Kemping helyett bizniszpark?
A római kemping beépítése csupán idő kérdése. S ezzel újabb hét hektár park tűnik el Budapest térképéről. Helyét - most úgy tűnik - irodahá-
zak foglalnák el. Az építkezés
könnyen kiszáríthatja a közeli római strandfürdő medencéit, a strand vizét tápláló források ugyanis sérülékenyek. A közeli HÉV gyalogos-aluljárójának építésekor már elapadtak egyszer. Ha nincs víz, akkor strand se kell, így újabb értékes terület szabadul fel a beruházók előtt.
- A római kempinget is tudatosan züllesztették le. Az évente meghosszabbított üzemeltetési szerződések kizárnak mindenféle fejlesztést. Ha hajlamos lennék összesküvés-elméletek gyártására, akkor könnyen azon kaphatnám magam, hogy apró lépések hosszú, de annál tudatosabb sorozatát lássam a jelenlegi helyzet mögött - mondja Ébert Ágoston, a Rómaifürdő Telepegyesület főtitkára.
Budapest legnagyobb kempingjét 1967-ben, egy arborétum helyén nyitotta meg a Fővárosi Idegenforgalmi Hivatal. A céget 1992-ben privatizálták, a kemping a Római Part Üdülőfalu Rt. tulajdonába került. A kilencvenes évek közepén az Idegenforgalom 2000 Kft. vált többségi tulajdonossá, míg a szakmai felügyeletet a Viator Rt. látta el. Mindkét cég a Postabank érdekeltségi körébe tartozott. Az időközben vízforgató medencével felszerelt és némiképp korszerűsített kempinget a Postabank-Invest 1995-ben eladásra kínálta. A jólértesültek már a várható bezárás közeli dátumát is ismerték. A különleges adottságú, héthektáros területet birtokló céget végül az IBUSZ-csoport vásárolta fel. Lakópark-építési tervük azonban az önkormányzat által akkor még támogatott civilek ellenállásán megbukott.
A siker ideiglenes volt. A sarkon most az MVM Trade Zrt. hatalmas székháza terpeszkedik. Ugyanettől tartanak a civilek a római kemping esetében is. A tulajdonos időközben új terveket szőtt: irodaházat építene. A mai övezeti előírások szerint az intézményi besorolású területen 36 ezer négyzetméteres épület húzható fel. Ez nagyobb a sarki irodaháznál, de vetekszik az Árpád híd pesti hídfőjénél álló ikertornyokkal is. Az épületmonstrumok aljában több száz gépkocsi befogadására alkalmas mélygarázsokat kell kialakítani. A beépítést lehetővé tevő új szabályozási tervet februárban tárgyalta a III. kerületi önkormányzat városfejlesztési bizottsága. A továbbtervezés irányáról döntő képviselők közt akadt olyan, aki még sohasem járt a kempingben, és azzal a tudattal szavazta meg a határozatot, hogy csak kilenc fát érint az ügy. Nos, ennél jóval többet. A Kertészeti Egyetem egykori botanikus kertjének mai területén kétszáz óriási platán áll, közülük több tucat valódi matuzsálem. A terület régészeti, műemléki, hidrogeológiai és természeti védettséget élvez. A közparkok sorából viszont 1998-ban a fővárosi keretszabályzat megalkotásakor máig tisztázatlan okokból kikerült. Tavaly a változtatási tilalom is megszűnt. A telek tulajdonosa így bármikor építési engedélyért folyamodhat az önkormányzathoz, amely az érvényben lévő jogszabályok alapján bírálja el a kérelmet.
- Ha a beruházó úgy véli, hogy az önkormányzat helyi rendeletével ellehetetleníti a beépítést, kártérítési pert indíthat. A főváros már több ilyen pert is elveszített, amelyek nyomán több millió forintos kártérítés fizetésére kötelezte őket a bíróság. Óbuda aligha van olyan gazdasági helyzetben, hogy ilyen összeget elő tudjon teremteni, így én óva inteném az önkormányzatot minden olyan lépéstől, amely ezt a képzetet kelthetné a tulajdonosban - mondja Sipos Gábor III. kerületi főépítész, aki lapunk kérdésére elmondta, hogy a terület beépítése 2004 óta napirenden van. A lakóparképítéstől ugyan sikerült eltántorítani a befektetőt, de közpark aligha lesz belőle. A május végén tartott közmeghallgatáson megjelent kerületiek azonban mindenféle beépítés ellen tiltakoznak. Ha kell, aláírásgyűjtésbe kezdenek.
A kemping jelentős zöldfelületű intézményterületen helyezkedik el, amelynek 15 százaléka építhető be, két-három épületre elosztva. Ráadásul a létesíthető funkciók köre is kötött: csak iroda, közintézmény, szálláshely, szolgáltató, sport, szórakoztató és kereskedelmi egység alakítható ki. A területen 40 méter széles közhasználatú - mindenki által átjárható - zöldsávot kellene nyitni, ahol jelzésszerűen viszaállítható lenne a római kori vízvezeték. Ezen a hatalmas területen szinte megbújnának a fák között az épületek - bizonygatja a főépítész, aki szerint korán aggódnak a civilek. Egyelőre csak a továbbtervezés irányáról döntöttek a képviselők. Még semmi sem dőlt el. Nincs építési engedély, most készül a részletes keretszabályozási terv a terület egyedi adottságainak figyelembe vételével.
A befektetők egyelőre a távolból figyelik az eseményeket. Kovács Bernadett, a Római Part Üdülőfalu Rt. igazgatója lapunkat sem kívánta tájékoztatni a cég terveiről. A cégcsoporthoz tartozó IBUSZ Invest Kft. ügyvezetőjeként viszont már egy éve bejelentette: középtávú fejlesztési programjukban három - iroda és kereskedelmi jellegű "bizniszpark", illetve lakópark - beruházás szerepel, 32 milliárd forint értékben. A különleges adottságú III. és XII. kerületi telkek már a cégcsoport birtokában vannak, a létesítményeket tervezik.
