Az eredetileg ingatlanadónak indult, majd vagyonadóvá átalakított tervről csaknem mindenki (a megkérdezettek 96 százaléka) hallott, és az emberek 59 százaléka alapjában véve támogatja is, hogy a 30 millió forintnál drágább ingatlanok és más nagy értékű vagyontárgyak (hajók, repülők) után külön adót kelljen fizetni. Ez nem lehet meglepő annak ismeretében, hogy csupán minden huszadik válaszadó számít arra, hogy neki is fizetnie kellene. Ráadásul bizonyos feltételek teljesülése esetén még az ellenzők egy része is elfogadná az új adót - a legtöbben akkor, ha az abból befolyó pénzt a személyi jövedelemadó csökkentésére fordítanák.

Ha ez így lenne, akkor a változással a magas jövedelműek nem feltétlenül járnának rosszul - talán ez magyarázza azt a látszólagos ellentmondást, amely szerint bár az adótól "tartók" fele a felső jövedelmi negyedben lévők közül kerül ki, mégis a különböző jövedelmi helyzetűek azonos arányban támogatják az új teher bevezetését.

A magasabb ingatlanárak miatt a fővárosban és a környékén élőket szintén az átlagosnál nagyobb arányban érintheti a vagyonadó - a magukat érintettnek érzők közel fele Budapesten vagy Pest megyében lakik -, nem véletlen, hogy ők kevésbé támogatják a bevezetést. A pártszimpátia azonban még ebben az esetben is nagyobb hatással van a véleményekre, mint az egyéni érintettség: az új adónem bevezetését következetesen ellenzőket ugyanis nagyobb arányban találjuk a Fidesz-támogatók között, mint azok körében, akik úgy valószínűsítik, hogy az új adót nekik is fizetniük kell majd. Az MSZP-szavazók 80 százaléka viszont fenntartások nélkül támogatja a javaslatot, igaz, a Fidesz-szavazók közel fele is így van ezzel.

A reprezentatív felmérést május 22. és 27. között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet az ország felnőtt népességét reprezentáló 1200 fő személyes megkérdezésével.