Rövidül a gyes - gyorsabban kell találni bölcsődét, bébiszittert, esetleg új munkát

Népszabadság - Kovács Bence

A parlament tegnap megszavazta a gyes és a gyed átalakításáról szóló törvénymódosítást. A változások lényege, hogy a drágább gyedre csak az lesz jogosult, aki a szülést megelőző két évben legalább 365 nap biztosítási idővel rendelkezik (korábban ehhez 180 nap is elegendő volt). A gyes időtartama pedig háromról két évre rövidül.

A most megváltoztatott gyermektámogatási rendszert a szocializmus hagyta örökül, és kormányokon átívelően szinte érintetlen maradt. A Bokros-csomag ugyan eltörölte a gyedet, és a gyest jövedelemhatárhoz kötötte, de az intézkedések nem maradtak hosszan életben, mert a Fidesz, hatalomra kerülésekor, azonnal visszaállította a Kádár-rendszerben életbe léptetett állapotot, azaz a mindenkinek három évre járó gyest és a két évig adható, jövedelemhez igazodó gyedet.

A tegnap megszavazott változások tulajdonképpen nem igazán számottevőek, mégis karakteresek, hiszen túlmutatnak a válsághoz kapcsolódó megszorításokon. Valójában a gyed-ben érdekelt, azaz a munkaerő-piachoz erősebben kapcsolódó nők mindössze öt százalékát érinti a szükséges biztosítási idő növekedése - vagyis az érintettek 95 százaléka lényegében semmilyen változást nem érzékel majd. Azoknál a családoknál pedig, ahol munka (és így biztosítási idő) nincs, a gyes - ahogy az a nevében is benne van - eddig is segélyként funkcionált. Az időtartam csökkenése náluk azt jelenti, hogy ugyanazt az összeget fogják kapni: két évig havi 28 500 forintot gyesként, majd - három hónap átállási idő után - rendszeres szociális segélyként (közmunkát sem szabhatnak érte feltételül mindaddig, amíg a kisgyerek nincs még hároméves).

A változtatások oka elsősorban költségvetési, hiszen a törvénymódosítás ebből a szempontból csak 2013-ban érezteti a hatását, mert a 2010. április 30. után született kisgyermekek után járó ellátásokat érinti. Mindössze évi 14 milliárd forint megtakarítást jelent majd. Csak összehasonlításképpen: a családi pótlék ebben az évben 374 milliárd forintba kerül.

A kormány szándéka az aktivizálás.

Köztudott, hogy a nők eleve hátránnyal indulnak a munkaerőpiacon. Fiatalon azért, mert szülni fognak, ha felnevelték gyerekeiket, akkor pedig azért, mert már idősebbnek számítanak. Elhelyezkedési lehetőségeik a megszületett gyerekek számával arányosan egyre rosszabbá válnak. Az OECD-átlagtól szülés előtt még csak kevéssé marad el a női foglalkoztatási ráta Magyarországon, azonban a 0-2 éves gyerekeket nevelő anyák foglalkoztatása a legalacsonyabb, és a nagyobbacska gyereket nevelőknél sem sokkal rózsásabb a helyzet (csak Szlovákiát előzi meg Magyarország a létra alján).

title
Népszabadság grafika Az OECD családi adattárából az is kiolvasható, hogy más országhoz viszonyítva Magyarország az össznemzeti termék arányában igencsak bőkezűen költ az anyák otthonmaradását támogató ellátásokra. Ebből az is kiderül, hogy a 0-3 éves gyermekek nagyon kis része jár csak bölcsődébe. A rendszerváltás után ugyanis egymás után zárták be a bölcsődéket, és ennek nem csak anyagi okai voltak. (A bezárt bölcsiket ma uniós pénzen építik újra, mondta néhány évvel ezelőtt az akkori esélyegyenlőségi miniszter.)

Arra is rámutattak közgazdászok és szociológusok, hogy önmagukban a készpénzes támogatások nem elégségesek ahhoz, hogy a szülési kedvet növeljék. Ehhez szükség volna jó minőségű nappali gyermekellátó-intézményekre és - szemléletváltozásra is. Azokban az országokban ugyanis, ahol a hagyományos családi munkamegosztás változóban van, azaz az apák is kiveszik részüket a kisgyermekek körüli otthoni munkákból, a nők nagyobb biztonságban érzik magukat: így nagyobb a szülési kedvük. Ráadásul azokban a családokban, ahol a nők állástalanok, nagyobb a szegénységi kockázat.

Kutatók azt állítják, hogy a családtámogatási ellátások csak a második, de leginkább a harmadik gyermek vállalásánál jelentenek ösztönzőt.

Felmérések szerint a gyedre jogosult - tehát a munkaerőpiachoz jobban kötődő, magasabb iskolai végzettségű - nők nyolcvan százaléka a gyed lejártával gyesre megy, vagyis otthon marad plusz egy évig. A tegnap elfogadott változások őket célozzák a leginkább: a szociális tárcánál úgy kalkulálnak, hogy 30-40 ezer nő tér majd vissza a munkába az új rendelkezések hatására. Már ha van hová viszszamenniük. És ha van hová tenni a gyereket. A kulcskérdés tehát: van-e elég bölcsőde.

