Az önkormányzatok tavaly év végére már csaknem kilencszázmilliárd forint adósságot halmoztak fel - derül ki a Magyar Államkincstár adataiból. Csak a főváros 141 milliárdos tartozást hozott össze. A 23 budapesti kerület összesen hetvenmilliárd, a 18 megyeszékhely 183 milliárd, az öt megyei jogú város 41 milliárd, a 282 kisebb város 272 milliárd, a 140 nagyközség húszmilliárd, a 2700 falu pedig 53 milliárd forintnyi hitelállománnyal rendelkezik. A maguk 110 milliárdjával kiveszik a részüket a megyék is. Vagyis: egy-egy megyeszékhelyet átlagosan több mint tízmilliárdnyi adósság terhel, a kisvárosokra nem egészen egymilliárd jut, a falvak egyenként csak húszmillióval "sárosak".

Összességében mégsem riasztó a helyzet, hiszen az idén 3500 milliárd körüli összeggel gazdálkodó szféra hitelei a bevételek mindössze negyedét teszik ki, míg az államadósság már a GDP nyolcvan százalékát is meghaladja. De a tendencia aggasztó: a tartozások öszszege egy év alatt negyven, 2006-hoz viszonyítva 95 százalékkal nőtt. A helyhatóságok tartozásai tehát két év alatt megkétszereződtek. A fordulat éve 2007 volt, amikor a hitelek először haladták meg az önkormányzatok bankszámláin levő összeget. A kormány a hitelfelvételi korlát szigorítását nem tudta keresztülvinni.

Az önkormányzatok a forrásszerzésben kreatívak, hiszen a hitelek ma sem haladhatnák meg a rövid lejáratú kötelezettségekkel csökkentett saját bevétel hetven százalékát. Ám ezt könnyedén túlléphetik a tavaly igen népszerűvé vált kötvénykibocsátással, mert arra nem vonatkozik a korlát. Ráadásul a kötvényen "nyert" pénzt szabadon felhasználhatják, és a kibocsátáshoz közbeszerzési eljárást sem kell lefolytatni, így a tartozások több mint felét, 450 milliárd forintot már ebben a formában tartják nyilván.

Szolnok, Hódmezővásárhely, Székesfehérvár, illetve Békés megye egyenként tízmilliárdnál nagyobb, 15-25 éves futamidejű ilyen kötelezettséget vállalt. A hitelek alapvetően beruházási célokat szolgálnak: a kincstár adatai szerint a tavalyi 893 milliárdból a nem fejlesztésre igényelt összeg mindöszsze ötvenmilliárd.

A "kicsik" általában turisztikai célú beruházásokkal, a vállalkozásokat vonzó iparipark-projektekkel próbálkoznak. Az alig több mint ezer lakosú Zala megyei Gelse 2007-ben - a Helyi Obszervatórium Nonprofit Kft. adatai szerint - 750 milliós hitelt vett fel, de ott a törlesztés a termálfürdőnek köszönhető bevételek miatt aligha gond. A fővárosi agglomeráció községeit sem viseli meg az akár egymilliárdos összeget közelítő hitel, hiszen jelentős saját bevételeik vannak.

A nagyvárosok rövid távon azért nem "dőlnek be", mert a több tízmilliárdnyira rúgó éves költségvetésből biztosan képesek kiszorítani a törlesztőrészleteket. Ám Kovács Róbert, a nonprofit kft. ügyvezetője e tekintetben már óvatosságra int, mert a hosszú futamidejű, többéves türelmi idővel kibocsátott kötvények időzített bombaként is működhetnek. Leginkább, ha a könnyen jött pénzt a működési költségek kiegészítésére használják fel. Karcag 2007-es költségvetési rendeletében például azzal számoltak, hogy a kötvénykibocsátásból befolyó négymilliárd egy részét - 2010-ig vagy két és fél milliárdot - felélik. És ezzel nincsenek egyedül.

További kockázatot jelenthet, hogy miként alakul az önkormányzatok saját bevétele, mert a gazdasági válság miatt az összességében ötszázmilliárdnyi iparűzési adónak akár az ötöde is kieshet, ami éppen a városokat sújtja.

A szakértő szerint a megyei önkormányzatok is bajba kerülhetnek, mert saját bevétellel alig rendelkeznek, és abból, amit például az egészségügyi, illetve oktatási intézmények fejlesztésére költenek, alig térül meg valamennyi.

Az adósságállományt szemléltető toplisták ijesztő képet mutatnak, ugyanakkor elfedik a 2700 község mindennapi problémáit - utal egy újabb szempontra Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára. Ezek tartozásai egy lakosra vetítve átlagosan a tízezer forintot sem érik el, de alig van saját bevételük, és legalább ezer olyan település lehet, ahol a hitelt a helyi intézmények működtetésére veszik fel. Az évek óta görgetett adósság pedig a válság miatt most csődhelyzethez vezethet. Eddig harminc önkormányzat került csődhelyzetbe - többnyire saját hibájából -, ám Zongor információi szerint most már legalább 250, amúgy tisztességesen gazdálkodó településen folyik adósságrendezési eljárás.