A polgármester és a hatalom

Évek óta az egyik legígéretesebb vidéki politikusként emlegették Szabó Lorándot, Dombóvár polgármesterét. A húszezer lelkes, Tolna megyei város első embere három hete mondott le posztjáról. A 41 éves Szabó nem indokolta távozását, és döntéséről senkinek - így lapunknak - sem volt hajlandó nyilatkozni, ám nyilvánvaló, hogy perei miatt kényszerült kiköltözni a városházáról. A perekbe - ismerősei szerint - a modora sodorta bele a polgármestert.

Pedig Szabónak volt otthon "politikai gyerekszobája". Apja, a pedagógus végzettségű Szabó Imre, 1993-94-ben Dombóvár szocialista polgármestere volt, s 1994-ben megválasztották a város parlamenti képviselőjévé.

Fia 1991-ben diplomázott a nyíregyházi tanárképző földrajz-orosz szakán, aztán általános iskolában tanított Dombóváron. Később a pécsi egyetemen is kijárta a földrajz szakot, és középiskolában folytatta az oktatást. Közben - itthon és külföldön - belevetette magát a területfejlesztési tanulmányokba. A három idegen nyelven értő Szabó Lorándot 1998-ban megbízták a Dombóvár Város és Városkörnyéki Területfejlesztési Társulás munkaszervezetének vezetésével. A társulás projektjei sikeresek voltak, Szabó szakmai tekintélye folyamatosan erősödött.

Az mégis meglepte a várost, hogy ő lett 2002-ben Dombóvár MSZP-támogatottságú polgármesterjelöltje. 1994 és 2002 között a szocialista Tóth Attila volt a város első embere, ám a testületi csatározásokba belefáradt vegyészmérnök vissza akart térni családi vállalkozásába. Szabót ajánlotta az utódjául.

- Széles látókörű, naprakész, agilis, nagy munkabírású embernek ismertem meg - idézi vissza azokat az időket Tóth Attila. - Főképp területfejlesztési rutinja szólt mellette, hisz tudtam, azzal milliárdokat hozhat a városnak.

A város szocialistái eleinte ellenezték a párton kívüli Szabó jelölését, állítja Tóth Gyula, a dombóvári MSZP-szervezet elnöke, a város parlamenti képviselője. Végül mégis a függetlenként induló Szabót támogatta az MSZP, s ő a voksok 58 százalékát megszerezve nyert. Négy évvel később - az őszödi beszéd után is - még nagyobb fölénnyel, a voksok 61 százalékát begyűjtve győzött.

A 2002-ben és 2006-ban Szabó által beígért fejlesztések többnyire megvalósultak. Megújult a város számos köztere és középülete, racionalizálták az önkormányzat oktatási intézményrendszerét, egy volt katonai bázison megépült a "szociális pláza", ami a családsegítés, a gyámhivatal és a fogyatékkal élők ügyeinek intézését koncentrálja. Dombóváron sikeres foglalkoztatási programok indultak, ezek végén többtucatnyi állástalan talált vissza a munka világába. A városnak önálló múzeuma lett, élénk élettel. Koncertek, musical-előadások tették kellemesebbé az életet a városban.

Az is tény, hogy Dombóvár adóssága Szabó regnálása idején nőtt. Az önkormányzat folyószámla-tartozása 600 millióra rúg, emellett a város kötvényt bocsátott ki egymilliárd forint értékben, s ez - a forint értékvesztése miatt - már 1,2 milliárdos teher Dombóvárnak. Noha a kötvény a következő évek uniós fejlesztéseinek önrészét hivatott fedezni, a pénz egy részét már lehívták a város működésére. Utóbbiakat Tóth Attila osztotta meg velem. Amúgy Szabó Loránd és egykori ajánlója már rossz viszonyban van egymással. Tóth 2002-től - társadalmi állású - gazdasági alpolgármesterként próbálta segíteni Szabó munkáját.

- Nem hagyta - legyint lemondón Tóth Attila. - Nem volt kíváncsi a véleményemre, ahogy máséra sem. 2006-ban belépett az MSZP-be, és akkortól maradéktalanul érvényesítette az akaratát. Megrészegítette a hatalom, s csak a bólogató jánosokra épít.

Tóth Attila ebben a ciklusban képviselőként vesz részt a városi közgyűlés munkájában, ám annyira nem értett szót a polgármesterrel, hogy kilépett a szocialista frakcióból, és az MSZP dombóvári szervezetéből átigazolt a sásdiba.