Az uniós irányelv az lenne, hogy az érintett korosztály harminc százalékának legyen bölcsődei férőhelye, és erre vonatkozó kötelezettségei Magyarországnak is vannak. A KSH adatai szerint 2008-ban 590 bölcsődében 25 667 férőhely volt, s ez azt is jelenti, hogy átlagosan 130 százalékos kihasználtsággal működnek ezek az intézmények. A csaknem háromszázezer bölcsődés korú kisgyermek mindössze tíz százalékának van hely. A területi egyenlőtlenségek is kiütköznek: Budapesten viszonylag jó a helyzet (bár a kerületek közt óriási különbségek vannak), de a munkanélküliségtől leginkább sújtott térségekben nincs, vagy alig van ilyen intézmény. Vagyis épp ott nincs bölcsőde, ahol arra a legnagyobb szükség lenne. A szegény családok gyerekeinek különösen fontos a bölcsődei hely: ebben a korcsoportban érdemes leginkább elkezdeni a korai fejlesztést ahhoz, hogy az iskolában sikeresen helytálljanak majd az innen érkező gyerekek.

A kismamák előtt nem ismeretlen jelenség, hogy gyakran a gyermek születése előtt fel kell iratkozni a bölcsődei várólistákra, és ha van, akkor be kell vetni a kapcsolatokat. A gyerek bölcsibe íratása nem kis stressz, nem beszélve a munkába állás miatt érzett szorongásokról.

A Nemzeti Cselekvési Tervben az a fogadalom olvasható, hogy 2013-ig ötezer bölcsődei férőhely épül. A 2004-től induló programokban már felépült 800 új férőhely, 2009 végéig pedig az Új Magyarország fejlesztési terv uniós forrásaiból további 1700 hely épül. Az uniós elv eléréséhez ez még kevés, de az bizonyos, hogy a már felépült bölcsődék valódi alternatívát nyújtanak majd a nőknek, akár két év marad a gyes, akár újra három lesz, ahogy azt a Fidesz ígéri kormányra kerülése esetén.

Bölcsi, bölcsi-ovi, "csana"

A kormány tervei szerint nem csak a bölcsődei férőhelyek bővülnének. A kisgyermekes családoknak megoldást jelenthetnek az integrált intézmények is, amelyekben az óvodához kapcsolnak egy bölcsődei csoportot. Azt is támogatnák uniós forrásokból, hogy egységes óvoda-bölcsőde jöjjön létre azokon a településeken, ahol kevés a kisgyerek. Azt is szeretnék elérni, hogy a családi napközi - ahogy sokan hívják, a csana - ne csak a jómódúak kiváltsága legyen. A településeket ösztönözni szeretnék, hogy kössenek ellátási szerződést a csanákkal: a kisgyerekek nappali ellátásának megszervezése ugyanis önkormányzati feladat, amelyet ez az intézménytípus akár át is vehet. A csana ráadásul kereseti lehetőség azoknak a szülőknek, akik szívesen maradnak otthon gyerekeikkel, és szívesen "bevállalnak" néhány másik kisgyermeket a faluból.

"Természetes" családi pótlék

A tegnap elfogadott törvénymódosítás azt is tartalmazza, hogy jövőre nem emelkedik a családi pótlék összege, amely egygyermekes család esetén havi 12 200 forint, háromgyermekeseknél - gyermekenként - 16 ezer forint. A törvény 2010. augusztus 31-től hatályba lépő rendelkezésével módosul a családi pótlék folyósításának időtartama: a közoktatási intézményben tanuló gyermek után az eddigi 23. életév helyett 20 éves korig, illetve annak a tanévnek a végéig jár a juttatás, amelynek időtartama alatt a 20. életévét betölti.

A családi pótlékra vonatkozó rendelkezések módosítása nyomán lehetőség lesz arra, hogy az összeg ötven százalékát az érintett család természetbeni juttatás formájában kapja meg. Ezt az önkormányzat jegyzője rendelheti el. A korlátozás időtartama egy év, és az intézkedés szükségességét legalább félévenként felül kell vizsgálni. Az idei adótörvény-módosítás szerint szeptembertől adóalapot növelő, nem adózó juttatássá válik a családi pótlék, amelynek öszszegét fele-fele arányban megosztják a házas-, illetve élettársak között.

A törvénymódosítás része, hogy a helyettes szülők, nevelőszülők a korábbinál eggyel kevesebb gyermeket nevelhetnek egy időben. Így a hagyományos nevelőszülőknél öt helyett négy, a hivatásos nevelőszülőknél nyolc helyett hét, a speciális hivatásos nevelőszülőknél pedig öt helyett négy lenne a gyermekek száma.

Fontos újdonság a gyermekvédelmi igazgatási bírság bevezetése és a szociális és gyámhivatal véleményezési jogkörének garantálása. A gyermekvédelmi igazgatási bírság összege maximum 200 ezer forint lesz. (Ó. M. D.)

Kapcsolódó cikkek: Bokros nem ért egyet Sólyom vétójával | Kezelné Sólyom aggályait a kormány | Bajnai csomagja többet árt, mint használ | Munkát, kenyeret, gyest és gyereket! | Az anyákban bíznak, nem a bölcsődékben