'Hozzászoktunk a mucsaji luxushoz'

Hazugságra épülő jóléti állam jött létre, a hazugsággal pedig egyetlen kormány sem nézett még érdemben szembe - véli Vitányi Iván. Az MSZP meghatározó ideológusa szerint nem Gyurcsány Ferenc bűnbakká tétele oldja meg a szocialista párt identitását.

- Amikor Gyurcsány Ferenc lemondott pártelnöki posztjáról, egy vezetői értekezleten önt ajánlotta új pártelnöknek. Kezdeményezését a többség elutasította. Ha esélyt kap, elvállalja?

- Nem kívántam ezt a pozíciót. Más volt 1990-ben, amikor jelöltek, és vállaltam is volna. De már nem az én koromhoz és formámhoz való a feladat.

- Mi vezethetett el az ország és az MSZP jelenlegi állapotához?

- Egyszerre két nagy kérdéssel kell szembenéznünk: a világgazdaság és a magyar társadalom válságával. A politikai elit és a társadalom jelentős része most úgy viselkedik, mintha mindez pusztán a Gyurcsány-kormány hibája volna. Mindkét válság egyetemes és súlyos. A miénk azon a lényegi eltérésen alapul, ami a nyugati és a kelet-közép-európai fejlődést megkülönböztette. A nyugati világ a múlt század második felében világtörténelmi fordulatot hajtott végre, elérte a jóléti állam szintjét, majd továbbhaladt az öngondoskodó társadalom felé. Nálunk azonban (a Bibó István-féle "zsákutcás fejlődés" következtében) egy hazugságra épült jóléti állam jött létre. A kádári vezetés - tartva a forradalomtól és a társadalom ítéletétől, nem a gazdasági és társadalmi mechanizmusok modernizálása, hanem a széles körű eladósodás árán egy sajátos, "koraszülött" és félresiklott jóléti államot hozott létre. A társadalom pedig beleült ennek langyos vizébe, boldogan vette tudomásul, hogy mennyi mindent kapott: az ingyenes orvosi ellátástól, az olcsó lakásbérlettől az adómentességig és a teljes foglalkoztatásig. Nem lehet csodálni, hogy hozzászokott a mucsaji luxushoz. Amikor 1937-ben gyermekként beteg voltam és édesapám kihívta az orvost - a vizsgálat végén kifizette neki a kért öt pengőt. Senki sem érzett szégyent, senki sem kiáltott népszavazásért, ez volt a világ legtermészetesebb dolga. Kádár idején mindenki úgy érezte: jár neki az ingyenes orvosi kezelés - de közben lerótta a hálapénzt. Ez a helyzet nagyon hasonlít a feudalizmushoz.

- Azóta volt egy rendszerváltás...

- 1990 után a politikai társadalom, az egymást követő kormányok valamennyien elkövették azt a bűnt, hogy belenyugodtak ebbe a rendszerbe. A szükséges változtatásokat nem vitték végig, az országot nem világosították fel ezek szükségességéről. Már az Antall-kormány idején is elakadtak a Kupa Mihály-féle reformok, a régi tulajdonviszonyok hibás visszaállítása nevében mezőgazdaságunk az élvonalból a sor végére csúszott vissza, az első ciklus végére megizmosodott az eladósodottságunk. A Horn-kormány nem vállalta a Békesi László által elkészített reformprogramot, amely pedig máig érvényes következetességgel foglalta össze a teendőket. Az Orbán-kormány semmit sem tett, reformok helyett beleült Kádár és Bokros örökségébe, eljátszotta a nép jóságos atyjának szerepét, és csak egy őt támogató középrétegnek osztogatott. A Medgyessy-kabinet viszont túlméretezett osztogatásba kezdett, és amikor belátta ennek kárát, már nem tudta helyrehozni. Egyedül Gyurcsány Ferenc vette a bátorságot, hogy az 1996-os győzelem után szembenézzen az egész politikai társadalom és benne a saját pártja hazugságon alapuló politikájával. Ez volt az őszödi beszéd, amelynek szenvedélye egy meghatározott közösség, a szocialista frakció megmozdítását célozta. Ám mindmáig ismeretlen módon történt kiszivárogtatásával arra használták fel, hogy minden hazugságot őrá kenjenek. Pedig minden eddigi kormány hazudott, egyik politikai oldal sem állította a társadalom elé az igazi problémákat a maguk igazi nagyságában. Így ördögi körbe kerültünk. A magyar társadalmi-gazdasági valóságot az jellemzi, hogy túl kevesen vállalják a közterheket, túl kevesen fizetnek adót, ezért nekik túl sokat kell fizetniük, túl nagy a feketegazdaság - és mindezek miatt túl nagy a szociális teher, az ingyenes juttatás. Az eredmény pedig a költségvetési hiány elfogadhatatlan aránya, vagyis az eladósodás. Ebből az ördögi körből csak úgy lehet kikerülni, ha magát a kört számoljuk fel.

