Feltűnő azonban, hogy nem képviselteti magát a testületben a krízisalap felállítását kezdeményező MTA Gyermekszegénység Elleni Programiroda. Erre vonatkozó kérdésünkre Ferge Zsuzsa szociológus elmondta, hogy ők nem rendelkeznek országos hálózattal, csak kutatással foglalkoznak. Hozzátette: hiányolják a kezdeményezésből a szociális munka gondolatát.

A krízisalap egyszeri, vissza nem térítendő támogatást nyújt a gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe kerülő családoknak. A támogatás összege 20-50 ezer, kivételes esetekben 100 ezer forint lehet.

A Kríziskezelő program tanácsadó testületében az előzetes konzultációk nyomán a kormány által felkért nyolc civil szervezet képviselője vesz részt. A tanács tagjai: Szabó János, az Országos Szociálpolitikai Tanács társelnöke, Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke, Dr. Kató Ernő, a Baptista Szeretetszolgálat fejlesztési igazgatója, Pelle József, a Szociális Szakmai Szövetség képviselője, Polacsek Györgyi, a Magyar Vöröskereszt szociális vezetője, Szombathy Márta, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnökségi tagja, Márton Izabella, a Szegényellenes Hálózat igazgatója, valamint Balogh József, az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökhelyettese.