- Az lett volna botrányos, ha használhatatlan fegyvereket adunk a katonák kezébe - véli Bocskai István, a tárca szóvivője annak kapcsán, hogy az AK-63-as gépkarabélyok modernizált mintadarabjai rosszul teljesítettek a haditechnikai ellenőrző vizsgálaton. A fegyverek már kétezer próbalövés után hibásnak bizonyultak - miközben tízezer lövést kellett volna elviselniük -, ezért most más megoldást választanak: a HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynöksége maga készíti el a prototípust, és a pályázóktól a karabélyok megfelelő átalakítását várja.

Ráth Tamás ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Technológiai Igazgatóságának igazgatója bemutat egy gépkarabélyt Hódmezővásárhelyen, a Zrínyi Miklós Laktanyában, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának kihelyezett ülésén.

A gépkarabélyok modernizációs programjáról tavaly döntöttek: 2014-ig 7700 AK-63-ast korszerűsítenének. Bocskai hangsúlyozta: nem az eredeti, 1940-es években tervezett Kalasnyikovokról, hanem azok újabb, a nyolcvanas évektől gyártott és Magyarországon a kilencvenes évek elejétől alkalmazott változatairól van szó. Ezek szinte új, többnyire még nem is használt fegyverek. Nem rendelkeznek azonban a békefenntartó műveleteknél fontos képességekkel, ezért a modernizáció célja, hogy a karabélyokat alkalmassá tegyék bizonyos kiegészítők, például gránátvetők felszerelésére.

Az átalakításra a Magyarországon működő haditechnikai cégek mindegyikétől ajánlatot kértek. Ketten jelentkeztek. A Bátori Épszol Kft. és a Combat Kereskedelmi Kft. a mintadarabokat a saját kockázatára készítette el, így a valóban kudarcos kísérlet a tárcának egyetlen fillérjébe sem került. A sikertelen próba után az első százötven fegyver modernizációjára sem adtak megbízást.

A teljes projektre 7,7 milliárd - karabélyonként egymillió - forintot szánnak, miközben egyes vélemények szerint hat-nyolcszázezer forintért is lehet kapni a piacon új, korszerűbb eszközöket. Ezt Bocskai nem vitatja, de számos érv szól az átalakítás mellett. Az első, hogy ha a csere mellett döntenek, az összes karabélyt ki kellene vonni a rendszerből. Ugyanakkor ezekhez van úgy tíz évre való lőszer, ami önmagában 7,5 milliárdnyi értéket képvisel. Ez tiszta veszteség.

Ha a cserét választanák, az legalább húszmilliárdba kerülne, mert a fegyverek és a lőszer mellett ugyanúgy meg kellene vásárolni azokat az eszközöket, amelyeket most az AK-khoz kívánnak beszerezni. Ezzel szemben a 7700 meglévő gépkarabély átalakítása mindössze másfél milliárdba kerül, a fennmaradó hatmilliárdot a kiegészítőkre fordítják. Például egy lézeres célmegjelölő csaknem egymillió forint, így a speciális eszközöket nem is veszik meg minden fegyverhez, de azok bármelyikhez csatlakoztathatók lesznek. A szóvivő szerint az AK-63-asok a korszerűsítés után hatékonyabb fegyverek lesznek, mint a piacon kapható versenytársai.

Amint a fejlesztési ügynökség elkészíti a mintadarabot, ismét kiírják a pályázatot, ugyanakkor a NATO beszerzési ügynökségének a közreműködését is kérik. Bocskai nem zárja ki ugyanis, hogy a katonai szövetségben másutt is felvetődhet az egykori szovjet fegyverek korszerűsítése, és akkor a nagyobb tétel miatt a projekt olcsóbb lehet. Miután egymilliárd feletti összegről van szó, ha külföldi cég nyerné a munkát, ugyanolyan ellentételezést kellene vállalnia, mint a Gripenek gyártójának. Először csak százötven darabot rendelnének - hangsúlyozta a szóvivő -, és csak a legalább egyéves sikeres csapatpróba után döntenének a teljes mennyiség átalakításáról.