Csak a rohammunka ért véget
- Több mint egy hónapja az SZDSZ támogatásával alakult meg a Bajnai-kormány. Túl vannak a legfontosabb szavazásokon. Ma hogyan látja: megérte a támogatás?
- Az SZDSZ annak idején azért állt a válságkezelő-szakértői kormány mellé, mert úgy ítéltük meg, az előre hozott választás, ami mellett egyébként súlyos érvek szóltak, hosszú hónapokra megbénítaná az országot. Gondoljunk bele, ha az a forgatókönyv érvényesült volna, micsoda mély demagógiával és populizmussal átitatott kampányban lennénk ma, ahelyett, hogy a válságkezelés eredményeiről beszélnénk. Úgy gondolom, az ország számára nagyon sokat számít, hogy ebben a kritikus időszakban van kormánya, ráadásul kiszámítható, stabil támogatottsággal, ellentétben a Gyurcsány Ferenc által vezetett kisebbségi kabinettel. A Bajnai-kormány meghozta a legfontosabb válságkezelési intézkedéseket, ezzel a válságkezelés első szakasza lezárult. Ennek köszönhetően már látható a fény az alagút végén.
- Felhatalmazásuk arra szólt, hogy szakértőkre cserélik a kormánytagok többségét, mint ahogy a rászorultsági elv érvényesítése is mintha a megállapodás része lett volna... Továbbra is érvényes a kormánynak adott felhatalmazás?
- A válságkezelést érintő miniszteri posztokon ma szakértő miniszterek vannak, gondoljon csak a pénzügyminiszterre, a gazdasági miniszterre vagy a közlekedési és energiaügyi miniszterre, ezek voltak a legfontosabb feltételeink. Támogatásunk továbbra is érvényes, a válságkezelés ugyanis nem ért véget, csak a rohammunka. A következő fázisban már tervezettebb lépéseket kell tennie a kormánynak a társadalmi válságra is koncentrálva, és a jóléti rendszerek átalakításánál kiemelt figyelmet fordítva a rászorultsági elvre.
- Korábban több alkalommal beszélt arról, hogy nem engedik felpuhítani a válságkezelési csomagot. Mit gondol ebből a szempontból a vagyonadóról?
- Ezzel kapcsolatban szerencsétlen vita alakult ki, mert még nem kiforrott koncepciók szivárogtak ki. Mi kezdettől fogva azt mondtuk, hogy támogatjuk a vagyoni és forgalmi típusú adók növelését, de csak akkor, ha ezzel együtt jelentősen csökkennek az élőmunka terhei, illetve, ha az átalakítások a közteherviselés igazságosabbá tételét, a gazdaság fehérítését szolgálják...
- Szolgálják?
- Csak részben, éppen ezért tartunk szükségesnek további egyeztetéseket a kormányzattal.
- Igazságosnak tartaná, ha mondjuk tíz darab 29 millió forintot érő lakás után nem kell adózni, egy 30 milliósért viszont igen?
- Nem tartom igazságosnak, miként azt sem, hogy a bevezetni szándékozott vagyonadó nem írható le a személyi jövedelemadóból. Éppen ezek a változtatások szolgálnák a fehérítést és az igazságosságot.
- Amikor kedden a parlamentben tárgyalt Bajnai Gordonnal, jelezte ezeket a fenntartásokat, a társadalmi válságot a gazdaságinál is fontosabbnak nevezve. Vehetjük úgy, hogy új prioritásokkal készülnek a következő egy évre? Említette például a cigánytelepek felszámolását.
- Három területet említettem a miniszterelnökkel folytatott megbeszélésünk után: a cigányság társadalmi integrációját, a demokrácia és az alkotmányosság védelmét, illetve a környezettudatosság elmélyítését. És igen, ha úgy tetszik, e három prioritás mentén mozog a társadalmi válság kezelésére irányuló programunk.
- A cigányságot egy év alatt integrálni?
- Természetesen hosszabb folyamatról van szó, de számos intézkedés rövid távon is szolgálhatja ezt a célt. Csak egy példát említenék: kezdeményeztem a kormányfőnél, hogy csoportosítsunk át uniós forrásokat a foglalkoztatottság növelésére a roma kisebbség körében.
- Összességében tehát nem változik a viszonyuk a kormányhoz?
- Ez elsősorban a kormány magatartásán múlik. Ha következetesen kitart a válságkezelés mellett, az SZDSZ stabil és megbízható támogatója lesz a kormánynak, ha jelentős engedményekre kényszerülne a választások közeledtével, azt katasztrófának gondolnánk. Akkor az összes mögöttünk álló fájdalmas és nehéz intézkedés értelmét vesztené, és elvesztenénk azt az esélyt is, hogy az ország konszolidált körülmények között forduljon rá a parlamenti választásokra. Egyelőre azonban jó irányba haladnak a folyamatok, látni kell, hogy az utóbbi bő egy hónap alatt többet tett a kormány, mint a kisebbségi kabinet egy év alatt!
- Ezt az SZDSZ-ben is így látják? Lecsillapodtak már az indulatok?
- Igen, bár tudjuk, hogy néhányan más véleményen voltak, de tiszteletben tartottuk a véleményüket, és többségi döntést hoztunk, aminek a helyességét az élet igazolta.
- Nyakukon az EP-választás. Mennyiben szól Európáról a kampányuk? Főleg az árpádsávos plakátjaikra gondolunk...
- Az európai parlamenti választásnak kettős tétje van. Az EP párttömörülései közül a liberálisok családja a harmadik legerősebb a maga tizennégy százalékával. Ez azt jelenti, hogy a liberálisok nélkül semmilyen fontos döntést nem hozhat az EP-ben egyik oldal sem, ha úgy tetszik, a liberálisok a mérleg nyelve. Magyarország nem mondhat le arról, hogy mindegyik meghatározó politikai blokkban legyen képviselője. A belpolitikában is arra törekszünk, hogy a harmadik erő pozícióját megerősítsük. Magyarországon is megjelent ugyanis a szélsőjobboldal, és fennáll a veszélye, hogy a Haider-féle Ausztria sorsára jussunk, márpedig a nemzetközi kiközösítés óriási károkat okozna hazánknak. Ezért még erőteljesebben, öntudatosabban kell fellépnünk a befogadás és az együttműködés mellett, a kirekesztéssel és a gyűlöletkeltéssel szemben.
- Jó ötlet a kampányukat a Jobbikra építeni?
- Nem a Jobbikra építettük, hanem az európai értékekre, amelyeket az SZDSZ mindig következetesen képviselt. Az árpádsávosok ezeknek az értékeknek az ellenpólusaként jelentek meg, egyértelművé akarjuk tenni, ma még van választás.
- Nem tudunk más árpádsávos indulóról az EP-választáson...
- A szélsőség térnyerése általános jelenség, nem szűkíthető le egyetlen pártra. Mára sajnos a szélsőjobboldal professzionális infrastruktúrát épített ki, honlapokkal, magánhadsereggel, civil mozgalommal. Nem lehet szó nélkül elmenni emellett, mert ha sokáig hallgatunk, azon kaphatjuk magunkat, már nincs erőnk tenni ellene.
