Külföldre menekülnek a torrentoldalak
Papíron csak a fizetős (havi hozzáférési átalányt vagy darabonkénti emelt díjas sms-t kérő) oldalak üzemeltetőinek lenne félnivalójuk a hatóságoktól, de a gyakorlatban rendre az ingyenes torrentportálok mögött álló szervereket is lefoglalják, és csak hosszas jogi huzavona után adják vissza. Ez utóbbiak működtetői az "elköltözésssel" védekeznek: külföldi domaint jegyeztetnek be, és gyakran a szervert is külhoni szolgáltatónál bérlik, kivonva magukat az audiovizuális jogokat védő szervezet (ASVA) és a vele sokszor együttműködő magyar rendőrség hatósugarából.
"Vitték, amit láttak, amelyik gép IP-je szerepelt a másik hálózati forgalmában, azon már kattant is a bilincs. Így vitték el többek között a ... szerverét is, és sok másik teljesen ártatlan szervert, amelynek tulaja később pereskedhetett. Pár nappal a razzia után világosan látszódott, hogy ismét fizetős oldalak voltak a célpontok, a torrentes gépek csak bekerültek a kalapba" - olvasható egy tipikus esetleírás a témával foglalkozó egyik fórumoldalon.
A hasonló ügyek szinte mindig a jogtulajdonos (többnyire valamelyik kiadó) kezdeményezésére indulnak. A deklarált cél valóban a fizetős (warez) oldalak és "szolgáltatások" kikapcsolása. Más nem is lehet, hiszen a hazai jog e tekintetben világosan fogalmaz, és a tartalommegosztást csak akkor tekinti büntetendőnek, ha ennek célja az anyagi haszonszerzés. A felhasználók egymás közötti, ingyenes megosztásait - ami a torrentezés lényege - hivatalból tehát nem üldözik. A valóság azonban más: ahhoz, hogy a hatóság lecsapjon, sokszor elegendő, ha egyértelműen jogvédett, friss tartalom kerül fel a hálózatra (például egy új, hivatalosan még nem forgalmazott film vagy egy premier előtt álló zenei album).
A torrentvilág bennfentesei szerint olykor a területtel foglalkozó rendőrök is "beépülnek" (vagyis aktívan torrenteznek), mivel így értesülnek a leggyorsabban arról, ha jogsértő tartalmak bukkannak fel, és/vagy fizetős csatornák vannak a linkek mögött.
A magyar ASVA feszült figyelemmel követi a francia és a svéd eseményeket (Stockholmban zajlik az "évszázad pere" a Pirate Bay torrentoldal üzemeltetői ellen), a szervezetnek jól jönne ugyanis egy nemzetközi precedens az ingyenes tartalommegosztókkal szembeni küzdelemben. Ám közben a torrentezők sem tétlenkednek. Egyre több oldalt jegyeztetnek be külföldi (például .eu) domainnevek alá kinti szolgáltatókon keresztül, mert ezekhez a magyar hatóságok nem tudnak eljutni.
Ráadásul akadnak olyan országok, amelyeket egyáltalán nem izgat, hogyan dönt a bíróság Svédországban, Franciaországban vagy bárhol másutt. Norvégiában például a kulturális miniszter jelentette be, hogy a tartalommegosztás a kultúra szabadságának része, amelyet minden körülmények között megvédenek.
