Nyelvvizsgaügy: a szaktárca elutasítja a szülők javaslatait

Elutasítja a szaktárca a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének azt a kérését, hogy a diplomák kiadását ne kössék nyelvvizsgához. Nem támogatják azt az indítványt sem, hogy a nyelvvizsgáért ne járjon többletpont a felvételinél.

Diszkriminatív és etikátlan - ezekkel a szavakkal véleményezte a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének elnöke azt a szabályozást, amely előírja, hogy addig nem adható ki a diploma, amíg a hallgató be nem mutatja a C típusú nyelvvizsga-bizonyítványát.

Keszei Sándor lapunknak korábban elmondta, hogy rengeteg panasz érkezik szülőktől, diákoktól hogy sokan csak fáradságos munkával, gyakran a családok erőfeletti áldozatvállalásával tudnak eljutni az egyetem, illetve a főiskola befejezéséig, és hiába minden küzdelem, tanulás, addig nincs igazoló papír az elvégzett évekről, amíg nincs nyelvvizsga. Márpedig az erre való felkészítést a felsőoktatási intézmények nem biztosítják, mint ahogy a vizsga költségeit sem térítik meg. Keszei szerint a nyelvtudás megszerzéséhez szükséges tanfolyamok, különórák száz-kétszázezer forint alatt aligha úszhatók meg, és ezzel sérülnek a szegényebb családok jogai.

Az érdekvédők szerint a diák magánügye, hogy tesz-e nyelvvizsgát vagy sem, ebbe az államnak nem kéne beleszólnia. Ezért javasolják, hogy a kétszintű nyelvi érettségi legyen elég az oklevelek kiadásához. Arra is javaslatot tettek, hogy a nyelvvizsgáért adható többletpontokat töröljék el. Álláspontjuk szerint ez is sérti az esélyegyenlőség elvét, hiszen a gazdagabb családoknak kedvez, amelyek akár külföldi utakkal, több tanfolyam finanszírozásával is hozzásegítik gyerekeiket a nyelvvizsgákhoz.

Az oktatási tárca nem változtat az érvényes jogszabályokon. Álláspontjuk szerint a közoktatási törvény módot ad az iskoláknak arra, hogy nulladik évfolyamot - azaz nyelvi előkészítő évet - indítsanak, amely hatékony képzésforma a nyelvek elsajátítására, az emelt szintű érettségi megszerzésére. A nyelvi előkészítőn tanulók után kiemelt normatívát fizet az állam. Az a diák, aki az emelt szintű érettségin 60 százalékos teljesítményt nyújt, már megszerezte a középfokú nyelvvizsgát, ugyanis ez az eredmény egyenlő a nyelvvizsgával. Adataik szerint a 2007/2008-ban felsőoktatásba felvett hallgatók közel fele már rendelkezett közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgával.

Azt a minisztérium is elismeri, hogy ha a szülők kénytelenek az iskolán kívül, felnőttképzési keretek között felkészíttetni gyerekeiket a nyelvvizsgára, az növeli az esélyegyenlőtlenségeket, sőt a tanulási motivációra is kedvezőtlenül hat. A tárca információja szerint a cél az, hogy a gyerekek a középiskolában tanulják meg az idegen nyelvet, ugyanis a felsőoktatásban már a szakmai nyelv oktatása lenne a kiemelt cél. De ez nem azt jelenti, hogy a felsőoktatási intézmények egy része ne segítené hallgatóit a nyelvismeret megszerzésében.

Ezen a téren egyébként vegyes képet mutatnak a felsőoktatási intézmények: van, ahol valóban sokat tesznek a diákok nyelvi fejlesztéséért, viszont sok helyen semmilyen lehetőség nincs a diploma megszerzése előtt e téren segítséget kapni.

Elutasítja a tárca a szülők egyesületének azt a javaslatát is, hogy a nyelvvizsgáért adha-tó többletpontokat szüntessék meg. Emlékeztetnek rá, 1990 óta lehet többletpontokat szerezni a felvételin a nyelvvizsgával. Ez a szabály motiválja a tanárokat, az iskolákat, a diákokat egyaránt, ezért nem is kívánnak ezen változtatni. A közeljövőben az sem várható, hogy az első nyelvvizsga díját az állam visszatérítse a vizsgázónak.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.