Életbiztosítás az egyesület pénzén

Köthet-e egy egyesület elnöke életbiztosítást a saját nevére a civil szervezet pénzén úgy, hogy kedvezményezettként a feleségét jelöli meg? A tatabányai bíróság elsőfokú ítélete szerint ez önmagában nem számít hűtlen kezelésnek, ha vagyoni hátrány nem éri az egyesületet. Az ügyészség fellebbez.

"A Majki Népfőiskolai Társaság célja az önálló ítéletalkotásra képes, magyarságára, nemzetiségére büszke (...) szabad polgár kifejlődésének elősegítése" - ezt tartalmazza a kiemelten közhasznú egyesület küldetése. Két nappal ezelőtt ítélkezett a tatabányai bíróság, mégpedig a társaság korábbi elnöke, Bereznai Csaba ügyében.

A tatabányai közgyűlés Fidesz-frakciójának vezetőjét először sikkasztással vádolták, majd a tárgyalás során az ügyészség módosított: egy rendbeli, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette lett a vád. Első fokon a városi bíróság felmentette Bereznai Csabát. Detrői Ferenc bíró úgy ítélte meg, hogy nem követett el bűncselekményt.

De mi is történt valójában?

Bereznai Csaba azt mondja: mindösszesen annyi, hogy a társaság korábbi elnökeként magasabb hozamot akart elérni egy befektetéssel, mint amekkora kamatot az OTP-től kaptak.

- Kiszámoltuk, hogy ez a hozam a banki költségeket is alig fedezi - idézi vissza a történteket, majd hozzáteszi: - Megkerestünk egy befektetési tanácsadó céget. Ők egy olyan konstrukciót ajánlottak, amelynek kötelező eleme volt az életbiztosítás.

Az akkori elnök húsz évre szóló, a befektetéshez kapcsolódó két életbiztosítást kötött. Ennek a biztosítottja Bereznai Csaba, kedvezményezettje pedig a felesége. 2005 őszétől 2006 októberéig összesen hét és fél millió forintot utaltak át a népfőiskola számlájáról a biztosítónak.

- Földrajz-történelem szakos tanár vagyok - magyarázza Bereznai, aki most is a népfőiskolán dolgozik. Egyáltalán nem értek a befektetésekkel kombinált biztosításokhoz.

- Az sem tűnt fel - kérdezem -, hogy a szerződés aláírása előtt számos személyes, nyilván az egészségi állapotára is vonatkozó kérdést tettek fel önnek?

- Amikor a befektetésben jártas cég a később kiválasztott konstrukciót ajánlotta, fogalmam sem volt róla, hogy mi az eljárás menete - válaszolja Bereznai. - Az üzletkötő azt mondta: a biztosított az egyesület vezetője szokott lenni, a kedvezményezettek pedig a gyerekek. Ők nem lehetnek, hiszen még kicsik, válaszoltam. És a felesége tagja az egyesületnek? Igen. Hát akkor legyen ő. Így kötöttük meg a szerződést. Kár nem érte a szervezetet, az összeghez bármikor hozzáférhet, ráadásul, amikor később ezt a megoldást kifogásolták, s kiderült számomra, hogy a népfőiskola is lehet a kedvezményezett, azonnal átalakítottuk a szerződést.

A bírósági tárgyalásokat végigkövető Komárom-Esztergom megyei internetes újság, a kemma.hu áprilisi tudósításából is kiderül: valószínűleg nem a majki népfőiskola az egyetlen civil szervezet, mely hasonló szerződést írt alá. Bereznaiék pénzügyi tanácsadó cégének vezető közgazdásza a tanúkihallgatás során úgy fogalmazott: egy ilyen befektetésnél nem az a fontos, hogy a megállapodást magánszemély vagy nonprofit szervezet köti-e meg, a lényeg a hozam. Igaz, azt is elismerte, hogy saját praxisában ez volt az első olyan konstrukció, amelyet nonprofit szervezetnek ajánlott, ám tudomása szerint más civil szervezetek is kötöttek már hasonlót.

A tatabányai ügyészség 2008. áprilisban jelentős értékre, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt nyújtotta be a vádat Bereznai Csaba ellen. Horváthné Varga Erzsébet, a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség sajtóreferense akkor arról azt mondta: a biztosítási díjnak a társaság vagyonából történő kiegyenlítése nem egyeztethető össze a kiemelten közhasznú szervezetként működő népfőiskola céljaival.

Az idén áprilisi tárgyaláson az ügyészség a vádat hűtlen kezelésre módosította. Szerettük volna megismerni az e mögött meghúzódó jogi érvelést, ám Horváthné Varga Erzsébet szabadságon van, s kiderült, hogy már nem ő a sajtóreferens. Utódját sem engedték azonban nyilatkozni. A megyei főügyészségről azt üzenték: az ügy már bírósági szakban van, ezért ott érdeklődjünk róla. Így azt sem tudtuk meg hivatalosan, hogy a napokban kihirdetett ítéletet miért fellebbezték meg, miben, és miért nem értenek egyet a bírósággal.

Saját ügyéről az eljáró bíró sem adhat tájékoztatást. Csorba Zsolt Ödön, a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság elnökhelyettese azonban válaszolt a kérdéseinkre. Elmondta: a hűtlen kezelés bűntettének feltétele a vagyoni hátrány okozása. Hátrány azonban nem keletkezett. A bíróság ezért aztán nem is bizonyíték, hanem bűncselekmény hiányában mentette fel a vádak alól Bereznai Csabát, aki az eljárás megállapításai szerint egyébként a népfőiskola közgyűlésének a tudtával, felhatalmazásával kötötte meg az életbiztosítást.

Beszéltünk könyvvizsgálókkal, adószakértőkkel, biztosítási szakemberekkel is. Ők azonban a konkrét ügy részletes ismeretének hiányában nem adták a nevüket véleményükhöz. Azt viszont többen is kijelentették: a Bereznaiék által követett gyakorlat nem egyedi. Igaz, több szervezet nem a vezetőjére, hanem a munkatársaira köti meg az életbiztosítást. Kétségtelen azonban, hogy ha egy személy a biztosított, nagyobb hozamot érhet el a befektető.

A könyvvizsgálók kivétel nélkül aggályosnak tartották a történteket. Szerintük, ha egy egyesület alapszabálya ilyet megenged, akkor annak a dokumentumnak jogszerűsége is megkérdőjelezhető. Egyikük azt is fölvetette: a biztosításhoz adókedvezmények kapcsolódnak, s az ilyenkor a biztosítottat illeti. Azt viszont adatvédelmi okokból nem lehet megtudni, hogy az adókedvezményt kinek írták jóvá. Egy biztosítási szakember megjegyezte: olykor az is előfordul, hogy másnak a nevére adják ki az igazolást - például azért, mert a biztosított valamiért nem tudja érvényesíteni a kedvezményeket.

Bereznai Csaba ügyében az ügyészség fellebbezést nyújtott be, így az ítélet nem jogerős.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.