Szabó azonban nem az elődjével elmérgesedett viszonyba, hanem abba bukott bele, hogy többször is megsértett egy fideszes képviselőt, Naszvadi Balázst. A dombóvári területfejlesztési társulás munkaszervezete élén 2003-ban Naszvadi követte Szabót. Mindketten szabálytalanságokat véltek felfedezni a másik munkájában. Ennek nyomán vizsgálatok sora indult, s ezek egy része még ma is folyik. Az egyik vizsgálat megállapította, hogy Naszvadi befogadott egy nem megfelelő számlát, s ezzel 800 ezer forint kárt okozott a társulásnak. A pénz felét Naszvadinak vissza kellett fizetnie. A társulás viszont négymilliót fizetett Naszvadinak, mivel a bíróság megállapította, hogy jogtalan volt az elbocsátása a társulástól. Naszvadi szerint eltávolítását Szabó forszírozta.

Naszvadi Balázst sokáig nem érdekelte a politika. Aztán, hogy Szabóval vitába keveredett, megkereste őt a Fidesz. Később képviselői jelöltséget ajánlottak neki. 2006-ban belépett a Fideszbe, elindult az önkormányzati választáson, és bejutott a közgyűlésbe. A városi tévé által közvetített testületi üléseken Szabó gyakran támadta őt. 2008 végén Naszvadinak elege lett:

- Az egyik ülésen kérdeztem Szabótól valamit, ő azonban nem válaszolt. Amikor erre figyelmeztették, azt mondta, ki sem ejti a nevemet, mert a társulásnál hatmillió forint kárt okoztam. Akkor feljelentettem.

A perben 2009. március 17-én Szabót rágalmazásért százezer forintra büntette a dombóvári bíróság. Az ítélet ellen Szabó fellebbezett, de a megyei bíróság július 2-án helybenhagyta. Ezt már nem várta meg Szabó, és június 17-én lemondott hivataláról. Ha nem tette volna meg, akkor a jogerős ítélet után - merthogy elmarasztalták - távoznia kellett volna posztjáról. Szabó lemondási szándékát erősíthette az is, hogy márciusban nyomozás indult ellene vesztegetés gyanújával. Az elsőfokú ítélet előtt és után ugyanis Szabó békülni próbált Naszvadival, s arra kérte fideszes képviselőtársát: vonja vissza feljelentését. Ennek érdekében sofőrjével kétmillió forintot küldött Naszvadinak, és felajánlott neki egy - havi 70 ezer forintos javadalmazással járó - tanácsnoki állást a közgyűlésben. Naszvadi - a Hír TV segítségével - kép- és hangfelvételt készített minderről, és vesztegetésért feljelentette a polgármestert. A felvételeket a tévé bemutatta, s Szabó meg se próbálta megmagyarázni cselekedetét. (A rendőrség a napokban lezárta az ügy nyomozását, és azzal a javaslattal küldte tovább az aktát az ügyészségre, hogy vesztegetésért emeljenek vádat Szabó ellen.)

Naszvadi nem titkolja, hogy amikor feljelentette Szabót, majd csőbe húzta a "békülési tárgyalásokon", meg akarta buktatni őt. Döntését ekképp indokolja:

- Szabó tehetségéhez nem fér kétség, elismerem, hogy sokat tett a városért. Ám emberileg alkalmatlan a polgármesteri posztra. Lekezelő és arrogáns, aki, ha ellenállásba ütközik, megszégyeníti vitapartnerét.

Amúgy Szabó elbukott egy másik pert is. Egy, korábban a városházán dolgozó asszonynyal vitába bonyolódott, s ennek során - az elsőfokú bíróság szerint - a polgármester visszaélt hivatali hatalmával, és jogosulatlanul közzétette az aszszony személyes adatait. Ezért Szabóra 120 ezer forintos büntetést róttak ki. Ez az ítélet még nem jogerős. Ha az lenne, akkor Szabónak emiatt is távoznia kellett volna.

Egy dombóvári intézmény-vezető így beszél Szabóról:

- Az ő története arról is vall, hogy a pártoknak mennyire gyenge a szakemberállománya. Lóri tipikus technokrata, akinek nem volt köze a politikához, az MSZP helyi szervezete mégis alávetette magát neki. Ő meg, érezve tudásfölényét, és azt, hogy a helyi pártszervezet rá van utalva, a fejükre nőtt.

Megkérdeztem Szabóról vagy félszáz dombóvárit: a többség sajnálja a volt polgármestert, úgy látják, vele sokkal jobban haladt a város, mint elődeivel. Abban mindenki egyetértett, hogy Szabó Loránd - képességei alapján - talál magának megélhetést. A politikából azonban hosszú időre kiírta magát, vélik ismerősei. Volt, aki szerint örökre.

A lemondott polgármester, Szabó Lóránd és politikai ellenfele Naszvadi Balázs
Naszvadi Balázs, Szabó Lóránd
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.