- Gyurcsány Ferenc őszödi mondatait említette. Nem érzi mégis úgy, hogy ebben a formájában - stílusában, körítésében, kiszivárogtatásában - épp ez volt az az esemény, amely utóbb ellehetetlenítette a gyurcsányi-szocialista célok megvalósítását?

- A Gyurcsány-kormány nagyot lépett előre abban, hogy kijussunk az ördögi körből. Először csökkent a költségvetési hiány az Európai Unióban elfogadott mértékre. Reformok sora indult meg, olyan mértékben és erővel, amit eddig egyetlen kormány sem tett meg. Megnyílt a kilábalás és a fejlődés lehetősége. Ekkor jött a világgazdasági válság, amely a magyar válságot még súlyosabbá, megoldását még halaszthatatlanabbá tette. A Bajnai-kormány ezt vállalta és teszi. Ez a munka azonban azzal az ellenpropagandával találkozott, amely azt hirdette, hogy semmilyen megszorításra nincs szükség, nem kell az orvosnak fizetni, meg lehet tartani a túlméretezett szociális juttatásokat, közben az adót is csökkenteni lehet. Hogy miből, arról nem szólnak. Voltaképpen a kádári hazug jóléti állam zavartalan fenntartását ígérik. Nem kell semmi áldozatot vállalnotok, ha mi visszakerülünk az imádott hatalomba, ti purgatórium nélkül juttok el a mennyországba.

- Mégis sokan mondják immár a szocialista folyosókon is, hogy az őszödi beszéd ártott a legtöbbet. Lamperth Mónika egy interjújában egyenesen úgy fogalmazott: Őszödön romlott el minden. Állítólag egyedül ön védte meg.

- Az igazság felismerése mindig folyamat. Nem hirtelen megy végbe az MSZP-ben sem. A többség nem ért egyet azzal, hogy Gyurcsány Ferenc bűnbakká tétele megoldaná identitásunkat. Inkább az őszödi beszédben megfogalmazottak mentén kellett volna még határozottabban továbbhaladni. A választmány legutóbbi ülésén is sokan kritizálták az említett interjú mondanivalóját, köztük én is. De hozzátettem: egyik gondolatával nagyon is egyetértek. Azzal, hogy a társadalom előtt nem tudtuk elég világossá tenni a társadalmi és politikai helyzetet, és ennek következtében a jövőre, a kibontakozásra vonatkozó elveinket és terveinket.

- Vannak olyan elemzők, akik szerint az MSZP-nek jót fog tenni négy év ellenzékiség a következő ciklusban, így lesz ideje újradefiniálni a pártot, a baloldaliságot, és elemezni az elmúlt időszakot. Egyetért?

- A kérdés ebben a formában maga is félrevezető. Miért gondolja, hogy egyedül az MSZP-nek kell végiggondolnia, mit tett az elmúlt időszakban? Ugyanígy kell tennie a Fidesznek, az SZDSZ-nek, az MDF-nek is, és mindenekelőtt az egész magyar társadalomnak. Csak így emelkedhetünk ki válságainkból.

"Az igazság felismerése mindig folyamat"
"Az igazság felismerése mindig folyamat"
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.